Európai Unió

A BIRODALOM ÉS KOSZOVÓ: Brüsszel a Belgráddal történő párbeszéd irányába terelné a koszovói miniszterelnököt

Közzétéve:

2 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2021.04.29.

Írta

balk

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

Albin Kurti Koszovó új miniszterelnöke szerdán kezdte meg hivatalos látogatását Brüsszelben, a február 14-i választások utáni hivatalba lépése óta első alkalommal. Kurti kihasználja az alkalmat, hogy több napos programja során nemzetközi és helyi szervezetek vezetőivel is találkozzon, és mindeközben számít a nemzetközi média kiemelt figyelmére is.

Felkészülés a párbeszédre

A koszovói miniszterelnök egyik bejelentése kicsit megzavarta a jó öreg Európa csendes politikai hétköznapjait. Albin Kurti közölte ugyanis, hogy nem vesz részt a Koszovó és Szerbia közötti párbeszéd május 11-ére tervezett következő fordulóján, amelyet Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője már bejelentett.

– Nem tudok részt venni azon az ülésen, amelyen nem erősítettem meg előzetesen a részvételemet

– mondta Kurti, aki azt viszont megerősítette, hogy június közepén szívesen Brüsszelbe utazik a párbeszéd folytatása érdekében.

A mostani brüsszeli találkozót követő sajtótájékoztatón Kurti ezt azzal indokolta, hogy május elején hagyják jóvá a kormányprogramot, és ezidőtájt tárgyal az ellenzéki pártok képviselőivel, hogy megismerje az ő álláspontjukat is. Hozzátette, hogy a párbeszéd folytatásához több olyan dokumentumot is át kell nézni, amelyek a Belgráddal folyatott párbeszéd során korábban keletkeztek.

Az ellenérdekelt kritikusok azonnal megvádolták Kurtit, hogy elzárkózik a szerbekkel történő párbeszédtől. Petar Petković, a szerb kormány koszovói irodájának vezetője szerint Kurti távolmaradásával a május 11-i brüsszeli párbeszédtől azt bizonyította, hogy a Szerbiával történő kommunikáció nem szerepel a napirendjén még a prioritások „negyedik vagy hetedik” helyén sem, mint ahogy arról korábban beszélt.

– Kurti ismét megmutatta igazi arcát, hogy nem akar sem párbeszédet, sem kompromisszumot, mert igazából valóban az úgynevezett Nagy- Albánia megteremtése érdekli

– mondta Petković a Tanjug szerb hírügynökségnek, majd feltette a költői kérdést, hogy mi történne akkor, ha Belgrád nem lenne hajlandó részt venni a párbeszéd május 11-i folytatásán?

A Kurtival folytatott megbeszélés után az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kicsit bírálta, kicsit bátorította a koszovói miniszterelnököt.

– Amikor egy vezető erős mandátumot kap az emberektől, ez azt jelenti, hogy egyértelmű lehetőséget kínálnak fel Önnek arra, hogy fontos reformokat hajtson végre, amelyek túl hosszú ideje vannak függőben, és amelyek közelebb viszik Koszovót az európai normákhoz és az Európai Unió felé vezető úton

– jelentette ki Borrell, aki megjegyezte, hogy az Európai Unió Koszovó legnagyobb pénzügyi támogatója.

– Néha olyan hangokat hallok, amelyek szerint Az Európai Unió nem sokat tesz Koszovóért. Nos, a nem sok az a mennyiség, amit számszerűsíteni kell. 2007 óta Koszovó csaknem 1,3 milliárd eurót kapott előcsatlakozási támogatásként, ami, ha gyorsan kiszámolom, nagyjából évi 100 millió euró. Sok, vagy nem sok ez a szám, de meglehetősen lenyűgöző

– tette hozzá Borrell további számokat sorolva. Terjedelmi korlátok miatt ezek ismertetésére itt nincs lehetőség, de megtalálhatók Borrell nyilatkozatának leiratában.

Maradjunk azonban még egy pillantra a Kurti által tett bejelentésnél, amely szerint május 11-én nem vesz részt a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd újabb fordulóján. Borrell ezzel kapcsolatban leszögezte:

– Koszovó európai útja ezen a párbeszéden keresztül vezet. Nincs más út. Nincs alternatíva. Az európai perspektíva felé történő elmozduláshoz elengedhetetlen egy átfogó, jogilag kötelező érvényű megállapodás elérése a Szerbiával fenntartott kapcsolatok normalizálásáról. Enélkül az út le van zárva. Ezért biztattam Kurti miniszterelnököt, hogy konstruktívan vegyen részt ebben. Biztos vagyok benne, hogy tökéletesen megérti.

Borrell egy újságírói kérdésre válaszolva még megjegyezte:

– Főleg Koszovó érdeke, hogy részt vegyen ebben a párbeszédben. Nem nekem tesznek szívességet. Én próbálok segíteni.

A non-paper koszovói szemmel

A koszovói miniszterelnök most először kommentálta a média által közzétett „non-papert”, a lehetséges megoldásokat Koszovó és Szerbia között, valamint a határok módosításának lehetőségét a Nyugat- Balkánon.

– Nem engedhetjük meg, hogy újjáéledjenek a sikertelen területi csereprojektek vagy Koszovó bosnyákosítása. Úgy gondolom, hogy ezekre a hírekre a legjobb válasz, ha nem kommentálom, vagy nem válaszolom meg, mert a válaszok révén életre kelhetnek olyan vélelmek, amelyek ismeretlenek, főleg ami a szerzők szándékát illeti.

Szerinte Koszovónak az európai és euro-atlanti integráció felé kell elmozdulnia, a balkáni viszonyokat pedig „csak elvi párbeszéd útján lehet szabályozni”.

Kurti fenti nyilatkozatával két dolgot „a priori” kizárt. Az egyik az, hogy nem hajlandó egy olyan alkura, mint amilyen évekkel ezelőtt jött létre Aleksandar Vučić jelenlegi szerb és Hashim Thaçi akkori koszovói államfő között.

A Koszovó „bosnyákosítására” vonatkozó megjegyzés pedig azt jelenti, hogy Koszovó nem engedi meg egy olyan képződmény létrejöttét saját területén, mint amilyen a boszniai Szerb Köztársaság, illetve a Republika Srpska.

Felcímkéztük:albán Albánia Albin Kurti Aleksandar Vučić Ali Arad az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Balkán ban Belgrád BIA bosnyák Bosznia boszniai boszniai szerb boszniai Szerb Köztársaság Brüsszel csatlakozás Elen ellenzék elnök EU euro Európa Európai Unió európai út főképviselő Ford gold Hashim Thaçi határ hír hírek INA integráció Irán iszik jelentés Job Josep Borrell Kelet kereszt költő komp kormány Koszovó Koszovó és Szerbia koszovói koszovói miniszterelnök Kurti média miniszter miniszterelnök Mol Most napjai NBA nemzet Nyugat Nyugat-Balkán párbeszéd párt pénz politika Pristina részvét SaS szerb Szerb Köztársaság szerbek Szerbia Tanjug Tanjug szerb hírügynökség tök TV újságíró uniós választás választások vannak Vučić

English

Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

Közzététel:

1 nap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.06.05.

Írta

Márton András

Dodik pénzt kap az EU-tól / Dodik travels to Moscow and receives money from the EU

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 5 perc

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.

In Brussels, they loosened their grip

Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.

The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.

Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.

It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.

In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.

While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.

According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.

However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.

One may ask, why did Brussels yield?

The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.

Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.

Troubles within the coalition arise

The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion

Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.

Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”

Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.

His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.

Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.

When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.

The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.

Dodik needs to pay (or should pay)

Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.

The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.

The numbers speak for themselves.

This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.

A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).

Dodik nyakló nélkül veszi fel a hiteleket

To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.

We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.

According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.

Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.

Az olvasás folytatása