Connect with us

Diplomácia

ALBÁN SPORTTÁRS: Magyar tiszteletbeli konzul lett az Albán Labdarúgó-szövetség elnöke

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

durres konzulatus
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 1 perc


Albán sporttárs lett Magyarország albániai tiszteletbeli konzulja. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter albániai látogatása során konzulátust nyitott Durres kikötővárosban. A tiszteletbeli konzuli megbízatást egy közismert albán üzletember, Armand Duka, az Albán Labdarúgó-szövetség elnöke kapta.

A közgazdász végzettséggel rendelkező Duka jelentős albán vállalkozásban tulajdonos vagy rendelkezik érdekeltséggel, elsősorban azonban az Albán Labdarúgó-szövetség elnökeként kell megemlíteni. Duka ezt a tisztséget 2002-től tölti be, 2019-től pedig az UEFA Végrehajtó Bizottságának állandó tagja.

A durresi konzulátus megnyitásakor a magyar külügyminiszter beszédében kiemelte, hogy a sport, a labdarúgás az egyik legjobb lehetőség arra, hogy nemzeteket kössön össze, ezért is Armand Duka, mint szövetségi elnök, tökéletesen alkalmas a tiszteletbeli konzuli címre.



Arman Duka 1962-ben született, angol és olasz nyelven beszél, 1993-ban megalapította az AIBA részvénytársaságot, Albánia egyik leghíresebb állattenyésztési-, termékgyártási- és kereskedelmi vállalatát.

Tulajdonosa a GoTech Electronic (háztartási gépek forgalmazója) üzletláncnak, az Ecomarcet Food élelmiszer-kereskedelmi hálózatnak, valamint több más vállalkozás részvényese és vezetője a termelés, az IT és a média terén.

Maga a konzulátus is Durres Shkozet nevű ipari városrészében, az AIBA tojástermelő-, válogató- és csomagoló vállalat területén nyílt meg, ahol adott volt az infrastruktúra.

Arman Duka, mint tiszteletbeli konzul, konzuli tanúsítvány kiállítására nem jogosult, de a magyar kormány reményei szerint közreműködésével segítheti az Albániába érkező turistákat és üzletembereket.

Az albán média a magyar külügyminiszteri látogatásról csak nagyon röviden és szórványosan adott hírt, magáról a konzulátus megnyitásáról pedig gyakorlatilag nem számolt be.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Balkán

SEECP: Regionális balkáni fórum kevés együttműködéssel, de legalább egy asztalhoz ülnek

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

kerekasztal uj
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc

 
Mától, azaz július 1-től veszi át egy évre Görögország Törökországtól a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (angolul: South East European Cooperation Process – SEECP) elnökségét. Az 1996-ban, Bulgáriában alapított szervezet az utóbbi évtizedekben a balkáni régió legfontosabb egyeztetőfórumává vált, ahol mind a 13 ország állam- és kormányfője megjelenik. A mai napig ez az egyetlen, a régió összes államát magába foglaló szervezet. A jugoszláviai háború lezárása után Albánia, Bulgária, Görögország, (ma már) Észak- Macedónia, Románia, Szerbia és Törökország részvételével alakult, majd a következő évtizedekben további államok csatlakoztak hozzá, így Bosznia- Hercegovina (2001), Horvátország (2004), Moldova (2006), Montenegró (2007), Szlovénia (2010) és Koszovó (2014).

A SEECP legfontosabb feladata, hogy lehetőséget adjon az állam legfelsőbb szintű vezetőinek, hogy a különböző vitás kérdéseket vagy éppen együttműködési lehetőségeket megvitassák. A SEECP ezen kívül további, miniszteri szintű találkozóknak ad helyet, a külügyminiszteri találkozókból rendszerint kettőt szoktak szervezni (egy formálisat, egy informálisat). A parlamentek közötti együttműködés erősítése érdekében 2014-ben megalakult a SEECP Parlamenti Közgyűlése, amelyet az épp elnökséget betöltő állam aktuális házelnöke vezet.

A Regionális Együttműködési Tanácsot (Regional Cooperation Council – RCC) a SEECP programjainak végrehajtó szervezeteként hozták létre az EU társfinanszírozásával 2008-ban, Szarajevó központtal. Az RCC-hez kapcsolódó programok köre a SEECP által elfogadott együttműködési nyilatkozatokban foglaltakhoz hasonlóan széleskörű, azonban nagy hangsúlyt fektetnek a különböző versenyképességi, turisztikai, roma integrációs, foglalkoztatási, fiatalokat támogató projektek megvalósítására. Ezen kívül a szervezet adja ki immár hetedik éve a Balkan Barometer nevű, átfogó közvéleménykutatási jelentését, amely azonban csak Albániára, Bosznia- Hercegovinára, Koszovóra, Észak- Macedóniára, Montenegróra és Szerbiára terjed ki.

SEECP: Regionális balkáni fórum kevés együttműködéssel, de legalább egy asztalhoz ülnek

A SEECP igazi jelentősége abban áll, hogy lehetőségként szolgál az amúgy rendkívül megosztott régió vezetőinek a találkozásra. Egyúttal külső nagyhatalmi befolyás nélkül rendezhetik a vitás kérdéseket, az elfogadott nyilatkozatok – tagállami érdektől függően mediatizálhatóak. A közös fórum azonban néha leképezi az államok közötti vitákat. Így például a 2019-es bosznia-hercegovinai elnökség idején Koszovó akkori elnöke, Hashim Thaçi visszautasította a részvételt arra hivatkozva, hogy Bosznia Szerbiát támogatja az akkori koszovói-szerb vámtarifa vitában. Szolidaritásból az albán kormányfő sem ment el a rendezvényre.

A 2021. júniusi találkozó a törökországi Antalyában jóval kellemesebb légkörben és kevesebb feszültséggel zajlott. A rendezvényhez ráadásul Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozott. A résztvevő vezetők által elfogadott nyilatkozat a Covid-19 elleni fellépésről szólt, de előirányozta a migráció, regionális összeköttetés, turizmus, ifjúságpolitika és oktatás, valamint a biztonsági kérdésekben való együttműködést.

A balkáni államok közötti ellentétek figyelembe vételével érdemes ezeket a bürokratikus nyelven megírt nyilatkozatokat szkeptikusabban kezelni, ahogy a tagállamok közötti bilaterális viszony alapvetően felülírja a SEECP jelentőségét. Ezek pedig megakadályozzák, hogy az amúgy is elég népes tagság mellett a SEECP belátható időn belül egy olyan formációvá, vagy ha úgy tetszik érdekvédelmi/érdekérvényesítő szervezetté váljék, mint például a Visegrádi Négyek. Az antalyai találkozón amúgy sem ment el mindenki, Görögországot csak a külügyminiszter-helyettes, Szlovéniát pedig csak a nagykövete képviselte.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava