Élelmiszer-pazarlás: a Balkánon energiát csinálnának belőle

A felesleges élelmiszerből uniós segítséggel biogáz vagy komposzt lehet Horvátországban és Szerbiában, vagy ez is csak egy újabb ámítás?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az élelmiszer-pazarlás csökkentését és a háztartási hulladék hasznosítását szeretné elősegíteni az új, határokon átnyúló „Élelmiszerhulladék és élelmiszermaradványok alternatív energia értéke – WAVE” projekt, amelyet a szerb civil szervezet, a NALED (Nacionalna alijansa za lokalni ekonomski razvoj – Nemzeti Szövetség a Helyi Gazdaságfejlesztésért) valósít meg Šabac városával és a szerbiai Future Systems Hub szervezettel, valamint Otok városával és a horvát EU Központ egyesülettel együttműködésben.

A projekt az EU társfinanszírozását veszi igénybe az Interreg VI-A Horvátország–Szerbia program keretében.

Most nem megyünk el odáig, hogy a NALED kifejezetten jó kapcsolatokat ápol a szerb kormánnyal, a múlt hónapban Vučić elnök is fogadta őket, illetve, hogy Otok csak névlegesen város, a valóságban egy kis álmos falu a keleti végeken. Ajándék együttműködésnek nem illik nézni a fogát, pláne nem a szerb-horvát viszonyok tükrében.

Nem turbo folk, hanem turbo Európa

A hangzatos elnevezés, az NGO-k és helyi önkormányzatok bevonása, illetve a háttérben lapuló EU-s pénzek egyfajta turbo Európát sejtetnek: elköltünk némi pénzt semmi haszon fejében, de mindenki örül.

Közben legyártunk egy fél erdőre való papírt, amit azután akár évtizedekig őrizgetünk a speciális előírásokkal összhangban kialakított irattárban, további pénzt és energiát pazarolva el.

A szerb elnök is érdeklődött a NALED munkája iránt

Akárhogy is – hunglishul whatever – a nagy hercehurca mögött egy digitális platform retőzködik, amelyt mezőgazdasági termelők, élelmiszer-forgalmazók, szállodák, éttermek és catering cégek, humanitárius szervezetek, közüzemi vállalatok és helyi önkormányzatok számára készítenek. Ezt Šabacban és Otokban fogják működtetni.

A felhasználók adatokat visznek be a várható többletről, az élelmiszer típusáról és mennyiségéről, valamint annak helyéről, és a rendszer automatikusan összekapcsolja őket a potenciális vásárlókkal, adományozó központokkal vagy feldolgozó központokkal, amelyek a hulladékot biogázzá tudják átalakítani.

Korábban írtuk

UNIÓS PÉNZEKET NYÚLTAK LE: Merről van a tehén eleje, avagy biogazdaságok helyett bozótosok

A termelők által bevitt adatok alapján a platform szezonális naptárt alkot a rendelkezésre álló többletekről, hogy a vevők és feldolgozók jobban megtervezhessék beszerzésüket. A kistermelők képesek lesznek egyesíteni a szállításokat és közösen megszervezni a szállítást, ami csökkenti a logisztikai költségeket.

Egy egyszerű digitális piacot is terveznek másodosztályú mezőgazdasági termékek értékesítésére, amelyek értékesek ugyan, de gyakran a megjelenés időpontja, vagy egyéb piaci kritériumok miatt eladatlanok maradnak.

Így a platform összefogja az élelmiszer többlet teljes útját – az eladástól és adományozástól kezdve az emberi fogyasztásra már nem alkalmas élelmiszer begyűjtéséig, és az energiatermelés felé irányításához.

Valamit azonban vásárolni is kell

Ahogy az ember nem csak igével él, az NGO-k sem futhatnak csak úgy el a pénzzel. Mármint azok, amelyek nem a demokráciagyártással, és ennek export-importjával foglalkoznak. Így a szerbiaiak egy speciális biomasszagyűjtési jármű beszerzését is tervezik Šabacban.

A tervek szerint a begyűjtött biohulladékot a meglévő pasztörizációs és erjesztő üzembe szállítják, ahol biogáz előállítására használják fel. Horvátországban, Otokban a közműcég néven futó szemetesek a szerves hulladék külön begyűjtését ígérik megszervezni, és legalább két komposztáló beszerzését is tervezik.

A kapott komposztot a közterületek fenntartására használják fel, és a helyi mezőgazdasági termelők számára is elérhető lesz. A hulladék étolajat, amely biodízel alapanyagként szolgálhat, mindkét városban külön-külön gyűjtik be.

A projekt megvizsgálja a konyhai és más megfelelő biomasszahulladék felhasználásának lehetőségét bioetanol előállítására.

Élelmiszer-pazarlás: elmélet és gyakorlat

A projekt arra támaszkodik, hogy Szerbiában évente körülbelül 3,18 millió tonna kommunális (háztartási) hulladékot termelnek, míg Horvátországban körülbelül 1,7 millió tonnát.

Ennek a hulladéknak jelentős része a kerti hulladék és más szerves anyag, amelyek között a felesleges élelmiszer- és élelmiszerhulladék különleges helyet foglal el. A többlet egy része még mindig biztonságos emberi fogyasztásra és adományozható, míg a maradék hulladékot energiatermelésre lehet felhasználni.

Korábban írtuk

A miniszter két tojása

Papíron, ez olyan remek ötlet, mint a rögzített kupak. Mert az egész biznisz indokoltságáról egy fél szó sem esik: például milyen áron lehet biogázt előállítani és pláne mennyit.

A horvát komposztálás ennél tisztább sor, mert a komposzt helyben hasznosítható, viszont ezzel az a baj, hogy előreláthatólag a biohulladék begyűjtését a végső felhasználók, azaz a polgárok fogják fizetni.

Hogy mondjunk valami jót is az egészről, dicséretes, hogy a szerbek és horvátok most a változatosság kedvéért nem civakodnak, hanem közösen költik az európai pénzeket. A gyakorlatban az ilyen machinációk annyiban hasznosak, hogy kenyeret adnak a civil szervezetekben dolgozó, jellemzően fiatal embereknek.