Trump Hotel helyett Belgrade Eye: régi ötlet új csomagolásban

A szerb fővárosban minden terv panorámás, csak a határidő vész ködbe

Siniša Mali szerb pénzügyminiszter, volt belgrádi főpolgármester, az új Száva-híd építési munkálatainak bejárása során bejelentette, hogy hamarosan új fejlesztések valósulnak meg a Száva és a Duna partján, köztük egy nagyméretű panorámakerék, a Belgrade Eye, amelyet a régi vasúti híd és a Gazela híd közötti területen építenek fel.

London és Párizs mintájára Belgrádnak is lesz szeme

Mali erről akkor beszélt, amikor ma Aleksandar Vučić szerb elnök és Aleksandar Šapić belgrádi főpolgármester társaságában megtekintette az új Száva-híd építését, amelyet a tervek szerint 2027 márciusának végéig adnak át a forgalomnak.

A Tanjug szerb hírügynökség szerint így nézne ki Belgrád szeme (Screenshot)

Belgrádi médiajelentések szerint a miniszter elmondta, hogy az új híd megépítésén túl további területi rendezések várhatók Belgrád folyópartjain, valamint új létesítmények is épülnek: akvárium és Természettudományi Múzeum az Ušće parkban, a Régi vasúti hidat pedig gyalogos-kerékpáros híddá alakítják át.

Az eddigi bejelentésekhez képest látszólag újdonság, hogy az új-belgrádi Száva-parton egy nagyméretű panorámakerék is épül majd, „Belgrade Eye” (Belgrád szeme) néven.

Trump Hotel helyet jöhet az óriáskerék, a szerb vezetésnek szüksége van a grandiózus elképzelésekre a lakosság hülyítése érdekében, ami esetleg magában foglalhatja a befolyó pénzek korrupciógyanús újraosztását is.

„Az új-belgrádi oldalon – elég, ha csak ide néznek – itt lesz ez a ‘Belgrade Eye’. Ezt is az EXPO-ig befejezzük” – mondta Siniša Mali, miközben a városrész jövőbeli látványterveit bemutató pannóra mutatott.

Vučić hozzátette: olyan panorámakerékről van szó, amilyennel más nagy európai városok, például London vagy Párizs is rendelkeznek.

Jan Gehl „belgrádi Práter” koncepciója 2017-ből

A „Belgrade Eye” névvel ellátott projekt kizárólag Siniša Mali mostani bejelentéséhez köthető, de panorámakerék-ötletek már 2017-től kezdve léteztek más szereplőktől, főként az Ušće Park fejlesztési terveiben.

A Telegraf korabeli beszámolója szerint Jan Gehl dán építész, a világ egyik legismertebb urbanistája, 2017-ben mutatta be a belgrádi városvezetésnek az Ušće Park átfogó fejlesztési koncepcióját.

Park a hídon, ez még/már a mostani koncepcióból származik, így nézne ki a gyalogoshíd, háttérben a lassan megvalósuló futurisztikus Belgrád látképével (Screenshot)

A javaslat lényege egy nagyvárosi élménypark létrehozásának koncepciója volt a Práter mintájára. Gehl egy olyan élmény- és rekreációs zónát képzelt el az Ušće Parkban, amely a bécsi Práterhez hasonlóan – kulturális, szabadidős, sport- és turisztikai funkciókat egyesített volna.

A Telegraf cikke szerint Gehl kifejezetten javasolta, hogy a „belgrádi Práter” részeként óriáskerék is épüljön a Park prijateljstva (Barátság Park) területén.

Belgrád esetében tudomásunk szerint ez volt az első olyan nyilvános, szakmai szintű javaslat, amely konkrét helyszínt jelölt meg (Ušće), turisztikai látványosságként tekintett a panorámakerékre, és nem politikai, hanem urbanisztikai koncepció részeként jelent meg.

A szerb város soha nem valósította meg a Gehl által javasolt panorámakereket, viszont átvette az ötletet: a későbbi Ušće-fejlesztési tervek (2018, 2023) ugyanis szintén tartalmaztak panorámakerék-elemeket, de azok már nem Gehlhez, hanem más urbanisztikai pályázatokhoz kötődtek.

Az Ušće park részletes rendezési terve 2018-ból

A Serbian Monitor 2018 végén arról számolt be, hogy a Száva és a Duna torkolatánál lévő Barátság Park akváriumot, hullámvasutat és panorámás óriáskereket kaphat. Meg is jegyezte a lap, hogy ami Bécsnek a Práter, Koppenhágának a Tivoli, Belgrádnak a Barátság Park lehet.

Kapcsolódó cikk

Belgrade Waterfront: Libák a ködben, avagy az átverés magasiskolája

A terv szerint az Ušćén kapott volna helyet a Természettudományi Múzeumnak otthont adó új épület is.

Az elképzelés az volt, hogy Belgrád legnagyobb parkját, a Barátság Parkot különféle programokkal és tartalmakkal töltsék meg, hogy minél több látogatót vonzzanak oda.

A hét évvel ezelőtti elképzelés szerint a panorámás óriáskereket 85 méter magasra tervezték, így magasabb lett volna, mint „bécsi kisöccse”, amely 65 méter magas, és 240 tonnát nyom.

Az Ušće Park részletes rendezési tervét akkor közvitára is bocsátották, és nyilvános fórumot is terveztek vele kapcsolatban különböző bizottságok jelenlétében, amelyen bárki megoszthatta az ötleteit vagy észrevételeit a projekttel kapcsolatban.

Mit jelent a „2023-as terv”?

A sorminta szerint a szerb vezetők szinte minden második év vége felé „behülyítik” az embereket: 2023-ban egy új urbanisztikai-építészeti pályázat indult az Ušće–Barátság park területére, amelynek része volt a Természettudományi Múzeum új épületének koncepcióterve, a 21. századi Művészetek Múzeuma környezetének újragondolása, és ajánlatokat vártak több új attrakció lehetséges helyszínére, köztük ismét egy akváriumra ezúttal ötezer négyzetméteres felületen, egy panorámakerékre és más turisztikai elemekre.

Az eKapija 2023 novemberében írta meg, hogy a pályázók feladata volt helyszínjavaslatokat megadni az óriáskerék számára is. Ez tehát nem egy konkrét építési projekt volt, hanem egy tervezési verseny, amelyben az óriáskerék mint lehetséges elem szerepelt.

A 2023-as pályázat azt mutatja, hogy az óriáskerék folyamatosan szerepelt az Ušće fejlesztési elképzeléseiben, vagyis egyáltalán nem Siniša Mali találta ki: az ötlet ugyanis több hullámban tért vissza, de mindig zátonyra futott, talán azért, mert nem sikerült megtalálni azokat, akik finanszírozták volna a projekteket.

Őszintén szólva ötleteim nekem is vannak, már csak a finanszírozót kellene megkeresni.