Bulgária
NEM BOMBASZTIKUS MEGLEPETÉS: Második helyre várták az újonc pártot, de első lett, avagy a bolgárok mindenképpen változást akarnak
Nem bombasztikus meglepetés az újonnan alakult Kiril Petkov és Aszen Vaszilev pártjának győzelme a tegnapi választásokon, hiszen már a közvéleménykutatások is mutatták, hogy a “Folytatjuk a változást” (PP) igencsak feljövőben van, erről a BALK a választások előtti elemzésében már írt. A másik jól kivehető folyamat, hogy a korábbi kormánypárt “még mindig” tartja magát.
Nem akarnak korrupciót
A bolgár társadalom jó része változásokat akar. Ezt mutatta a “Van ilyen nép” (ITN) korábbi sikere, ám miután Szlavi Trifonov médiaszemélyiség “elszórakozta a politikát”, és nem kívánta az ország kormányzásának terheit magára vállalni, a változásokat akaró emberek elfordultak tőle.
Az Alpha Research választások előtt megjelent utolsó felmérése (november 11.) szerint ez meg is bosszulta magát, hiszen az ITN visszaesett, a “Folytatjuk a változást” viszont igencsak feljött, és már a közvéleménykutatások szerint is a második helyen állt.
Ez már azt jelezte, hogy olyan politikai erővé vált, amellyel számolni kell, meglepetés legfeljebb az, hogy az új párt nem a második, hanem az első helyen végzett, és az egykori miniszterelnök Bojko Boriszov pártját is maga mögé utasította.
Aligha kétséges, hogy a siker a korrupcióellenességnek köszönhető, ami ellen a bolgárok egy része a tavalyi “nagy népi felkelés” idején lázadni kezdett, és ami lassan igénnyé vált a szélesebb néptömegek, a választók körében is.
Koalíciós partnerek kellenek
Így az idei harmadik választásokat a változások folytatását ígérő új politikai erő nyerte. Kiril Petkov és Aszen Vaszilev pártja lett az első, az eddigi eredmények alapján a párt a szavazatok mintegy 25 százalékát szerezte meg.
Petkov az amerikai Harvardon végzett, a pártot Asszen Vaszilev közgazdásszal együtt vezeti, fő üzenetük a korrupcióellenesség.
– Bulgária új útra lép, és sikeresen fogjuk fejleszteni az országban rejlő potenciált
– fogalmazott Petkov a Politico tudósítása szerint.
A győztes párt vezetői most koalíciós társakat keresnek a kormányzás megkezdéséhez, bár az új politikai konstelláció továbbra sem veszítette el “patthelyzet jellegét”, főleg ha a “Folytatjuk a változást” ugyanolyan merev hozzáállást tanúsít, mint az előző két választást követően a “Van ilyen nép” tette.
Második helyen végzett a bolgár jobboldal pártja, a GERB, amely 22 százalékot ért el, ami továbbra is arra utal, hogy Bojko Boriszovot nem szabad leírni.
Bejutottak még a parlamentbe a török kisebbségiek, a szocialisták, az elitellenes “Van ilyen nép” párt, a liberális Demokratikus Bulgária és a nacionalista Újjászületés párt is.
Amióta Bojko Boriszov (GERB) lemondott a miniszterelnökségről, idén már a harmadik előrehozott választást tartották a balkáni országban.
Fotó: Petkov és Vaszilev a választás estéjén (REUTERS/Stoyan Nenov)
Bulgária
JÁRULÉKOS MELLÉKHATÁS: Így veszti el a Lukoil Bulgáriát
A jövő év végén lejár az a felmentés, amit Bulgária kapott az EU-tól: ennek értelmében az unió egyedüli tagállamaként továbbra is importálhat/importálhatott orosz olajat tengeri útvonalon. Ha az engedélyt nem hosszabbítják meg, vagy Szófia előbb felmondja a megállapodást, akkor a nagy vesztes az az orosz olajipari óriás, a Lukoil lehet, amely eddig a gazdasági mellett komoly politikai befolyással is rendelkezett a balkáni országban.
Különleges körülmények
Bulgária tavaly több indokot is felhozott annak érdekében, hogy megkapja az engedélyt, azaz derogációt, amely lehetővé tette, hogy a legnagyobb orosz magánvállalat, a Lukoil továbbra is szállíthasson nyersanyagot a Fekete-tenger partján lévő Burgaszban működő Neftohim olajfinomítóba.
A tét hatalmas: a finomító havonta hárommillió hordónyi orosz olajat finomít, és ezzel, miközben megtermeli az ország GDP-jének a tizedét, az országban felhasznált dízel és benzin nyolcvan százalékát állítja elő.
E mellett az egyik legnagyobb munkaadó, legalább ötezer ember dolgozik a kikötőben és a finomítóban. Szófia egyik fő indoka az volt, hogy ha az ország nem kapja meg a derogációt, akkor gyors áremelkedés következik be a piacon, és ez veszélybe sodorja a gazdasági stabilitást.
A másik magyarázat pedig úgy szólt – és ennek nagyon nem örülnek Moszkvában – hogy a Burgaszból kikerült üzemanyag nagy részét az az Ukrajna kapja, amely másfél éve harcol az országra támadó orosz hadsereggel.
Vajon csak a benzinkutakra szállít a Lukoil, vagy a Burgaszból kikerülő üzemanyagból jut az ukrán tankokba is? (Forrás: X-platform)
Szófiai adatok szerint a Bulgáriából érkező üzemanyag az Ukrajnában felhasznált benzin és gázolaj harmadát teszi ki. A Lukoilnál természetesen cáfolják, hogy a cég – amely azért igencsak közel áll a Kremlhez – ellátná az ellenséget a háború folytatásához elengedhetetlenül szükséges üzemanyagokkal.
Az orosz polip
A Lukoil bulgáriai jelenléte annak ellenére egyre nagyobb veszélyben van, hogy a cég az utóbbi évtizedekben alaposan beépült a bolgár társadalomba.
A vállalat hatalmas lobbierővel rendelkezik, rossz nyelvek szerint miközben az utóbbi évek parlamenti választásai után csak nyögvenyelősen alakultak meg a kormánykoalíciók, amelyek azután meglehetősen rövid életűek voltak, a szavazás után azonnal létrejöttek a parlamentben az éppen aktuális „Lukoil-koalíciók”, amelyek szavatolták, hogy a törvényhozás nem fogad el olyan törvényeket, amelyek rontanának az orosz óriás bulgáriai helyzetén.
Közben a Lukoil kimondottan jó viszonyt igyekezett ápolni a bulgáriai oroszpárti médiumokkal, amelyek így egyben a Lukoil védelmezői is voltak.
Dejan Dobrev, a bolgár parlament energiaügyi bizottságának elnöke az utóbbi másfél évben közel húsz olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely valamilyen formában korlátozta volna a Lukoil helyi befolyását, ám a kezdeményezések többsége elég hamar elhalt.
A Bulgária energiafüggetlenségének megteremtésén dolgozó politikus ugyanakkor eredményeket is elért: Szófia a nyáron felmondta azt az egyezményt, amely gyakorlatilag kizárólagos jogokat adott a Lukoilnak a Burgaszban lévő Roszenyec importterminálban, s közben elkezdődött annak a programnak a végrehajtása is, amelynek célja, hogy felkészítsék a burgaszi finomítót nem orosz olajok feldolgozására.
A Lukoil helyzetének megrendülése elsősorban amiatt következett be, hogy az ukrajnai válság miatt Szófia és Moszkva ellentétes oldalra került: a bolgár kormány egyértelműen a megtámadott ország mellett áll, amit azzal is kimutatott, hogy Oroszország rosszallása ellenére fegyvereket és lőszert küldött az agresszió áldozatává vált Ukrajnának.
Az is mutatja, hogyan állnak az orosz-bolgár kapcsolatok, hogy Szófia több hullámban több tucatnyi orosz diplomatát és kémet utasított ki az országból.
Mindenki veszít, még a Lukoil is
Valószínűleg az sem tetszett a Lukoilnak, hogy januárban életbe lépett az az új szabályozás, melynek értelmében az orosz cégnek Bulgáriában is kell adót fizetnie, s a beszedett pénz az energiabiztonsági alapba került volna.
Azért csak került volna, mert a Lukoil-lobbinak sikerült megakadályoznia, hogy az új szabály valóban életbe lépjen, helyi források szerint az oroszok eddig egy fillérnyi adót sem fizettek Bulgáriában. S ha sikerül is más szállítókat találni, a nyersanyag ára mindenképpen magasabb lesz, mint amennyiért a Lukoil vitte a nyersanyagot.
Amennyiben Brüsszel nem hosszabbítja meg a kivétel érvényességét, a burgaszi finomítóra várhatóan nehéz hónapok várnak, mert ugyan folynak a tárgyalások más szállítókkal, nehéz lesz pótolni az orosz olajat.
A Lukoilnak is fáj majd a bolgár piacról való kiszorulás: becslések szerint az orosz cég a kivétel időszakában évente legalább kétmilliárd dollárnyi profitot ért el.
Az sem kizárt, hogy Szófia még a derogáció lejárta előtt felmondja a burgaszi orosz kőolajexportról szóló megállapodást. Már megkezdődött a felmondás előkészítése és a kormány azt tervezi, hogy legalábbis átmeneti időre állami tulajdonba veszi a Neftohimet.
Az orosz olajipari cégek egész Európában nehéz helyzetben vannak: Olaszországban a Lukoil kénytelen volt eladni ottani finomítóját, Németországban pedig a másik óriás, a Rosznyeft kezében lévő cégeket államosította a berlini kormány.
Az Ukrajna elleni agresszió és az orosz „energiafegyver” Európa elleni bevetése következtében a jelek szerint Oroszország végleg elvesztette meghatározó európai energiaszállítói helyzetét: múlt télen az orosz gázszállítások minimumra csökkenése ellenére sem fagyott meg az EU, s miközben egyharmadról nyolc százalék alá csökken az orosz gáz részesedése az EU-s fogyasztásban, az unióban sikerült a nyár végére kilencven százalékosra feltölteni a tározókat.
Így, ha nem lesz durva a tél, akkor ismét válság nélkül úszhatja meg Európa a hideg időszakot.
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is