Horvát puska, horvát vállon, horvát pénztárca, horvát zsebben – mondta volt annak idején minden idők egyik legnagyobb horvát politikusa, Stjepan Radić, akit Franjo Tuđman is szívesen idézgetett az államalapítás folyamán. A sort a Plenković-kormány folytatja: horvát karban, horvát vakcina. A horvát kormány elfogadta Vili Beroš egészségügyi miniszter javaslatát, amely szerint felújítják a nagy múltú zágrábi Immunológiai Intézetet, illetve ennek keretében egy oltóanyag-gyárat is létesítenek. Az intézet új otthona kissé jelképesen, a Rimac-telephely szomszédságában, a szentvasárnapi (Sveta Nedelja) ipari zónában lesz.

Eljött a feltámadás napja

Mint már erről a BALK-on írtunk, a zágrábi Immunológiai Intézet jellegzetes privatizációs visszaélések áldozatává vált, azaz célzottan igyekeztek tönkretenni a nagy értékű zágrábi ingatlanai miatt.

Ráadásul a horvát politika a „globalizmus” bűvöletében élt, amely szerint nem érdemes termelni, mert bármi olcsóbban beszerezhető külföldön, ezért hagyták tönkremenni a világviszonylatban is ismert intézetet.

A munkatársak vagy nyugdíjba mentek, vagy széjjel széledtek a világban, a földrengés pedig jelentősen megrongálta az Immunológiai Intézet épületét.

A 128 éves múltra visszatekintő intézetet 1893-ban hozták létre Királyi Országos Intézet néven, és a himlő elleni állati eredetű oltások előállításával foglalkozott, majd a 70-es 80-as években, a volt jugoszláv szövetségi állam idején élte fénykorát.

Világhírű vírus elleni oltóanyagokat gyártott és forgalmazott. Nem csak az el nem kötelezett országokba, hanem a messzi Mexikóba is eljutottak a termékei.

A helyi legenda szerint az Immunológiai Intézet természetes interferonját Castro, Brezsnyev és Tito gyógyításánál is használták.

Ezen kívül vérplazma alapú gyógyszereket is gyártottak, többek között kígyómarás elleni szérumot.

A hanyatlás

Az intézet hanyatlása 1997-ben kezdődött, amikor elmaradt a gyártósorok nélkülözhetetlen felújítása, és ezért elveszítette partneri státusát az Egészségügyi Világszervezettel (WHO).

A huzavona több mint húsz évig tartott, miközben az alkalmazottak nem egy alkalommal az utcára vonultak tiltakozni a politikai nomenklatúra mostoha viszonyulás ellen, de végeredményben nem történt semmi.

A Milanović-kormány 2015-ben részlegesen oldotta csak meg a helyzetet azzal, hogy létrehozott egy állami tulajdonban lévő intézetet, amely átvette a korábbi tulajdonostól – egy kereskedelmi társaságtól – az alkalmazottakat és a virustenyészeteket, viszont az ingatlanok a kereskedelmi társaság birtokában maradtak.

Ezzel átmenetileg megmentették az Intézetet a felszámolástól, de semmit sem tettek a termelés újraindítása érdekében.

A Plenković-kormány – nyilván a koronavírus-járvány tanulságain okulva – most átvágta a gordiuszi csomót, és lényegileg egy új állami intézményben egyesítette a kereskedelmi vállalat és az intézet eszközeit.

Többet ér, mint egy lőszergyár

A horvát kormány határozata, amellyel újjáéleszti az Immunológiai Intézetet és az oltóanyagok Horvátországon belüli gyártását, a nemzeti érdekek előmozdítása terén felér a pelješaci híd megépítésével, vagy más oldalról megközelítve a kérdést, stratégiai szempontból többet ér, mint egy lőszergyár.

Indoklásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a befektetett eszközök csak az oltóanyag eladásával nagyon gyorsan megtérülhetnek, mivel Horvátország továbbra is a kanyaró, a rubeola és a mumpsz vírustenyészetek tulajdonosa, ami magas termelési értéket jelent.

 
Mintegy másfél hónappal ezelőtt 7 500 010 dinárért, vagyis majdnem 23 milliór forintért ment el Cristiano Ronaldo kapitányi szalagja, amelyet a Szerbiával játszott belgrádi meccs legvégén csapott fölhöz a portugál válogatott csapatkapitánya a Rajko Mitić stadionban. A befojt összeget egy gerincből eredő izomsorvadásban (SMA) szenvedő nyolc hónapos csecsemő meggyógyítására fordítják, ami 2,5 millió euróba kerül. Nem kizárt, hogy Gavrilo Đurđević Budapesten kapja meg a génterápiás kezelést, akárcsak a vajdasági Pál Gajódi Olivér.

A nyolc hónapos Gavrilo Đurđević gyógyításához 2,5 millió euróra lenne szükség, ennek azonban még a fele sincs meg.

A Cristiano Ronaldo árverésre bocsátott kapitányi szalagjáért adott összeg már bekerült a kragujevaci kisfiú számára létrehozott pénzalapba. Valójában nem is annyi, mint amennyiért a kapitányi szalag elkelt, a Mozzart fogadóiroda ugyanis a 7,5 millió dináros ár helyett majdnem 8 millió dinárt (25 millió forint) utalt át a kijelölt számlára.

A fogadóiroda egy ügynökségen keresztül felfelvette a kapcsolatot Cristiano Ronaldoval, aki így értesült arról, hogy a kapitányi szalagért kapott összeg humanitárius célokat szolgált.

Ronaldo örült, hogy végül valami nagyon szép dolog kerekedett ki az egész eseményből, és úgy döntött, hogy elküldi egyik mezét, amelyben a Juventusban játszott, és amelyet alá is írt:

Elakadt a gyűjtés

A Mozzart fogadóiroda, amely az előző jótékonysági licitáción megvásárolta a portugál csatár csapatkapitányi karszalagját, az „Együtt az Életért” (Zajedno Za Život) szervezeten keresztül azonnal licitre is bocsátotta Ronaldo mezét a Limundo internetes árverési oldalon.

A mezből származó bevételt ezúttal is a nyolc hónapos kisfiú gyógykezelésére fordítják, csakhogy nincs licitáló, pedig a határidő kedden dél körül lejár. Eddig ketten tettek ajánlatot, így a mez még mindig az 1 millió dináros (3 millió forint) kikiáltási ár közelében áll.

A beteg kisfiú édesanyja néhány héttel ezelőtt panaszolta el a belgrádi Blic című napilapnak, hogy korábban naponta tízezer befizetés is érkezett a telefonos támogatóktól, mostanában viszont ezer alatt van az üzenetek száma.

A segélyakcióhoz áprilisban csatlakozott Ana Ivanović egykori szerb teniszező is, aki egyik ruháját ajánlotta fel, amelynek a kiáltási ára 12 ezer dinár volt, és amely végül 18 ezer dinár körül, vagyis mintegy 55 ezer forintért kelt el. A rózsaszín ruhát Ivanović 2008-ban viselte, amikor megnyerte a Roland Garrost.

A génterápiás kezelés

Ha mégis összejön a pénz, akkor a kis Gavrilo Đurđević nagy valószínűséggel a budapesti Bethesda Gyermekkórházba kerül, a másik opció Szlovénia.

Az Index március közepi jelentése szerint a Bethesdában már tíz génterápiást SMA-kezelést végeztek.

Januárban a Szerbiában élő vajdasági magyar kisfiúnál, Pál Gajódi Olivérnél hajtották végre a Bethesda Gyermekkórház szakemberei a tizedik SMA-s génterápiás beavatkozást.

Az elmúlt másfél év alatt két magyar, négy szlovák, egy holland, egy erdélyi, egy török és immár egy Szerbiában élő magyar gyermeknél alkalmazta a kórház a génterápiás kezelést.

Ezzel a Bethesda lett az egyik legtöbb tapasztalattal rendelkező intézmény Európában, amely ezt a terápiát végzi.