BEPÓTOLJA: Az orosz külügyminiszter Kelet-Szarajevóban kezdte meg balkáni turnéját a daytoni szerződés aláírásának 25. évfordulóján

Az orosz külügyminiszter folytatja októberben félbeszakadt balkáni látogatását, amely során Bosznia- Hercegovinát, Szerbiát és Horvátországot keresi fel. A mostani látogatásnak „külön bája” hogy egybeesik a daytoni szerződés párizsi aláírásának huszonötödik évfordulójával. Szergej Lavrov röpke három nap alatt három és fél ország képviselőivel tárgyal, miután a boszniai Szerb Köztársaságot nem lehet különálló államnak tekinteni, még az előbb említett szerződés értelmében sem.

Külön is tárgyalt a szerbekkel

Szergej Lavrov megérkezett Szarajevóba, annak is a leginkább szerbek lakta keleti részébe, hogy megbeszélést folytasson Milorad Dodikkal, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagjával és a boszniai Szerb Köztársaság vezetésével.

A megbeszélést követő sajtótájékoztató elején Dodik elmondta, hogy nem terveztek külön találkozót, a mai megbeszélés azonban szimbolikusnak tekinthető, hiszen a daytoni megállapodás aláírásának évfordulóján került rá sor.

Vélhetően a helyszín is szimbolikus, hiszen a kilencvenes években a szerbek onnan lőtték és támadták Szarajevó többi részét.

A városrész egy ideig a Szerb Szarajevó nevet is viselte, de a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság diszkriminatívnak tekintette a szerb megjelölést a más nemzetiségűekkel szemben.

A boszniai szerbekkel folytatott mostani külön megbeszélés nem tekinthető mellékes körülménynek, hanem sokkal inkább demonstratív jellegű találkozónak, miután az amerikai elnökválasztást követően egyre inkább módosul az Egyesült Államok balkáni politikája.

Nem módosítanák a daytoni szerződést

A Lavrovval folytatott megbeszélést követően Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja kiállt a daytoni szerződés jelenlegi formájának fenntartása mellett, de ez nem is csoda, hiszen a boszniai Szerb Köztársaság éppen ennek a szerződésnek az értelmében jött létre.

– Ez a támogatás nagyon fontos volt, és arra ösztökélt bennünket, hogy tudatában legyünk annak: a világon vannak, akik betartják az aláírt megállapodásokat, és nem azok megváltozásával foglalkoznak. Pontosan ez volt a mai beszélgetésünk egyik fontos témája. A daytoni megállapodás nem azért jött létre, hogy módosítsák vagy hatályon kívül helyezzék az érintettek, vagyis a két entitás és a három nép bevonása nélkül.

A boszniai szerb politikus szerint mindez nem vonatkozik a boszniai főmegbízotti intézményre, amelyen keresztül Bosznia- Hercegovinában a „nemzetközi internacionalizmus” érvényesül.

– Ezért követeljük a főmegbízotti hivatal megszüntetését, hogy ne folytatódhasson az az agónia, amit a főképviselők eddig előidéztek Bosznia- Hercegovinában

– mondta a boszniai szerbek vezetője, aki nemcsak ezt az intézményt szüntetné meg, hanem a főképviselők által hozott összes törvényt is semmisnek mondaná ki.

Az oroszok sem módosítanák

Oroszország számára Szerbia után a boszniai Szerb Köztársaság a legfontosabb partner a Balkánon, és ez nem túlzás, mert amíg a Republika Srpska létezik, addig meggátolja Bosznia- Hercegovina csatlakozását a NATO-hoz.

Ezért aligha meglepő, hogy Oroszország is ugyanazt vallja, mint Milorad Dodik, csak egy kicsit kevésbé nyers stílusban, Lavrov viszont a nagyhatalmi erő pozíciójából beszél, aminek ezért súlya van.

Orosz beszámolók szerint Lavrov megerősítette, hogy Moszkva támogatja a daytoni megállapodás elveit, és felszólít mindenkit, hogy tartsa tiszteletben a 25 évvel ezelőtt aláírt szerződést.

Egyértelművé tette, hogy a daytoni szerződés megdöntésére irányuló minden kísérlet a legsúlyosabb kockázatokat és következményeket vonhatja maga után.

Az orosz külügyminiszter a diplomácia nyelvén azt a szerb követelést is támogatta, hogy a főképviselői rendszernek meg kell szűnnie.

– Az alapelvek előírják, hogy Bosznia- Hercegovinában minden problémát a belső politikai párbeszéd útján, külföldi beavatkozás nélkül kell megoldani

– mondta ki az orosz külügyminiszter a nehezen félreérthető véleményt, amit azzal végképp félreérthetetlenné tett, hogy „megérett az idő” a főképviseleti intézményrendszer felszámolására, mert „Bosznia- Hercegovinának nincs szüksége nemzetközi protektorátusa”, amit a főképviselet jelent.

Az orosz külügyminiszter egyúttal helyesnek minősítette a boszniai Szerb Köztársaság döntését az ország, vagy legalábbis a fél ország katonai semlegességéről.

A találkozón szóba kerültek olyan szintén nem mellékes témák, mint az orosz gáz és az orosz vakcina eljuttatása a boszniai szerbeknek, az pedig már csak hab a tortán, hogy a Lavrov- Dodik megbeszélésen még mutatóban sem volt egyetlen bosznia-hercegovinai zászló sem.

Emiatt másnap a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák és horvát tagja nem találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, mert mint mondták, a szerbekkel folytatott megbeszélés alkalmával „nem tüntették fel Bosznia- Hercegovina jelképeit, és nem tartották tiszteletben az ország összes nemzetét”.