Bulgária
NEM BOMBASZTIKUS MEGLEPETÉS: Második helyre várták az újonc pártot, de első lett, avagy a bolgárok mindenképpen változást akarnak
Nem bombasztikus meglepetés az újonnan alakult Kiril Petkov és Aszen Vaszilev pártjának győzelme a tegnapi választásokon, hiszen már a közvéleménykutatások is mutatták, hogy a „Folytatjuk a változást” (PP) igencsak feljövőben van, erről a BALK a választások előtti elemzésében már írt. A másik jól kivehető folyamat, hogy a korábbi kormánypárt „még mindig” tartja magát.
Nem akarnak korrupciót
A bolgár társadalom jó része változásokat akar. Ezt mutatta a „Van ilyen nép” (ITN) korábbi sikere, ám miután Szlavi Trifonov médiaszemélyiség „elszórakozta a politikát”, és nem kívánta az ország kormányzásának terheit magára vállalni, a változásokat akaró emberek elfordultak tőle.
Az Alpha Research választások előtt megjelent utolsó felmérése (november 11.) szerint ez meg is bosszulta magát, hiszen az ITN visszaesett, a „Folytatjuk a változást” viszont igencsak feljött, és már a közvéleménykutatások szerint is a második helyen állt.
Ez már azt jelezte, hogy olyan politikai erővé vált, amellyel számolni kell, meglepetés legfeljebb az, hogy az új párt nem a második, hanem az első helyen végzett, és az egykori miniszterelnök Bojko Boriszov pártját is maga mögé utasította.
Aligha kétséges, hogy a siker a korrupcióellenességnek köszönhető, ami ellen a bolgárok egy része a tavalyi „nagy népi felkelés” idején lázadni kezdett, és ami lassan igénnyé vált a szélesebb néptömegek, a választók körében is.
Koalíciós partnerek kellenek
Így az idei harmadik választásokat a változások folytatását ígérő új politikai erő nyerte. Kiril Petkov és Aszen Vaszilev pártja lett az első, az eddigi eredmények alapján a párt a szavazatok mintegy 25 százalékát szerezte meg.
Petkov az amerikai Harvardon végzett, a pártot Asszen Vaszilev közgazdásszal együtt vezeti, fő üzenetük a korrupcióellenesség.
– fogalmazott Petkov a Politico tudósítása szerint.
A győztes párt vezetői most koalíciós társakat keresnek a kormányzás megkezdéséhez, bár az új politikai konstelláció továbbra sem veszítette el „patthelyzet jellegét”, főleg ha a „Folytatjuk a változást” ugyanolyan merev hozzáállást tanúsít, mint az előző két választást követően a „Van ilyen nép” tette.
Második helyen végzett a bolgár jobboldal pártja, a GERB, amely 22 százalékot ért el, ami továbbra is arra utal, hogy Bojko Boriszovot nem szabad leírni.
Bejutottak még a parlamentbe a török kisebbségiek, a szocialisták, az elitellenes „Van ilyen nép” párt, a liberális Demokratikus Bulgária és a nacionalista Újjászületés párt is.
Amióta Bojko Boriszov (GERB) lemondott a miniszterelnökségről, idén már a harmadik előrehozott választást tartották a balkáni országban.
Fotó: Petkov és Vaszilev a választás estéjén (REUTERS/Stoyan Nenov)
Bulgária
Politikai patthelyzet, de újabb nekifutás: Bulgária ötödjére választ
Megint és megint patthelyzet Bulgáriában, ahol a választópolgárok április 2-án két év alatt immár ötödjére járulhatnak az urnákhoz, miután a kormányalakításra felkért harmadik párt vezetője, a szocialista Kornelija Ninova is visszaadta a mandátumot. Mivel a tavaly októberi parlamenti választás után sem sikerült működőképes kormánykoalíciót összekovácsolni a különböző pártoknak, Rumen Radev államfő bejelentette, hogy február 3-án feloszlatja a parlamentet, ügyvezető kormányfőt nevez ki, s új választásokat ír ki. Ez lényegében az előző voksolások forgatókönyvének megismétlése, és az erőviszonyok tekintetében – bár addig még sok víz lefolyik a Maricán – a politikai patthelyzet konzerválódását jelenti.
Politikai patthelyzet
Az elmúlt négy választás trendje azt mutatja, hogy a 2010-es éveket kormányzati szempontból domináló Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt továbbra is képes a legtöbb szavazatot megszerezve a legnagyobb parlamenti frakciót alakítani a 240 fős törvényhozásban, azonban nem talál megfelelő partnert a koalícióalakításhoz.
A Bojko Boriszov vezette párt rengeteg kritikát kapott az ország rákfenéjének tekintett rendszerszintű korrupció miatt, emiatt középről és baloldalról egyik pártnak sem akaródzik összeállni vele.
Kapcsolódó cikk
Persze lehetséges szövetséges épp akadna. A hivatalosan liberális, valójában a török kisebbség pártjaként működő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) adná magát, de a rendszerint megbízható, 10-15 százalék körüli szavazati arányt megszerző párt frakciója se elegendő, ráadásul maga sem túl szalonképes a korábbi korrupciós botrányai miatt – ráadásul ideológiailag sem lenne túl szerencsés az összebútorozás.
A második legnagyobb frakcióval rendelkező Folytatjuk a Változást (PP) párt ezúttal nem tudott megfelelő többséget összekovácsolni, noha 2021 vége és 2022 közepe között egy viszonylag stabil koalíciót sorakoztatott fel maga mögött.
Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja „kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából”. Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás: EPP)
A kormány nemezise végül a macedón identitásvita lett: miután Bulgária visszavonta vétóját a macedón csatlakozási tárgyalások előtt, az egyik koalíciós partner, a Van Ilyen Nép (ITN) kilépett a kormányból.
Néhány képviselője ugyan Kiril Petkov miniszterelnökkel tartott, de egy, pontosan az ITN által beadott bizalmatlansági indítvány végül a kormány bukásához vezetett, a költségvetés és a macedón csatlakozást illető engedékenység miatt.
S persze itt is meg lehet említeni az ukrajnai háborút, mivel komoly töréseket jelentett az Oroszország iránt nagyobb megértéssel lévő csoportok és az abszolút nyugatos Petkov vezette irányvonallal szemben.
Minden esetre a patthelyzetet valószínűleg nem élvező bolgár állampolgárok állhatatossága értékelendő: még 2021 áprilisában 49 százalékos volt a részvétel, a pár hónappal később, 2021 júliusában már 40 százalékra csökkent, a többi választásnál is 39 százalék környékén maradt.
Tehát az ország durván 6,6 millió választópolgárából úgy 2,6-2,8 millió próbálkozik egy olyan parlamenti felállást összeszavazni, amely végre egy hosszú távon is működőképes kormányhoz vezet.
Gyengülnek a korrupcióellenes pártok
Noha ezek a számok változatlannak tűnnek, volt elmozdulás két év alatt: a korrupcióellenes pártok, vagyis a „progresszívek” mandátuma csökkent, s noha most is a képviselői helyek harmadára-negyedére számíthatnak, ellenállásuk egy koalíció létrehozására megbosszulhatja magát.
A választók már tavaly ősszel kiszavazták a parlamentből a médiasztár Szlavi Trifonov által alapított ITN-t, noha 2021 folyamán sokan még tőle várták a megoldást és a korrupcióellenes harc beindítását.
A párt nem volt képes megszolgálni a választói bizalmat, különösen azután, hogy a maffia felszámolását ígérő Petkov-kormányból kihátrált.
A sokat kárhoztatott GERB ugyanakkor folyamatosan erősödik, miközben a korábbi nagy ellenfél, a szocialisták gyengülnek vagy éppen stagnálnak – ami az utóbbiak koalícióalapítási hajlandóságát növelheti.
Kapcsolódó cikk
A DPS a török szavazói miatt viszonylag stabil helyet tudhat magának, kérdés, de ki lesz vele hajlandó koalíciót kötni?
Az utóbbi választások további fejleménye, hogy a radikális pártok újra megerősödtek; az oroszpárti Sztefan Janev volt miniszterelnök/hadügyminiszter a tavaly őszi választásra sikeresen összegrundolt egy pártot, amely támogatottsága ugyan most nem elegendő a négyszázalékos küszöb eléréséhez, de messze vagyunk még a választástól.
Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)
Ám van a parlamentben jelenleg egy jóval nagyobb radikális frakció is, a Vazrazsdane. Minden esetre nem zárható ki egy GERB-radikális pártok közötti koalíció sem, ami 2021 előtt relatíve jól működött, vagy legalábbis stabil kormányt jelentett.
A patthelyzet így is valószínű, de többen arra spekulálnak, hogy az államfő által január 20-ára összehívott kormányalakítási – mint kiderült, sikertelen – tárgyalásokon megjelenő négy párt, a GERB, a DPS, a Szocialista Párt és a Janev-féle Felemelkedő Bulgária a következő alkalommal akár egy szakértői kormányt, vagy esetleg egy kisebbségi kormányt is létrehozhat külső támogatással, amivel esetleg feloldható a patthelyzet.
Erre az utóbbi évtizedben már volt példa Bulgáriában, igaz, az sem bizonyult túl tartósnak, szóval a kilátások továbbra sem túl bíztatók a nyugatos és oroszpárti, korrupcióellenes és „tradicionális” csoportok között.
Márpedig az ukrajnai háború árnyékában, ambiciózus célok eléréséhez (Schengen csatlakozás, euró bevezetése) jót tenne egy stabilan működő kormány, vagyis a patthelyzet feloldása.
- Szerbia7 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- Ukrajna6 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
- Koszovó5 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
- Horvátország7 nap telt el azóta
FÚZIÓS ENERGIA: Vissza a jövőbe, de hol van a repülő autóm?