Bosznia

BEPÓTOLJA: Az orosz külügyminiszter Kelet-Szarajevóban kezdte meg balkáni turnéját a daytoni szerződés aláírásának 25. évfordulóján

Közzétéve:

2 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2020.12.14.

Írta

Varga Szilveszter

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

Az orosz külügyminiszter folytatja októberben félbeszakadt balkáni látogatását, amely során Bosznia- Hercegovinát, Szerbiát és Horvátországot keresi fel. A mostani látogatásnak „külön bája” hogy egybeesik a daytoni szerződés párizsi aláírásának huszonötödik évfordulójával. Szergej Lavrov röpke három nap alatt három és fél ország képviselőivel tárgyal, miután a boszniai Szerb Köztársaságot nem lehet különálló államnak tekinteni, még az előbb említett szerződés értelmében sem.

Külön is tárgyalt a szerbekkel

Szergej Lavrov megérkezett Szarajevóba, annak is a leginkább szerbek lakta keleti részébe, hogy megbeszélést folytasson Milorad Dodikkal, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagjával és a boszniai Szerb Köztársaság vezetésével.

A megbeszélést követő sajtótájékoztató elején Dodik elmondta, hogy nem terveztek külön találkozót, a mai megbeszélés azonban szimbolikusnak tekinthető, hiszen a daytoni megállapodás aláírásának évfordulóján került rá sor.

Vélhetően a helyszín is szimbolikus, hiszen a kilencvenes években a szerbek onnan lőtték és támadták Szarajevó többi részét.

A városrész egy ideig a Szerb Szarajevó nevet is viselte, de a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság diszkriminatívnak tekintette a szerb megjelölést a más nemzetiségűekkel szemben.

A boszniai szerbekkel folytatott mostani külön megbeszélés nem tekinthető mellékes körülménynek, hanem sokkal inkább demonstratív jellegű találkozónak, miután az amerikai elnökválasztást követően egyre inkább módosul az Egyesült Államok balkáni politikája.

Nem módosítanák a daytoni szerződést

A Lavrovval folytatott megbeszélést követően Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja kiállt a daytoni szerződés jelenlegi formájának fenntartása mellett, de ez nem is csoda, hiszen a boszniai Szerb Köztársaság éppen ennek a szerződésnek az értelmében jött létre.

– Ez a támogatás nagyon fontos volt, és arra ösztökélt bennünket, hogy tudatában legyünk annak: a világon vannak, akik betartják az aláírt megállapodásokat, és nem azok megváltozásával foglalkoznak. Pontosan ez volt a mai beszélgetésünk egyik fontos témája. A daytoni megállapodás nem azért jött létre, hogy módosítsák vagy hatályon kívül helyezzék az érintettek, vagyis a két entitás és a három nép bevonása nélkül.

A boszniai szerb politikus szerint mindez nem vonatkozik a boszniai főmegbízotti intézményre, amelyen keresztül Bosznia- Hercegovinában a „nemzetközi internacionalizmus” érvényesül.

– Ezért követeljük a főmegbízotti hivatal megszüntetését, hogy ne folytatódhasson az az agónia, amit a főképviselők eddig előidéztek Bosznia- Hercegovinában

– mondta a boszniai szerbek vezetője, aki nemcsak ezt az intézményt szüntetné meg, hanem a főképviselők által hozott összes törvényt is semmisnek mondaná ki.

Az oroszok sem módosítanák

Oroszország számára Szerbia után a boszniai Szerb Köztársaság a legfontosabb partner a Balkánon, és ez nem túlzás, mert amíg a Republika Srpska létezik, addig meggátolja Bosznia- Hercegovina csatlakozását a NATO-hoz.

Ezért aligha meglepő, hogy Oroszország is ugyanazt vallja, mint Milorad Dodik, csak egy kicsit kevésbé nyers stílusban, Lavrov viszont a nagyhatalmi erő pozíciójából beszél, aminek ezért súlya van.

Orosz beszámolók szerint Lavrov megerősítette, hogy Moszkva támogatja a daytoni megállapodás elveit, és felszólít mindenkit, hogy tartsa tiszteletben a 25 évvel ezelőtt aláírt szerződést.

Egyértelművé tette, hogy a daytoni szerződés megdöntésére irányuló minden kísérlet a legsúlyosabb kockázatokat és következményeket vonhatja maga után.

Az orosz külügyminiszter a diplomácia nyelvén azt a szerb követelést is támogatta, hogy a főképviselői rendszernek meg kell szűnnie.

– Az alapelvek előírják, hogy Bosznia- Hercegovinában minden problémát a belső politikai párbeszéd útján, külföldi beavatkozás nélkül kell megoldani

– mondta ki az orosz külügyminiszter a nehezen félreérthető véleményt, amit azzal végképp félreérthetetlenné tett, hogy „megérett az idő” a főképviseleti intézményrendszer felszámolására, mert „Bosznia- Hercegovinának nincs szüksége nemzetközi protektorátusa”, amit a főképviselet jelent.

Az orosz külügyminiszter egyúttal helyesnek minősítette a boszniai Szerb Köztársaság döntését az ország, vagy legalábbis a fél ország katonai semlegességéről.

A találkozón szóba kerültek olyan szintén nem mellékes témák, mint az orosz gáz és az orosz vakcina eljuttatása a boszniai szerbeknek, az pedig már csak hab a tortán, hogy a Lavrov- Dodik megbeszélésen még mutatóban sem volt egyetlen bosznia-hercegovinai zászló sem.

Emiatt másnap a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák és horvát tagja nem találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, mert mint mondták, a szerbekkel folytatott megbeszélés alkalmával „nem tüntették fel Bosznia- Hercegovina jelképeit, és nem tartották tiszteletben az ország összes nemzetét”.

Felcímkéztük:alkotmánybíróság államelnökség amerikai Balkán bíróság bosnyák Bosznia Bosznia-Hercegovina boszniai boszniai szerb boszniai Szerb Köztársaság boszniai szerbek csatlakozás Dodik Egyesült Államok elnök elnökválasztás főképviselő főmegbízott gáz gold Hercegovina horvát Horvátország katona kereszt külföldi külügyminiszter Milorad Dodik Moszkva nacionalizmus NATO nemzet nemzeti orosz orosz külügyminiszter oroszok Oroszország politika Szarajevó szerb Szerb Köztársaság szerbek Szerbia Szergej Lavrov tök törvény választás vannak zászló

English

Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

Közzététel:

50 perc telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.06.05.

Írta

Márton András

Dodik pénzt kap az EU-tól / Dodik travels to Moscow and receives money from the EU

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 5 perc

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.

In Brussels, they loosened their grip

Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.

The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.

Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.

It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.

In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.

While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.

According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.

However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.

One may ask, why did Brussels yield?

The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.

Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.

Troubles within the coalition arise

The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion

Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.

Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”

Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.

His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.

Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.

When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.

The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.

Dodik needs to pay (or should pay)

Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.

The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.

The numbers speak for themselves.

This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.

A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).

Dodik nyakló nélkül veszi fel a hiteleket

To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.

We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.

According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.

Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.

Az olvasás folytatása