Migráció

SZERB BELÜGYMINISZTER: Senki sem szegheti meg büntetlenül a törvényeket, most Szabadkán gyűjtötték be a migránsokat

Közzétéve:

3 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2020.11.25.

Írta

Varga Szilveszter

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 2 perc

A szerb rendőrség reggel folytatta a migránsok eltávolítását a határmenti településekről, Šidet, Horgost és Majdány- Rábét követően ezúttal Szabadkán gyűjtötték be a migránsok, itt az utóbbi időben immár másodszor. Az akciót megtekintette a szerb belügyminiszter, aki ez alkalomból kijelentette, hogy senki sem szegheti meg büntetlenül a szerb törvényeket. A mostani akciókkal ugyan némileg változott a migránsokkal szembeni bánásmód, ám a szerb kormány így sem teljesíti azokat az ígéreteket, amelyeket Aleksandar Vučić 2016 nyarán, még miniszterelnökként tett.

Az akció

Helyi beszámolók szerint a szerb rendőrök a szabadkai vasútállomásnál és a kelebiai erdőben csaptak le az illegális bevándorlókra.

Kiszállt a helyszínre Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter is, aki a helyszíni szemlére vitte magával Vladimir Rebićet, a szerb rendőrség igazgatóját, és Vladimir Cucićot, a menekültügyi hivatal vezetőjét is.

Vulin ebből az alkalomból azt mondta, hogy a migránsok csak a befogadó táborokban tartózkodhatnak, és be kell tartaniuk Szerbia törvényeit.

– Hazánkban minden migránsnak van lehetősége és joga arra, hogy a befogadó központjainkban tartózkodjon, orvosi és egyéb védelemben részesüljön, de aki engedély nélkül elhagyja a befogadóállomást, aki megfelelő jóváhagyás nélkül jár-kel, és aki úgy gondolja, hogy nem tartja tiszteletben Szerbia törvényeit, az szemben találja magát a belügyminisztérium válaszával

– mondta Aleksandar Vulin, aki nemrég vette át a belügyi tárca irányítását.

Vulin rámutatott arra, hogy a migránsok megfelelő engedély nélkül azért sem tartózkodhatnak a táborokon kívül, mert a koronavírus-járvány idején meg kell védeni az egészségüket, de meg kell védeni a nem egészségét is.

– Szerbia humánus, szervezett ország, de Szerbia mindenekelőtt olyan ország, ahol tiszteletben tartják a törvényeket. Senki nem sértheti meg a törvényeinket anélkül, hogy ne büntetnék meg érte, és anélkül, hogy ne találná magát szemben a belügyminisztérium megfelelő reakciójával. A belügyminisztérium tagjai továbbra is ügyelni fognak arra, hogy a mindennapjaink semmilyen módon ne legyenek veszélyeztetve ennek a migránsválságnak a következményeként sem

– hangsúlyozta a miniszter.

39599 migranti zeleznicka vulin

A miniszter és a retorika

Vulin a szerb kormányzat egyik legoszloposabb tagja, 2013-tól tárcanélküli miniszterként Koszovóval foglalkozott, 2014-től lett munkaügyi miniszter, ezen a poszton „szakadt a nyakába” a migránsválság kezelése, 2017-től védelmi miniszterként funkcionált, idén pedig a belügyi tárca élére került.

A most végrehajtott akció ellenlére bizonyára maradt még migráns Szabadkán, a tehetősebbek ugyanis a szabadkai „ócskapiac” környékén lévő kisebb szállodákban és éjszakázó helyeken várakoznak.

A mostani akciókkal ugyan némileg változott a migránsokkal szembeni bánásmód, ám a szerb kormány így sem teljesíti azokat az ígéreteket, amelyeket Aleksandar Vučić 2016 nyarán, még miniszterelnökként tett.

– Aki menedéket kér Szerbiában, az a befogadó központokba kerül, aki erre nem hajlandó, azt a törvények alapján eltávolítjuk Szerbia területéről

– jelentette ki annakidején Vučić a titkosszolgálatok tevékenységének összehangolását végző koordinációs iroda ülését követően, és akkor el is magyarázta, hogy a migránsok eltávolítása miként zajlik majd.

– Harminc napos procedúráról van szó, minimális esélyekkel arra, hogy menedéket kapjanak. Azok, akik nem fejezik ki szándékukat a maradásra, a törvényes előírásokkal összhangban eltávolításra kerülnek a Szerbia területéről

– mondta dörgedelmesen, és a „kemény fellépést” meg is indokolta.

– Az ügyészségek és a bíróságok minden rendelkezésre álló törvényes intézkedést alkalmaznak, hogy a bűnözést megállítsák, és mindenkinek világosan megmutatjuk, hogy Szerbia nem lehet az afgánok és a pakisztániak parkolópályája, akiket Európában már látni sem akarnak, nemhogy befogadni.

Mindehhez képest mi történt? Szerbiában akkor hivatalosan 2700 migráns volt, ma a számuk hivatalosan hatezer körül van. Ezt kell felszorozni legalább hárommal, hogy megkapjuk a valóságot megközelítő számot.

Felcímkéztük:afgán akció Aleksandar Vučić Aleksandar Vulin árak belügyminiszter belügyminisztérium bíróság bűnözés elnök erdő határ határmenti Horgos illegális illegális bevándorló járvány kormány korona koronavírus Koszovó magyar Majdány menekültügyi hivatal mig migráns migránsok migránsválság miniszterelnök napjai nyár pakisztáni Rábé rendőr rendőrök szabadkai szerb szerb belügyminiszter szerb rendőrök Szerbia titkosszolgálat törvény válság vasút vírus vissza Vladimir Cucić Vučić Vulin

Horvátország

6-OS VILLAMOS: Gyilkosság miatt 12 év fegyházra ítéltek egy pakisztáni migránst Horvátországban +18!

Közzététel:

1 hónap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.04.27.

Írta

Varga Szilveszter

GYILKOSSÁG A HATOS VILLAMOSON: Megszületett az elsőfokú ítélet annak a migránsnak az ügyében, aki Zágrábban megölt egy helyi lakost (Forrás: YouTube)

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 4 perc

Nem múlott el incidens nélkül az ítélethirdetés. A Velika Gorica-i megyei bíróság elsőfokon 12 év fegyházbüntetésre ítélt egy pakisztáni migránst, aki 2017-ben még kiskorúként érkezett Szerbia érintésével Horvátországba. Menedékkérelmét a horvát hatóságok jóváhagyták, így legálisan tartózkodott az országban, de egyébként sem tudták volna azonnali hatállyal kiutasítani, mert a vonat levágta az egyik lábát.

Gyilkosság a 6-os villamoson

A gyilkosság – amely miatt ítélkeztek felette – 2021 szeptember 18-án, a reggeli órákban történt Újzágrábban (Novi Zagreb), ahol Muhammad Shahzad vitába keveredett egy 52 éves horvát férfival az ottani 6-os villamoson.

A vita tettlegességig fajult, ami során Shahzad egy konyhakéssel hátulról nyakon szúrta Siniša V.-t, aki a helyszínen meghalt.

Ezt követően a pakisztáni migráns horvátországi hölgyismerősének segítségével repülőjegyet szerzett, és még aznap Rómába utazott, vagyis elhagyta az országot. A 40 eurós jegyet, és a 240 kunás Covid-tesztet az említett ismerőse fizette ki neki, akiről később még szó lesz, mert ő a történet szerves része.

A horvát rendőrség európai elfogatóparancsot adott ki Shahzad ellen, miután a környező térfigyelő kamerák felvételeit átnézve megállapították a gyilkos személyazonosságát, merthogy egy régi típusú villamosról van szó, amelyen nem volt kamera.

A horvát elfogatóparancs alapján az olasz hatóságok Firenze környékén tartóztatták le az elkövetőt, aki szökése óta talán ruhát sem váltott.

A tartózkodási helyét annak köszönhetően sikerült beazonosítani, hogy két hónappal a gyilkosság után bekapcsolta a telefonját.

A bíróságon Shahzad azzal védekezett, hogy a kést önvédelemből használta, ami azonban elutasításra került, mert a bizonyítékok arra engedtek következtetni, hogy nem volt szükség védekezésre, illetve a szükséges védekezés túllépésére.

A bíróság véleménye szerint a gyilkos önvédelemről szóló állításának ellentmond, hogy a sértett háttal volt neki a szúrás pillanatában, és nem volt nála semmilyen fegyver, ami egyértelműen cáfolja, hogy támadólag lépett fel.

AKKUMULÁLÓDOTT STRESSZ? Muhammad Shahzad bilincsben (Screenshot)

Shahzad egyetlen szúrással ölte meg áldozatát, ez a szúrás azonban olyan erős volt, hogy a kés 14 centiméterre hatolt be az áldozat testébe, amit a bíróság súlyosbító körülményként vett számításba, a szúrás ereje ugyanis nagyfokú agresszióra utal.

A szúrást követően a kés pengéje benne maradt az áldozat testében, a műanyagból készült nyele pedig a villamos lépcsőjére esett.

A bíróság azt is súlyosbító körülménynek tekintette, hogy az elkövető repülőjegyet szerzett, és még aznap távozott az országból, ami jogi értelmezés szerint azt jelzi, hogy megpróbált kibújni a felelősség alól.

Nehéz migránskora volt

Enyhítő körülménynek minősült viszont, hogy a pakisztáni férfi egy ideig a jogszabályoknak megfelelő életet élt, és hogy nehéz élete, vagyis úgymond „nehéz migránskora” volt, mielőtt Horvátországba érkezett, ahol elvesztette az egyik lábát.

Shahzad elmondta, hogy 2016-ban hagyta el Pakisztánt, útközben a halál különböző formáinak szemtanúja volt, anikor Iránon, Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül Horvátországba érkezett, ahol végül menedéket és papírokat kapott.

Ezt azonban az előzte meg, hogy három napos szerbiai és horvátországi folyamatos gyaloglás után Vinkovcenál (Vinkovci) négy társával együtt egy mozgó vonatra akart felugrani, de kapaszkodás közben megcsúszott a keze és a vonat alá esett, akárcsak az egyik társa is, akinek a fejét vágták le a kerekek, neki viszont a bal lába veszett oda, a jobb lába pedig roncsolódott.

Ezt követően négy hónapig volt kórházban, majd a zágrábi befogadó központban tartózkodott, a menedékjog megszerzését követően szociális lakást is kapott, de a végén mégis egy hajléktalanszállón kötött ki, hat hónapig egy étteremben dolgozott, de utána elbocsátották.

A bírósági elmeorvosi szakértő szerint – akivel a vádlott nem működött együtt – előfordulhat, hogy az elkövető esetében „akkumulálódott stressz” állt elő, és az válthatott ki ilyen erős reakciót.

Shazhad még kiskorú volt, amikor a gyermekvédelmi központban megismerte Sunčana P.-t, aki önkéntesként horvátul tanította a migránsokat, később pedig segített neki a szökésben, arról nem is beszélve, hogy a „gyilkos fegyver” is az ő konyhájából származott.

Kapcsolódó cikk

Az európai parlamenti képviselők jóváhagyták a vízummentességet Koszovó számára

Sunčana P.-re nagy hatással volt Shazhad nehéz migránskora, és amikor a gyilkosság előtt három nappal megkereste őt, hogy segítsen neki lakást találni, a nő és az édesanyja is jóindulattal fogadta.

A pakisztáni migráns az első éjszakát a nő autójában töltötte, a következőt pedig már minden bizonnyal a lakásukban, amely mindössze 200 méterre volt a gyilkosság helyszínétől.

Szeptember 18-án, amikor elhagyta „vendéglátója lakását, Shazhad magával vitte a kék színű, fröccsentett műanyag nyelű konyhakést, amellyel aztán a villamoson leszúrta az áldozatát.

Letartóztatásakor a pakisztáni férfi ugyanazokat a ruhákat viselte, mint a bűncselekmény elkövetésekor, lábán is ugyanaz a teniszcipő volt, amelyről még a vérnyomokat sem távolította el, amelyek a 6-os villamoson elkövetett gyilkosság alkalmával kerültek rá.

Incidens a bíróságon

A Velika Gorica-i ítélethirdetésen részt vehettek az áldozat hozzátartozói is, ami eleve magában hordozta a konfliktusos szituáció kialakulásának veszélyét.

– Átkozott gyilkos! Az én gyerekem a sírban, te meg kijössz

– kiáltotta oda neki az 52 éves áldozat édesanyja, aki nemcsak a fia, hanem a saját sorsa miatt is el volt keseredve.

– Ez a börtönben vigasztalódik, ott kap ebédet, nekem meg a nyugdíjamból kell megvennem magamnak az ételt

– méltatlankodott az idős asszony, amikor az elsőfokon elítélt pakisztáni férfit kivezették a teremből, hogy visszavigyék a börtönbe, ahol cirka tíz évet tölt, mert a vizsgálati fogságot leszámítják a büntetésből.

A horvát médiában negatív hangvételű kommentárok is napvilágot láttak, a Večernji list egyik cikkéhez kapcsolódó bejegyzés szerzője azzal vádolta meg a Béketanulmányok Központja (Centar za mirovne studije) nevet viselő civil szervezetet, hogy őket terheli a felelősség Siniša V. haláláért, mert ők látták vendégül a gyilkost, tőlük kapta a konyhakést, a bíróságon pedig úgy tanúskodtak, hogy a pakisztáni férfi állítólagos lelki problémái miatt minél enyhébb büntetést kapjon.

Az olvasás folytatása