Connect with us

Gazdaság

A HORVÁT ELON MUSK: Mégis a Rimachoz kerül a Bugatti

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Mate Rimac
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

Minden jel arra utal, hogy a horvát Rimac Automobili szerezi meg a Bugatti márkanevet. A nagy hírt maga Mate Rimac jelentette be a Automobilwoche autósmagazinnak adott interjújában. Január végén a horvát cég bekerült az Európai Bizottság által jóváhagyott 2,9 milliárd euró értékű akkumulátoros elemfejlesztési projektbe is.

A horvát Elon Musk

A Porsche és a Rimac közötti nagy üzlet nyélbe ütését egy 130-150 millió eurós részvényvásárlás előzi meg a Porsche részéről. A német gyártó a jelenlegi 15,5 százalékos részesedését majdnem 50 százalékosra növeli.

A tranzakció során a Rimac Automobili megkapja a Bugatti márkanevet és tervezőirodáit is.

A Rimac időközben nagy léptekkel halad előre. A horvát cég a múlt héten kínai partnerével a Kingsway Grouppal közösen megnyitotta első sanghaji kiállítótermét, ahol saját gyártmányú hiperautói mellett várhatóan a Bugattit is kínálni fogja a kínai vevőknek.

A “horvát Elon Muskot” ismerve a szentvasárnapi (Sveta Nedelja) tervezőirodákban már nagyban dolgoznak az e-Bugatti, azaz az elektromos változat tervein.

rimac unios csomag.

Elemi erő

Január végén a horvát cég egyébként bekerült az Európai Bizottság által jóváhagyott 2,9 milliárd euró értékű közös akkumulátoros elemfejlesztési projektbe, amelybe 12 országból 42 céget választottak be. A Rimac az elemcsomagok fejlesztéséért felelős cégekkel működik majd együtt.

Nataša Tramišak a regionális fejlődésért és EU alapokért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy ezzel nemcsak a Rimac Automobili jár jól, mert a projektben való részvétel hatással lesz az egész horvát gazdaságra.

A mobilitásra és az autóiparra gyakorolt közvetlen hatás mellett, 2029-ig 1400 új munkahely megnyitása várható. Tervben van a tudásbázis növelése az egyetemekkel való együttműködés által, beleértve a doktoranduszok anyagi támogatását és új tantervek kidolgozását is. Ugyanakkor az az új technológiai cégeknek is lehetővé teszi majd az elemcsomagokhoz, illetve a kapcsolódó rendszerekhez való könnyebb hozzáférést

– mondta a miniszter.

Az Európai Bizottság várakozásai szerint az unió által folyósított 2,9 milliárd euró további 9 milliárd euró befektetést generál, és ebből a résztvevőknek, így a Rimacnak is csurran-cseppen majd valami.

Mate Rimac a cég fejlesztési terveiről szűkszavúan csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy idén az alkalmazottak számát 1000-ről 2500-ra növeli.

Hogy mikor lép be a rakéta-bizniszbe, arról egyelőre nem nyilatkozott. Ezek után valószínűleg az sem lepne meg senkit.
______________
Fotó: internet

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html

Gazdaság

DOBOZOLNAK: Csomagot hozott a posta, avagy a villámgyors növekedés titka

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

pipi 1024x710 1
i.trackmytarget
Olvasási idő: 2 perc

Az egyébként is robbanásszerűen növekvő e-commerce, azaz internetes kereskedelem, a járvány közepette csúcsra pörgött. Az új aranyláz esetében megismétlődnek a régi történetek: nem az gazdagodott meg legjobban, aki aranyat talált, hanem az aki a bányászoknak a felszerelést, élelmet biztosította. Meg persze, a whiskyt, és a jobb sorsra érdemes, ősi mesterséget űző hölgyeket, de ez más lapra tartozik.

Szemesnek áll a dobozolás

A zágrábi székhelyű Modepack cég egyike a sikertörténet nagy nyerteseinek, öt éves fennállása alatt sikerült 32 ország piacán megvetni a lábát, partnerei között olyan óriások is vannak, mint az Amazon, H&M, Vans, Adidas, DHL, DPD, Loomis és az antwerpeni gyémánttőzsde (Antwerpen World Diamond Centre).

A Modepack egyike a világ vezető cégeinek a logisztikai szállításhoz szükséges minőségi csomagolóanyagok gyártása terén, s a hangsúlyt az e-kereskedelemre és futárkézbesítésekre, valamint a pénz és értéktárgyak szállításánál nélkülözhetetlen dobozokra fekteti.

Jure Širić a cég igazgató-tulajdonosa a Poslovni dnevniknek (Üzleti napilap) adott interjújában elmondta, hogy a céget 5 évvel ezelőtt azzal a megfontolással alapította, hogy az e-kereskedelem belátható időn belül mindennapi dolog lesz, ám erre sokkal előbb sor került, mint bárki gondolta volna.

Širić egyébként a vállalkozók második nemzedékébe tartozik, családja a bosznia-hercegovinai Weltplast reciklálással és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó cég tulajdonosa, és mielőtt saját vállalkozásba kezdett volna, a cég európai piacokkal foglalkozó eladási osztályát vezette.

Valami újat szerettem volna megpróbálni és minden arra utal, hogy igazam volt
DOBOZOLNAK: A postás csomagot hozott, avagy a villámgyors növekedés titka

– állapította meg Širić, és hozzátette, hogy a koronavírus-járvány, amely lebénította a gazdaság egy részét, cégének nem várt, robbanásszerű fejlődést hozott. Az üzlet látványos növekedése folytán a Modepack már 2020-ban a kapacitások megduplázása mellett döntött.

Októberben kezdődik a cég új Velika Gorica-i gyárának építése, egyik fontosabb üzletfele, a Horvát Posta csomagelosztó rendszerének közvetlen közelében. A projekt mintegy 50 millió kunába kerül (kicsit kevesebb mint 7 millió euró), és ebből 1 millió euró az EU-s alapokból származik.

Az új üzemben eleinte három gyártósor üzemel, de a végső kapacitása 14 gyártósor, amelyeket fokozatosan építenek a kereslet növekedésével összhangban.

A jelek szerint keresletben nem lesz hiány. 2020-ban a cég bevétele 50 millió kuna (kb. 7 millió euró) volt, azaz 60%-kal nagyobb mint 2019-ben, míg idén további 20 százalékos növekedést várnak, közel 8 millió eurós bevétellel.

Az új üzem befejezése után a bevétel várhatóan eléri a 20 millió eurót.

Az e-kereskedelem 200 százalékkal nőtt

Az e-kereskedelem világszerte villámgyorsan növekedett, már a koronavírus járvány előtt is

– mondta Širić, s hozzátette, hogy a növekedés 2019-ben 21 százalékot tett ki világszinten.

A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok erőteljes fejlődést produkáltak, ám ez százalékosan nem volt annyira látványos, mint a felfutó/fejlődő országokban tapasztalható. Horvátországban például a növekvés 200 százalék volt.

Širić a továbbiakban elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az e-kereskedelem az EU szintjén tavaly 31 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.

A zágrábi cég a legkisebb a kontinens négy e-kereskedelemre specializált csomagolóanyag-gyártó cégének, és ugyanúgy csúcstechnológiával rendelkezik, mint a többiek.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy évi 200 millió darabos termelésének 92%-át exportálja.

Miután a Modepacknál a bérek jelentősen meghaladják a horvát átlagot, nincs gondjuk a munkaerővel. A tulajdonos elmondása szerint tavaly 2539 jelentkező volt a 12 meghirdetett új állásra.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Európai Unió

GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS: A miniszterelnök könnyű álmot ígért

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

plenkovic kapronca
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

2023-ig 1000 euró lesz a nettó átlagfizetés – mondta Andrej Plenković horvát miniszterelnök a hétfőn Kaproncán (Koprivnica) tartott gazdasági konferencián, amelyet immár negyedik éve rendeznek meg a Podravka védnöksége alatt, “Hrvatska kakvu trebamo” (Horvátország, amilyent szeretnénk) elnevezéssel. A nyilvánvaló propagandisztikus célok mellett, a konferencia gyakorlatilag egyfajta fórumként is funkcionál, ahol a gazdaság vezetők közvetlenül is elmondhatják a gazdasági politikával kapcsolatos észrevételeiket a kormánynak.

A kormány “berúgta” az országot

Elöljáróban Plenković miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy a tavalyi konferencia a koronavírus-járvány jegyében zajlott. Véleménye szerint, a kormány ebben az időszakban kijátszotta legerősebb ütőkártyáját, határozottan támogatva a magánszektort és a dolgozókat.

Ennek köszönhetően a legnagyobb válság közepette Horvátországnak sikerült megőriznie a munkahelyeket és a vállalkozások fizetőképességét: így fennmaradhatott Horvátország pénzügyi egyensúlya, és létrejöttek a gazdasági fellendülés feltételei.

Plenković szerint a kormány a járványügyi válsághelyzet előtti eredményei- az államadósság csökkentése, költségvetési többlet megvalósítása és az eurózónához való előfeltételeinek megteremtése – azt eredményezték, hogy Horvátországnak sikerült megőriznie a nemzetközi intézmények, a pénzintézetek és a pénzügyi piacok bizalmát.

A választásokon biztosított politikai stabilitás ez a másik dolog, ami kulcsfontosságúnak bizonyult az elmúlt időszakban

– tömjénezte magát, és az általa vezetett kabinetet Plenković.

Horvátországban a járvány és a két nagy földrengés által okozott 35 milliárd kuna összegű rendkívüli költség ellenére az elmúlt időszakban növekedett a foglalkoztatottság, amely elérte a 66,9 százalékot, miközben csökkent a munkanélküliség, ami jelenleg 7,4 százalék.

Az átlagfizetés júniusban 7175 kuna (közel 950 euró) volt, ami 23%-os növekedést jelent a megbízatási időszak kezdetéhez képest, azaz 1533 kunával (kb. 200 euró) volt több.

Az a célunk, hogy 2023-ig, az euró bevezetéséig az átlagfizetés elérje a nettó 1000 eurót

– mondta a horvát miniszterelnök.

Plenković ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházások továbbra is növekednek, ami a sikeres idegenforgalmi idénnyel karöltve azt eredményezte, hogy a GDP idén valószínűleg 7 százalékkal lesz nagyobb éves szinten.

Egy nemzedék legnagyobb esélye

Plenković felszólalásában kitért arra is, hogy Horvátország arányosítva a legtöbb támogatást kapta az EU újrakezdési alapjaiból.

Ez egy pénzügyi injekció: ilyesmiben ez idáig soha nem volt részünk, és ezért mondjuk azt, hogy ez a mi nemzedékünk legnagyobb esélye

– nyilatkozta Plenković.

A horvát kormány tervezi, hogy a következő időszakban mintegy 5 milliárd kunát (több mint 600 millió eurót) fordítanak kutatásra/fejlesztésre, a kezdő fiatal vállalkozókat 130 ezer kunával (18 ezer euró) támogatják, az országfejlesztési projektek keretében az északi megyékbe mintegy 15 milliárd kunát (2 milliárd euró) fektetnek, de hasonló projektek készülnek a dalmát hátország, Lika, a Bánság (Banovina) és Gorski Kotar számára is.

A miniszterelnök meggyőződése szerint az energia és az élelmiszer előállítása terén az ország önellátóvá válhat, ami jelentősen növeli az Horvátország biztonsági helyzetét.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Bűnügy

HORVÁT MINIMÁLBÉR: Rájár a rúd a horvát honatyákra, avagy ötven német márkás büntetés koldulásért

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

DSC 2294
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

 
A horvát szábor, azaz a parlament az őszi ülésszak kezdetén gőzerővel vetette magát a jogalkotás unalmas, ám nélkülözhetetlen munkájába. Így a honatyák csütörtökön a minimálbérről szóló törvénnyel foglalkoztak, és megszavazták, hogy a munkáltató ezentúl kizárólag bruttó összegben írhatja alá a minimálbéres munkaszerződést, méghozzá 4.250 kuna (kb. 188 ezer forint) értékben, és nem tüntetheti fel többé a nettó, vagyis a valóban kifizetésre kerülő 3.400 kunás (kb. 160 ezer forint) minimálbért. A magyarázat alább.

Az ok nagyon egyszerű

Erre nyilván azért került sor, mert a munkáltatók egy része “elfelejtette” befizetni dolgozói számára a társadalombiztosítást, meg az egyebeket.

Visszatérve a minimálbérre, ezt a horvát dolgozók nem fogadták hozsannázva, mert egyes becslések szerint a normális élethez a minimálbérnek két és félszer nagyobbnak kellene lennie, azaz legalább 10 ezer kunának (470 ezer forintnak), bár arról nem szól a fáma, hogy ez bruttó vagy nettó álom.

Törvényalkotás futószalagon

Az euró 2023-as, most már szinte biztosra vehető bevezetése miatt, a képviselő uraknak sztahanovi tempóra kell váltaniuk: az elkövetkező időszakban 46 törvényt, és 72, törvénynél alacsonyabb rendű aktust, illetve 118 előírást kell majd módosítaniuk.

A Jutarnji listben a kollégák azon derülnek, hogy egynéhány dolog elkerülte a és a honatyák figyelmét, mert például a közrendészeti törvény továbbra is 50-től 200 német márka büntetéssel sújtja a kolduláson ért személyeket.

Nyilván a gyakorlatban a kihágási bíró már évtizedek óta a kunás ellenértéket használja, de szövegben az áldott emlékezetű német valuta továbbra is megmaradt.

Miután ilyen szépen beszerkesztettük ebbe az írásba a parlamenti képviselőket, folytathatjuk a cikket a “vakcinafronton” zajló horvátországi csatározásokkal.

Itt elsőként Željka Antunović ex szociáldemokrata (SDP) védelmi miniszter Facebook-posztját említenénk meg, akinek nyilván tele van már a hócipője a világhálón “hömpölygő észmenéssel”.

A poszt egy kicsit hosszabbra sikeredett, de a veleje egy mondatban benne van:

Nem tudom mi van az oltásban. Viszont azt sem tudom, hogy mi van a burekban, de mégis megeszem.

Francia oltóanyag

Elmésségekben nem maradt le Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi intézet igazgatója sem, aki a maszkviselés ellen indított “lázadás” kapcsán úgy nyilatkozott az újságíróknak.

Tessenek a sebésznek mondani, hogy nem kötelező a maszk viselése, amíg a nyitott testek felett tesz-vesz

– jegyezte meg Capak.

Ha már Capaknál tartunk, a közegészségügyi igazgató bejelentette, hogy Horvátország – próbaként – mintegy 336 ezer darab újszerű oltóanyagot vásárolt. A protein alapú oltóanyagot a francia Sanofi gyártja, és Capak férfiasan bevallotta, hogy bár az oltóanyagról nem tudnak sokat, a referencia ez esetben az volt, hogy Németország nagy mennyiséget rendelt belőle. A németek pedig tudják, hogy mit csinálnak.

Pedofil és hazafi

Mindeközben Horvátországban folyik a polémia arról, hogy enyhítő körülménynek tekinthető-e a pedofil bűnelkövetők esetében, hogy korábban (cca. 30 évvel ezelőtt) harcoltak a honvédő háborúban.

A napokban a BALK is beszámolt arról, hogy áprilisban a dubrovniki megyei bíróság 14 éves börtönbüntetésre ítélt egy 48 éves férfit, mert “szexuálisan bántalmazta” nyolcéves mostohalányát. Miután ügyvédje fellebbezett, a horvát legfelsőbb büntetőbíróság példás gyorsasággal – ami Horvátországban nagy szó – megváltoztatta az ítéletet, és a büntetést 11 év börtönre csökkentette.

A háromtagú bírói tanács egyik tagja, Sanja Katušić-Jergović bírónő úgy nyilatkozott, hogy “nem jogosultak véleményt nyilvánítani saját döntéseinkről”, és amit el kellett mondaniuk, azt elmondták az ítéletben.

Tomo Medved, a honvédő háborúban részt vett harcosok ügyeivel foglalkozó miniszter ugyanakkor ellenezte az ítélet enyhítését.

Nincs összefügés az ilyen morbid bűncselekmények, és a honvédő háborúban harcosként történt részvétel között. Itt a lehető legerősebb ítéletre van szükség, és az ilyen szörnyűségek esetében semmiképpen sem szabad enyhítő körülményként tekinteni azt, hogy valaki harcolt az ország védelmében

– nyilatkozta a horvát “harcosügyi” miniszter, ami persze, nem jelenti azt, hogy a horvát legfelsőbb büntetőbíróság ugyanolyan gyorsan visszavonja döntését, mint amilyen gyorsan enyhítette az elsőfokú ítéletet.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: