Szerbia
A Nova.rs kivégzése: új főszerkesztő vagy végkielégítésA választások előtt tíz nappal ultimátumot kaptak az ellenzékinek nevezhető Nova szerb hírportál újságírói
A szerbiai Nova.rs újságíróinak kevesebb mint 48 órát adott az új vezetés annak eldöntsére, hogy elfogadják-e a szerkesztőség által elutasított főszerkesztőt, vagy végkielégítéssel távoznak. A tulajdonosi oldal a maradóknak a szerkesztői szabadság tiszteletben tartását ígéri, az újságírók viszont attól tartanak, hogy a vezetőváltás célja a portál tartalmának ellenőrzése az október végi választások előtt
A sajtószabadság újabb próbatétele zajlik Szerbiában, ahol a Nova.rs szerkesztősége szembefordult az új vezetéssel, mert attól tart, hogy a főszerkesztőváltás a portál eddigi függetlenségét is veszélybe sodorhatja.
A szerbiai Nova.rs újságírói kedden este különös ajánlatot kaptak a portál új vezetésétől. Az újságíróknak október 15-én, csütörtökön 19 óráig kell eldönteniük, hogy elfogadják-e az új főszerkesztő, a kormányközeli Blicből importált Marko Stjepanović kinevezését, vagy a felajánlott végkielégítéssel távoznak.
Stjepanović korábban hosszú éveken át a Blic főszerkesztője volt. Kinevezését a Nova.rs szerkesztősége elutasította, a vezetőség azonban megerősítette, hogy átveszi a portál irányítását.
A munkáltató rendkívüli végkielégítést ajánlott azoknak, akik nem kívánnak az új vezetés alatt dolgozni. A közlemény szerint az összeg a szerbiai törvényes minimum kétszerese: minden ledolgozott év után 0,66 havi fizetés járna, az utolsó rendes munkabéren felül.
A távozást választó munkatársakat kérelmük benyújtása után felmentenék a munkavégzés alól.
Az ajánlatot a vezetőség konstruktív megoldásnak, Stjepanović pedig méltányosnak nevezte. A szerkesztőség egészen másként értelmezi a helyzetet: szerintük nem választási lehetőséget, hanem ultimátumot kaptak.
A televízióból tudták meg
Az ügy egyik legkülönösebb részlete nem is maga az ajánlat, hanem annak közlése.
A Nova.rs munkatársai szerint az N1 televízió október 13-án 19 óra 29 perckor már beszámolt a vezetőség döntéséről, az érintett újságírók azonban csak 19 óra 40 perckor kapták meg az erről szóló elektronikus levelet.
Vagyis előbb értesülhettek a saját munkahelyükön bekövetkező változásokról a hírekből, mint a munkáltatójuktól.
Bojana Anđelić, a Nova.rs ügyvezető szerkesztője a Vreme hetilapnak azt mondta, hogy már az értesítés módja is botrányos. A levelet munkaidő után küldték, ráadásul angol nyelven.
A szerkesztőség közleménye szerint a dokumentumon nem szerepelt sem a Nova hivatalos fejléce, sem aláírás, sem az igazgatóság tagjainak neve. A munkatársak azt is állítják, hogy a küldéshez használt HR-es e-mail-címet aznap este hozták létre.
A Vreme forrásai további kérdéseket vetettek fel az üzenetben szereplő „igazgatótanács” megjelölésével kapcsolatban. Állításuk szerint a portál impresszumában kiadóként feltüntetett társaság a United Media Digital, nem pedig a Nova.rs nevű vállalat.
Francia mintára kínálnak távozási lehetőséget
A vezetőség az ajánlat indoklásában a francia jogból ismert cession clause, vagyis a tulajdonosváltáshoz kapcsolódó újságírói felmondási lehetőség elvére hivatkozott.
Ennek lényege, hogy bizonyos feltételek mellett a tulajdonosváltással egyet nem értő újságírók különleges juttatás mellett hagyhatják el munkahelyüket.
A Nova.rs vezetése ezt az elvet kívánja alkalmazni a szerbiai munkatársaknak felajánlott rendkívüli végkielégítésnél. A francia jogszabályra való hivatkozás azonban nem jelenti automatikusan, hogy annak rendelkezései közvetlenül alkalmazhatók lennének egy szerbiai munkaviszonyra.
Anđelić erre sajátos választ adott. Ha a tulajdonosok a francia médiagyakorlatot tekintik követendő példának, szerinte érdemes lenne azt a főszerkesztő kinevezésénél is figyelembe venni.
Példaként a Le Monde gyakorlatát említette, ahol a szerkesztőség újságíróinak 60 százalékos támogatása szükséges az új főszerkesztő jóváhagyásához, így az újságíróknak vétójoguk van. A Nova.rs vezetése ugyanakkor fenntartja, hogy a főszerkesztő kinevezése a menedzsment hatáskörébe tartozik.
A francia példa tehát mindkét oldalon megjelent, csak éppen más-más fejezetét tartják kívánatosnak.
A vezetőség függetlenséget ígér
Az új tulajdonosi oldal közleményében hangsúlyozta, hogy továbbra is támogatja a független, kritikus újságírást, és tiszteletben tartja a szerkesztői szabadságot.
A vezetőség szerint az Alpac Capital 2026 augusztusi részvényesi szerepvállalása óta nem avatkozott be a szerkesztőségi döntésekbe, és senkinek sem mondták meg, miről írhat vagy miről nem.
Ezzel párhuzamosan kifogásolta, hogy a portál egyes beszámolói túlságosan negatívan és egyoldalúan mutatták be az új részvényest. A belső megbeszélésekről kiszivárgott információk közlését szintén bírálta, és egyes munkatársakat a vállalaton belüli bizalom megsértésével vádolta meg.
A szerkesztőség szerint azonban éppen a tulajdonosi döntések vetnek fel súlyos kérdéseket a sajtó függetlenségével kapcsolatban.
Anđelić úgy véli, hogy a vezetőváltás valódi célja a Nova.rs tartalmának ellenőrzése az október 25–26-i választási események előtt. A Nova.rs újságírói azt állítják, hogy a vezetőváltás időzítése és végrehajtásának módja megerősíti a gyanújukat.
Az ügyvezető szerkesztő szerint különösen fontos lesz, hogy a független médiumok beszámolhassanak a választások idején esetlegesen előforduló támadásokról, visszaélésekről, erőszakról és szabálytalanságokról.
Ki a valódi tulajdonos, és ki hozza a döntéseket?
A szerkesztőség nyilatkozata az Alpac Capital és az Adria News Network körüli tulajdonosi viszonyokat is megkérdőjelezi.
A munkatársak szerint nem világos, hogy a döntések ténylegesen milyen vállalati vagy politikai központból származnak. Nyilatkozatukban név szerint említik Pedro Vargast, az Alpac Capital vezetőjét, valamint Brent Sadlert, az Adria News Network hírműsorokért felelős vezetőjét.
A szerkesztőség azt állítja, hogy a folyamatot nem feltétlenül ezek a vezetők irányítják, hanem náluk befolyásosabb szereplők, akiknek érdekeit szerintük Stjepanović képviseli.
A Nova.rs munkatársai korábbi eseményekre is hivatkoznak, köztük a szerb tájékoztatási miniszter és az új tulajdonosi oldal közötti levélváltásra. Ezt a szerkesztőség a médiára gyakorolt politikai befolyásolási kísérlet részeként értelmezi.
A vezetőség ezzel szemben továbbra is azt állítja, hogy célja a szakmai normák, a pártatlanság és a szerkesztői függetlenség megőrzése.
Sajtószabadság szerb módra
A Nova.rs szerkesztőségében tartott viharos értekezletről készült videó időközben futótűzként terjedt el a közösségi oldalakon. Ezen szembesültek először az újságírók az új vezetés döntésével, amely szerint a portált a jövőben Marko Stjepanović főszerkesztő és Ivana Mastilović Jasnić irányítaná, utóbbi helyettesként.
A felvétel egyik legemlékezetesebb jelenete Stjepanović és Ranko Pivljanin vitája. Pivljanint a szerkesztőség később nagy többséggel maga javasolta a főszerkesztői posztra, így a kérdése nem egyszerűen egy elégedetlen munkatárs kifakadása volt.

Ranko Pivljanin azért nem bízik a kinevezett főszerkesztőben, mert már tönkretett egy lapot, nevezetesen a Blicet, amelyet ő alapított. A Blic jó ideig a vezető hírportá/napilap volt Szerbiában, mára azonban már jóval kisebb a nézettsége és olvasótábora, mint a 4-5 évvel ezelőtt létrejött Nováé, amely az egyik alapítója szintén Pivljanin volt (Forrás: Nova.rs)
Pivljanin azt szerette volna megtudni, hogyan akarja Stjepanović meggyőzni az újságírókat arról, hogy jó szándékkal érkezik, és a Nova.rs nem jut a Blic szerinte szomorú sorsára.
A kérdésnek különös súlyt adott, hogy Pivljanin 1996-ban a Blic alapító szerkesztőségének tagja volt, és pályafutásának jelentős részét a lapnál töltötte. Stjepanović ugyancsak hosszú éveken át dolgozott a Blic vezető pozícióiban, egy időben annak főszerkesztőjeként.
Vagyis két olyan újságíró állt egymással szemben, akik ugyanannak a lapnak a történetét belülről ismerték más-más időszakban, csak éppen annak tanulságait láthatóan egészen másként értelmezték.
Pivljanin szerint a Blic, amelynek létrehozásában maga is részt vett, az évek során szakmailag tönkrement. Ezért azt kérdezte Stjepanovićtól, milyen garanciát tud adni arra, hogy ugyanez nem történik meg a Nova.rs-szel is.
Stjepanović válasza aligha oszlatta el a kételyeket: közölte, hogy nincs mögötte más garancia, mint az, amit a jövőben tenni fog.

A vezetőség döntése alapján a Nova.rs élére főszerkesztőként Marko Stjepanović (balról a második) kerülne, helyettese pedig mellette álló kolléganője, Ivana Mastilović Jasnić lenne (Forrás: Screenshot, Instgram)
Ez a mondat szinte tökéletesen megvilágítja a konfliktus lényegét. Az új főszerkesztő azt kéri, hogy a szerkesztőség a majdani teljesítménye alapján ítélje meg, vagyis hogy egy blanko csekket állítson ki számára. Az újságírók viszont éppen azért utasítják el a kinevezését, mert szerintük a korábbi tevékenysége alapján már kialakították róla a véleményüket.
„Nem megyünk sehova” – tiltakozás a szerkesztőség előtt
A Nova.rs munkatársai október 14-én, szerdán 18 órára tiltakozást hirdettek belgrádi szerkesztőségük elé. Az eseményre újságírókat, szakmai szervezeteket és állampolgárokat is várnak.
A szerkesztőség közleményében hangsúlyozta, hogy a konfliktus számukra már nem munkaügyi kérdés. A tét szerintük az, hogy a portál újságírói a választások éjszakáján és az azt követő napokban is szabadon tudjanak tudósítani.
A munkatársak azt is közölték, hogy nem kívánják önként elhagyni a munkahelyüket. Álláspontjuk szerint az új vezetésnek kellene megmagyaráznia, hogyan kívánja fenntartani a portál működését, ha a szerkesztőség jelentős része távozik.
Anđelić a Vremének adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy a közérdekű újságírásnak Szerbiában súlyos ára lehet, de a munkatársak készek ezt vállalni.
A szerkesztőség közleménye ennél is határozottabban fogalmaz: a tulajdonosok rendelkezhetnek az irodahelyiségek felett, de az újságírók szakmai és emberi szabadságát nem vehetik birtokba.
A vezetőség egyelőre ragaszkodik Stjepanović kinevezéséhez, a távozási ajánlat elfogadására pedig október 15-én 19 óráig adott határidőt.
A Nova.rs munkatársainak válasza már a határidő lejárta előtt megszületett. Bojana Anđelić három szóban foglalta össze: „Nem megyünk sehova.”