Bosznia
Vučić: Hága azt akarta, hogy Mladić rácsok mögött haljon megA temetés helyéről még nem döntött a család, de felmerült, hogy a lánya mellé temetik Belgrádban
Aleksandar Vučić szerint Hága azt akarta, hogy Ratko Mladić a rácsok mögött haljon meg, és nem engedte, hogy élete utolsó napjait Szerbiában töltse. A szerb elnök közölte, hogy Belgrád mindent megtett a hazaszállításáért, és a temetésben is segítséget nyújt, ha a család kéri. Közben Mladić kezelőorvosa is súlyos vádakat fogalmazott meg a hágai ellátással kapcsolatban, és elárulta, mi volt az egykori boszniai szerb főparancsnok utolsó kívánsága
Aleksandar Vučić szerint Hága azt akarta, hogy Ratko Mladić a rácsok mögött haljon meg, és nem engedte, hogy élete utolsó napjait Szerbiában töltse. A szerb elnök Ratko Mladić halála után először szólalt meg az egykori boszniai szerb katonai parancsnok utolsó napjairól.
Vučić beszélt arról is, hogy Belgrád milyen lépéseket tett hazaszállítására, hogy a súlyosan beteg elítélt élete végét Szerbiában tölthesse. Egyúttal kijelentette, hogy a temetés helyéről egyelőre nincs végleges döntés: erről mindenekelőtt Mladić családjának kívánsága alapján határoznak.
Aleksandar Vučić szerint Hága példátlanul viselkedett
A szerb államfő szerint Belgrád mindent megtett azért, hogy Mladić élete utolsó napjait Szerbiában tölthesse. Állítása szerint a szerb vezetésnek pontos információi voltak arról, hogy az életfogytiglani bütetését töltő egykori tábornok állapota végzetesen leromlott.
Vučić felidézte, hogy korábban hét nap és öt hét közé tette a Mladić hátralévő idejét. Mint mondta, ebből is látható, hogy Belgrád tisztában volt az állapot súlyosságával, miközben szerinte a hágai Mechanizmus még pontosabban tudhatta, milyen közel van a halál.
A szerb elnök azt is kifogásolta, hogy Belgrád egyelőre nem kapott meg minden szükséges tájékoztatást Hágából.
Szerbia munkatársakat küldött Hollandiába, hogy segítsenek a holttest hazaszállításának és az egyéb logisztikai feladatoknak a megszervezésében, de Vučić szerint addig sem a temetésről, sem annak helyszínéről nem lehet biztosat mondani, amíg a család nem közli végleges kívánságát.
Az államfő azt is elmondta, hogy Milorad Dodikkal egyeztetett az ügyben. Megerősítette azokat a korábbi értesüléseket is, amelyek szerint felmerült, hogy Mladićot Belgrádban, 1994-ben meghalt lánya, Ana mellé temessék.
– Hallottunk arról a lehetőségről, hogy a tábornokot Belgrádban, a lánya mellett temessék el, de hogy valóban így lesz-e, azt még nem tudjuk – fogalmazott Aleksandar Vučić.
„Nem akarták, hogy Szerbiában haljon meg”
Vučić ennél jóval keményebben beszélt arról, hogy a hágai Mechanizmus nem engedélyezte Mladić Szerbiába szállítását élete végén.
A szerb elnök szerint most már világosan látható, hogy Hága azt akarta, hogy Mladić fogságban haljon meg.
„Nem akarták, hogy Szerbiában haljon meg, ahol ő maga szeretett volna. Ez példátlan, civilizációellenes magatartás” – jelentette ki.

Egy scheveningeni börtöncella, ilyenben raboskodott a boszniai szerb katonai főparancsnok (Forrás: Screenshot)
A szerb elnök ugyanakkor azt állította, hogy Mladić halála óta rendkívül erős nyomás nehezedik rá Szerbiából, a térségből és külföldről egyaránt. Ezt úgy jellemezte, mintha verseny folyna arról, ki ítéli el keményebben a meghalt tábornokot. Vučić közölte, hogy ebben nem kíván részt venni.
Egy dolgot azonban egyértelművé tett: ha a család úgy dönt, hogy Mladićot Szerbiában temessék el, a szerb állam segítséget nyújt ahhoz, hogy a búcsúztatás – megfogalmazása szerint – méltó módon történjen.
Vučić már a Szerbiára nehezedő nyomásról beszél
A szerb elnök Mladić ügyét egy szélesebb politikai összefüggésbe is helyezte. Szerinte a halálát követő nemzetközi vita valójában már nem kizárólag az egykori boszniai szerb parancsnokról szól, hanem a Szerbiára váró további nyomásgyakorlás része.
Vučić ebben az összefüggésben Hashim Thaçi volt koszovói elnök ügyét is szóba hozta. Kiemelte, hogy Thaçi ügyében szeptember 16-án várható ítélethirdetés, közvetlenül a szeptember 15-i szerb nemzeti ünnep után.

„Mladić tábornok különleges volt, sok szempontból valóban különleges. Betegként rendkívül fegyelmezett volt. Nagyon szerette a hazáját és a népét, és mindent megtett azért, hogy megérje azt a napot, amikor visszatérhet a hazájába” – mondta az elhunyt orvosa
Szeptember 15-e Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban a „szerb egység, szabadság és nemzeti zászló napját ünneplik, amelyet Vučić és Dodik 2020 augusztusában vezetett be, majd a szerb és a boszniai szerb kormány szeptemberben tette hivatlossá.
A megszólalás azért is figyelemre méltó, mert Aleksandar Vučić ezzel lényegében maga is belépett abba az emlékezetpolitikai konfliktusba, amely Mladić halálát követően szinte azonnal kibontakozott Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában.
Miközben nem ismételte meg Vojislav Šešelj állítását, hogy Hágában „megölték” Mladićot, de a hágai intézmények felelősségét ő is rendkívül keményen vetette fel.
Mladić orvosa nyilatkozott az Informernek
Az Informernek közben nyilatkozott Ognjen Gudelj kardiológus is, aki éveken keresztül részt vett Ratko Mladić kezelésében. Elmondása szerint a súlyosan beteg férfinak élete végén egyetlen meghatározó kívánsága maradt: vissza akart térni Szerbiába.
Gudelj szerint Mladić azt mondta neki, hogy még egyszer el szeretne menni lánya, Ana sírjához, és utána már „meghalhat”.
Ana Mladić 1994-ben, 24 éves korában halt meg. Halála évtizedeken keresztül Mladić magánéletének egyik legfájdalmasabb és legtöbbet találgatott eseménye maradt. Apja később sem fogadta el, hogy lánya öngyilkosságot követett el.
Ana sírja Belgrádban, a topčideri temetőben található, és Mladić 2011-es elfogása után, közvetlenül Hágába szállítása előtt is felkereste.
Gudelj szerint éppen ezért különösen fontos volt számára, hogy élete végén még egyszer eljusson a sírhoz.
Az orvos rendkívüli lelki és fizikai teherbírású betegként jellemezte Mladićot. Azt mondta, húszéves kardiológusi pályája alatt ritkán találkozott ennyire erős akaratú emberrel, aki betegként fegyelmezetten követte az utasításokat és mindvégig abban reménykedett, hogy egyszer hazatérhet.
Az orvos súlyos vádjai
Gudelj ugyanakkor súlyos vádat is megfogalmazott a hágai egészségügyi ellátással kapcsolatban. Azt állította, hogy Mladić megfelelő kezelését az utóbbi években gyakorlatilag ellehetetlenítették, és az utolsó 48 órában még reménykedett abban, hogy sikerül életben tartani.
„Azt hittem, nem fogják megölni. Az utolsó 48 órában még volt remény, de ezt hagyták kialudni” – mondta az Informernek.
Éppen ez válhat a következő napok egyik központi témájává. A szerb kormány már jelezte, hogy választ akar kapni arra, hogy megfelelő kezelésben részesült-e Mladić élete utolsó szakaszában.
Belgrád tehát hivatalosan az ellátás körülményeinek tisztázását követeli, miközben a szerb nacionalista politikai és médiatérben ennél már jóval mentek Mladić halálával kapcsoaltban, amikor a Hágának tulajdonított felelősségről beszélnek.
A temetés és az állami tiszteletadás kérdése mellé immár felsorakozott egy újabb konfliktus is: ki és milyen felelősséget visel azért, hogy a jogerősen népirtásért, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekért elítélt egykori katonai vezető nem térhetett vissza Szerbiába, hogy ott haljon meg.
Legalábbis szerb szempontból így vetődik fel a kérdés, mintha „civilizációs vívmány” lenne, hogy a háborús bűnösök maguk válasszák meg a haláluk helyét.