Augusztus 20-án az olasz La Republica napilap részletes cikket közölt az orosz haditengerészet négy hajójának Adrián és Jón-tengeren végzett manővereiről. Szakértők szerint a megnövekedett orosz flottatevékenység szoros kapcsolatban áll azzal, hogy a NATO a Balkán-félsziget több pontján növelte a nyár folyamán a katonai jelenlétet. Meg minden bizonnyal azzal is, hogy a Harry S. Truman amerikai repülőgép-anyahajó szinte már állandó lakónak számít az Adrián.

Tengeri erősködés

Az orosz-ukrán háború kitörését követően a NATO komoly lépéseket tett a keleti és déli szárnyának megerősítésére. Ennek keretében a nyár eleji időszakban több amerikai repülőgép hordozó váltotta egymást az Adrián.

A francia Charles de Gaulle hordozó és annak kísérő hajói pedig a horvát és bosznia-hercegovinai légierővel több hetes gyakorlatot hajtottak végre még júliusban.

Ezzel párhuzamosan a Plenković-kabinet megállapodott a francia féllel Rafale típusú vadászrepülők megvásárlásáról, miközben a boszniai védelmi minisztérium változó sikerrel ugyan, de tovább forszírozta az ország NATO tagfelvételét.

Cavo Dragone tengernagy, az olasz flotta parancsnoka a La Republicanak adott interjúban elmondta, hogy a korábbi hetekben több orosz honosságú hajó közelítette meg olasz felségvizeket, és nem a Földközi-tengeren, hanem a beltengernek számító Adrián.

Ezen a listán a a következő orosz haditengerészeti eszközök szerepelnek: az Admiral Tributs romboló, a Varyag cirkáló és a Vasily Nikis Tatiscev felderítő hajó volt, amelyek a USS Truman repülőgéphordozót és annak kísérő hajóit figyelhették meg az olasz katonai vezető szerint.

Itt jegyzendő meg, hogy az Admiral Tributs egy nagy tengeralattjáró-ellenes hajó, amely korábban a Távol-Keleten állomásozott, de az ukrajnai háború kitörését követően átvezényelték a mediterrán térségbe.

Az olasz cikk jelentősnek minősítette az orosz haditengerészeti aktivitást, különösen a korábbi években megszokottakhoz képest. Az adriai orosz jelenléttel egyidejűleg a nagyrészt Olaszország és Görögország által felügylet Jón-tengeren is megjelent egy muszka hajó, az Admiral Grigorovich fregatt.

Az olasz válasz

Az olasz haditengerészet válaszlépésként három fregattal, egy tengeralattjáróval és több hatitengerészeti felderítő repülőgéppel követte az orosz hadihajókat.

A megnövekedett orosz flottatevékenység célja szakértők szerint valószínűleg a NATO déli szárnyához tartozó olasz, horvát és görög flotta reagáló képességének felmérése, illetve az Adrián állomásozó amerikai haditengerészeti erőkről való tájékozódás volt.

Dragone admirális az oroszok jelenlegi helyzetével kapcsolatban annyit közölt, hogy az orosz hadihajók mostanra elhagyták az Adriát, és a Jón-tengeren tartózkodnak.

Ami persze, csak néhány karcsapásnyira van az Adriától.

---

---

Az egykori jugoszláv elnök, Josip Broz Tito halálát követően „megfakultak” a kapcsolatok a délszláv térség és Egyiptom között. Ennek tudható be, hogy Belgrádba 35 éve nem látogatott egyiptomi elnök. Ezzel a három és fél évtizedes „hagyománnyal” szakított Abd el-Fattáh al-Szíszi, aki három napig vendégeskedik/vendégeskedett Szerbiában. Nem zárható ki, hogy a „régi nagy barátokat” most az ukrajnai háború és az egyiptomi „éhező tömegeknek a rémképe” hozta össze, de a szerbeket „Koszovó kigolyózása” is ösztönözte.

Szerelmet vallott

A találkozót követő sajtótájékoztatót felvezető üres diplomáciai „small talk” során Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentette, hogy a látogatásnak minden bizonnyal „történelmi jelentősége” van Szerbia számára, és biztos abban, hogy az együttműködés megújulásából és a kapcsolatok elmélyüléséből népeik és országaik sokat profitálnak. A semmitmondó frázisok pufogtatása terén al-Szíszi sem adta alább, és hazája nevében szerelmet vallott a szerb elnöknek.

– jelentette ki az egyiptomi elnök, ami lehetőséget teremt a szerbek számára, hogy a fáraók „tiszteletbeli leszármazottaivá” váljanak, ha komolyan vesszük az üres dumát.

Ami Szerbiát illeti, ez a szerelem még inkább „elharapódzhat”, mert mint a belgrádi kormányhoz közel álló „erősen nemzeti érzelmű” sajtó hangsúlyozta, Egyiptom támogatja Szerbia területi egységét, és a „fiók aljára süllyeszti” Koszovó elismerését.

A belgrádi Novosti ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a világ egyik legbefolyásosabb arab országának tekinthető Egyiptom „minden nemzetközi intézményben” kiáll Belgrád mellett.

A szerbiai kormánypárti lap/hírportál ezzel azt ünnepelte, hogy „lényegében a legmagasabb szintről erősítették meg”, hogy Koszovó szuverén és független államként történt 2013-as elismerése – amiről Kairó a később lecsukott, majd „meghalasztott” Muhammad Morszi rövid elnökösködése idején döntött – a fiók mélyére került.

A mély vonzalom egyéb okai

Egyiptom felől közelítve meg a kérdést, a mély vonzalomnak számos oka van, ami kedvessé teszi számára Szerbiát, és amivel Koszovó nem tud versenyre kelni, bármennyire is illegeti magát diplomáciai szinten.

– jelentette ki a szerb elnök, aki szerint október végéig, de az év végéig mindenképpen összehangolják a két ország közötti szabadkereskedelmi szerződést, ami alapján például vámmentesen érkezhetne Szerbiába az egyiptomi citrom, vagyis működésbe léphet az almát-citromért ügylet.

Ennél azonban jóval fontosabb a búza kérdése, amelynek eladását Szerbia egy ideig visszatartotta, a jelek szerint azonban ez már nincs érvényben, főleg ha az arab világ „egyik legbefolyásosabb országát” kell kicsalogatni a Koszovót elismerő államok barlangjából.

Egyiptom az utóbbi hónapokban nagymértékben növelte búzakészletét az Ukrajna elleni orosz agressziója miatt kialakult globális válságra reagálva. Egyiptom lakossága rohamosan nő, egyes elemzők szerint az egyiptomi túlzott népszaporulat nagyobb veszélyt jelent a nyugati világra, mint az al-Kaida vagy az Iszlám Állam.

Az egyiptomi Áruellátási Általános Hatóság (General Authority for Supply Commodities, GASC) adatai szerint az ország 350 000 tonna francia, 240 000 tonna román és 50 000 tonna bolgár búzát vásárolt mostanában, ezt volt a legnagyobb ilyen jellegű árubeszerzés 2012 óta.

Nyilván ebbe a sorba tartozik a mostani szerbiai akvizíció is, bár a mennyiség egyelőre nem ismert, vagy elkerülte a figyelmünket.

A közös sajtóértekezleten a szerb elnök egyebek között azt is megemlítette, hogy a szerb álláspont szerint a két ország hadiipari téren „sok mindet felkínálhat” egymásnak, közös cégeket hozhat létre, és egymásra támaszkodhat „ezekben a nehéz időkben”.

A témában nem ez volt az első találkozó, egy évvel ezelőtt (2021. július 14-én) Nebojša Stefanović szerbiai védelmi miniszter Kairóba látogatott, hogy aláírja a Szerbia és Egyiptom közötti katonai együttműködési jegyzőkönyvet, és hogy „társelnököljön” az egyiptomi-szerb katonai együttműködési vegyesbizottság 13. ülésén.

Korábban már írtunk arról, hogy Egyiptom Nora B-52-es önjáró tarackokat vásárolt Szerbiától, ennek „egyik példányát” 2023-ban várhatóan be is mutatják az egyiptomi katonai vásáron, az EDEX-en (Egypt Defence Expo), amelyen Szerbiát 2021-ben a Yugoimport szerb állami fegyverkereskedelmi cég képviselte.

---

---

Miközben a görög ügyészség a szerb fegyvereket szállító ukrán gép Kavala közelében történt katasztrófájának okait vizsgálja, a szerbiai ellenzéki N1-es televízió ismét feltette a kérdést, hogy valójában ki és hogyan exportálja a szerb hadiipari termékeket, és ki profitál a megkötött üzletekből. A közvélemény egy része a vitatott szerbiai fegyverkereskedőt, Slobodan Tešićet sejti a kavalai események mögött.

55 milliószoros haszon

Az ukrán gép görögországi tragédiája rávilágított a fegyverkereskedelemmel foglalkozó, belgrádi székhelyű Valir szédítő gyorsasággal történő felemelkedésére.

– jelentette ki a CNN-hez közeli N1 csatornának nyilatkozva Ivan Ninić ügyvéd, aki kiderítette, hogy a Valirt 2019. december 23-án regisztrálták 100 dináros (alig több, mint 300 forintos) alaptőkével. Ezért Szerbiában egy burekot sem nagyon lehet venni.

A Valir valószínűleg a világ egyik leggyorsabb növekvő cége, 2020-ban ugyanis 13 millió euró bevételt valósított meg, vagyis 13 milliószorosára növelte a befektetett alaptőkét, és ezt a pénzt fegyverkereskedelemből termelte ki.

A második működési évben azonban ezt is túlszárnyalta, a bevétel ugyanis 21-ben 55 millió euróra rúgott.

– tette fel a kérdést Ninić, aki nem érti, hogy a szerb államnak miért van szüksége közvetítő cégre például egy bangladesi üzlet megkötéséhez, és mi az, ami gátolja a fegyverkereskedelemmel foglalkozó állami cégeket abban, hogy egy ilyen üzletet kiizzadjanak magukból.

– hangzottak a kérdéseket, amelyeket akár az újságíró is feltehetett volna, Ninić azonban így magát szorította sarokba, mert nem tudott válaszolni a saját felvetéseire.

Sok még a kérdés

Az sem világos, hogy a Valir kitől vásárolta a Kavala közelében felrobbant aknákat, a szerbiai hatóságok ezzel kapcsolatban is hallgatnak, annyit lehet tudni csak, amennyit a honlapján maga a szerb cég közölt.

A weboldal szerint együttműködnek a szerbiai honvédelmi minisztériummal, és öt hadiipari céggel vannak kapcsolatban.

Közöttük van a dél-szerbiai, vagyis a valjevói Krušik is, amelytől korábban a Nebojša Stefanović védelmi miniszter azóta elhunyt édesapjához kötődő cég is kedvezményes áron vásárolt fegyvereket.

A Krušik hadiipari létesítmények körüli visszaéléseket feltáró, és emiatt azóta kémkedés vádjával lecsukott Aleksandar Obradović szerint a kiváltságos helyzetben lévő magánkereskedők „igencsak lepusztítják” az állami hadiipari cégeket.

A mindössze három alkalmazottal működő Valir kereskedelmi partnerei közé tartozik még a kragujevaci Zastava oružje (oružje = fegyver) is, amely az állami könyvvizsgálók szerint a Slobodan Tešić cégeivel folytatott kereskedelem során 3,5 millió eurós kárt „valósított meg”.

– jelentette ki az N1-nek nyilatkozó ügyvéd, de nem ő az egyedüli, aki Tešićre gyanakszik. Az Arms watch portál szerint nem lehet véletlen, hogy a Valir elnevezésű céget mindössze két héttel azt követően jegyezték be, hogy az Egyesült Államok szankicókat vetett ki a szerb fegyverkereskedőre, és irányítása alatt álló kilenc tagú csapatra.

Különböző beszámoló szerint miközben Tešić az amerikai szankciók „nevelő hatását” élvezte, a Valir 2021-ben és 2022-ben 249 tonna szerb fegyvert szállított az Egyesült Államokba. A Görögországban lezuhant ukrán repülőgép rakterében mindössze 11,5 tonna hadifelszerelés volt.

A belgrádi székhelyű Valir 2021. november 9-e és 2022. június 20-a között 98,7 tonna töltényt (5,56×45 mm és 9×19 mm) exportált Németországból tengeri úton a dél-karolinai Charleston kikötőjébe, a montenegrói Barból pedig az észak-karolinai Wilmingtonba, vagyis szintén az USÁ-ba szállított 150 tonna lőszert.

2021. február 2-án a Valir 10 millió darab 5,65×45 mm-es töltényt exportált az amerikai NEMO Arms Inc. cégnek, ezeket a NATO szabványnak megfelelő töltényeket a szerb állami tulajdonban lévő užicei Prvi Partizan gyártja, amellyel a szóban forgó szerb cég együttműködik.

Ha a katonai vonatkozásoktól eltekintünk, akkor mindebből az következik, hogy Szerbiában is meg lehet gazdagodni mindössze néhány év alatt, csak tudni kell jól befektetni az első száz dinárt.

---

---