FT: Az ADNOC a legesélyesebb a szerb NIS-re, tárgyalnak a MOL-lal is

FT: Moszkva húzza az időt, a szerbek egyre frusztráltabbak

Folyamatban vannak a tárgyalások a szerbiai Naftna Industrija Srbije (NIS) vállalatban meglévő orosz részesedés eladásáról – számolt be a Financial Times, hozzátéve, hogy az abu-dzabi székhelyű ADNOC az esélyes a szerb olajcég megvásárlására.

A lap szerint az ADNOC (Abu Dhabi National Oil Company), az Egyesült Arab Emírségek állami energetikai vállalata lett a legesélyesebb jelölt az orosz többségi részesedés átvételére az egyetlen szerbiai olajfinomítót üzemeltető NIS esetében, miközben a belgrádi vezetés egyre frusztráltabb Moszkva vonakodása miatt, hogy eladja a szankciók által sújtott tulajdonrészét.

Az ADNOC lehet a befutó

Az FT ezt négy beavatott, de meg nem nevezett forrásra hivatkozva írta, akik közül két jól értesült személy nyilatkozott úgy, hogy tárgyalások folynak a MOL-lal is.

Bár a tranzakció értéke hivatalosan nem ismert, a NIS 2024-es pénzügyi jelentése szerint a vállalat eszközeinek értéke mintegy 4,7 milliárd dollár, amiből körülbelül 2,6 milliárd dollár tartozik az orosz tulajdonosokhoz – írja a Financial Times.

Kapcsolódó cikk

Baráti államosítás, ez lehet a következő lépés a NIS esetében?

A lap emlékeztet arra, hogy a NIS sorsa 2024 januárja óta vált bizonytalanná, amikor az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a cég ellen, célba véve az orosz érdekeltségeket.

A helyzet tovább romlott, amikor Washington nem hosszabbította meg azokat a mentességeket, amelyek lehetővé tették a NIS számára a zavartalan működést – ez a finomított olajtermékek gyártásának leállításához vezetett.

A NIS 56%-a jelenleg két Gazprom-leányvállalat tulajdonában van, míg a szerb állam mintegy 30%-os részesedéssel bír, a fennmaradó hányadát kisebbségi részvényesek birtokolják.

A szankciók feszültségeket okoztak a tulajdonosok között, és a szerb vezetés egyre nagyobb elégedetlenséget mutat a tulajdonosváltás elhúzódása miatt.

Frusztrált Szerbia

A brit gazdasági napilap azt írja, hogy a szerb illetékesek egyre frusztráltabbak az orosz társtulajdonosok miatt, amiért ismételten késleltetik az eladást, amely megoldhatná a problémát.

– Úgy tűnt, hogy végig vonakodtak (tárgyalni), annak ellenére, hogy nem volt hiány a potenciális vevőkből, és rengeteg idő volt az üzlet kidolgozására – mondta az egyik megkérdezett személy.

– Ez a hozzáállás csak az elmúlt hetekben változott meg – jelentette ki két bennfentes, ugyanakkor a szerb vezetéshez közel álló források továbbra is kétlik, hogy az orosz fél valóban hajlandó eladni a NIS-t.

Egy december 3-i nyilatkozatban a Gazprom Nyeft azt közölte, hogy a NIS „a szerb kormány teljes támogatásával” működik, és együttműködésüket „konstruktívnak” nevezte. A közlemény nem tett említést egy lehetséges eladásról.

A BALK részéről zárójelben megjegyezzük, hogy a szerb elnök is folyamatosan azt kommunikálta, hogy mindent aláírtak a NIS esetében.

Politikai kapcsolatok

A Financial Times forrásai szerint az ADNOC bevonása inkább a Szerbia és az Egyesült Arab Emírségek közötti szoros politikai kapcsolatoknak köszönhető, mintsem stratégiai vagy üzleti indokoknak.

Belgrád eredetileg maga kívánta volna megvásárolni a teljes NIS-t, de az orosz tulajdonosok nem voltak hajlandók eladni neki.

Aleksandar Vučić szerb elnök január 15-ig adott határidőt a Gazprom Nyefty számára, hogy értékesítse részesedését, ellenkező esetben állami felügyelet alá kerül. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szerb kormány mindenáron el akarja kerülni a kisajátítást vagy az államosítást.

Az ADNOC az elmúlt évben mintegy 40 milliárd dollár értékű nemzetközi üzletet hajtott végre meg leányvállalatán, az XRG-n keresztül, amely globális vegyipari, gázipari és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzletág kiépítésére törekszik.

A Financial Times szerint A NIS-szel kapcsolatos bármilyen lépés azonban már a fő üzletágon, és nem az XRG-n keresztül történne.

Szerbia viszont azt részesítené előnyben, hogy kivásárolja az oroszokat a NIS-ből, de az orosz többségi tulajdonos vonakodik ettől a megoldástól – állítja két bennfentes személy.

Az ADNOC nem kommentálta a lehetséges tranzakciót, a NIS és a Gazprom Nyefty pedig nem válaszolt a Financial Times megkeresésére.

Belgrád nem akar államosítani

Belgrád nem szívesen lépne az államosítás útjára – ezt a szerb elnök a GLOBSEC-en is megerősítette – a Financial Times szerint a Vučić elnök ugyanis attól tart, hogy ezzel maga ellen hangolja a közvéleményt.

Aleksandar Vučić szerb elnök, akit az FT a Kreml szövetségesének tart, január közepére tűzte ki a határidőt a Gazprom Nyefty számára, hogy eladja részesedését, különben állami felügyelet alá kerül.

A szerb elnök hónapban egy beszédében azt is mondta, – folyamatosan ezt mantrázza – hogy Szerbiának „minden áron el kell kerülnie az államosítást és a vagyon elkobzását”, és magasabb árat kell kínálnia, amennyiben a külföldi vevővel kötött potenciális üzlet nem valósul meg.

Szerbia szomszédai hasonló problémákkal szembesültek, amióta Washington októberben külön szankciókat vezetett be a Lukoil és a Rosnyefty orosz olajtársaságra – jegyzi meg az FT.

A Lukoil létfontosságú olajfinomítókkal rendelkezik Bulgáriában és Romániában, valamint egyéb energetikai infrastruktúrával Szerbiában, Horvátországban, Montenegróban és Észak-Macedóniában.