A MOL bővíti üzemanyag-terminálját a szerémségi Karlócában

A magyar MOL olajipari vállalat azt tervezi, hogy bővíti üzemanyag-terminálját a szerémségi Karlócában (Sremski Karlovci). A CEE Legal Matters platform szerint a NKO Partners ügyvédi iroda tanácsadóként vett részt az ügyletben – írja az eKapija szerbiai gazdasági hírportál.

Jelentősen növekszik a MOL kapacitása

A bővítés a Dunav Oil cégtől történő földvásárlással, valamint a Naftachem vállalattal kötött építési és fejlesztési megállapodás révén valósul meg.

Az ügylet magában foglalja a szomszédos terület megvásárlását a Dunav Oil-tól, valamint a Naftachemmel kötött megállapodást az építési munkálatokra, aminek eredményeként jelentősen növekszik a MOL üzemanyag-tárolási kapacitása Szerbiában.

Kapcsolódó cikk

SZERBIAI TERJESZKEDÉS: Megnyitották a Mol első szerbiai üzemanyag-terminálját

A MOL terminálja egyébként a hazai Naftachem cég üzemanyag-import termináljának közelében található (amely a Dunav Oil Term doo Sremski Karlovci tulajdonában van). Mindkét terminál a Prosjanice ipari övezetben helyezkedik el, a MOL saját terminálját a Dunav Oil-tól vásárolta – most pedig újabb földterületet vásárol tőlük a bővítéshez.

Mint a mellékelt cikkből kiderül a MOL hat évvel ezelőtt nyitotta meg szerbiai terminálját Karlócában, és ez volt a magyar olajvállalat legnagyobb beruházása a szomszédos országban.

A teljesen automatizált üzemanyag-kezelő rendszerrel rendelkező telephely eredetileg öt dízel-tartállyal (összesen 8000 m³) és három BMB-tartállyal (összesen 4000 m³) rendelkezett.

A rendszer tartalmaz adalékanyag-befecskendezést az üzemanyag áttöltése közben, biológiai szennyvízkezelő berendezést, olajleválasztót és párolgáscsökkentő hűtőrendszereket is.

Karlóca könnyen elérhető

Az üzemanyag szállítása vízi és közúti úton eddig is biztosított volt, és tervben volt a vasúti szállítás lehetősége is. A beruházást a szerb hatóságok és a MOL vezetői korábban kiemelten fontosságúnak minősítették Szerbia olajpiacának fejlődése és az ország energetikai biztonsága szempontjából.

A MOL karlócai telephelye közvetlenül a Duna partján van, és a vasúti szállítás megoldása sem lenne túl nagy ördöngőség (Forrás: eKapija)

A terminál jelentősége 2025 elején újra előtérbe került, amikor az amerikai szankciók veszélye fenyegette a szerbiai Naftna Industrija Srbije (NIS) működését.

A MOL-csoport üzemanyagért felelős alelnöke, Zsótér Csaba akkortájt az RTS-nek nyilatkozva elmondta, hogy a MOL kész megduplázni a Szerbiába szállított üzemanyag mennyiségét.

Felidézte, hogy tavaly két új tárolóegységet adtak hozzá a MOL karlócai termináljához, összesen 2500 m³ kapacitással, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy ezek használatához még nem kapták meg a szükséges engedélyeket.

Kapcsolódó cikk

Szerbia megduplázza a gáztárolást, a MOL pedig az olajszállítást?

– Ez jelentősen növelné a tárolókapacitásainkat, és ezáltal nagyobb ellátást tenne lehetővé a szerb piacon, de ezek használatára már közel egy éve folyik az engedélyek beszerzése – panaszkodott Zsótér, aki arra is rámutatott, hogy a szerbiai döntéshozók aktív részvétele és támogatása elengedhetetlen a stabil üzemanyag-ellátás fenntartásához.

Zsótér már akkor jelezte, hogy komoly logisztikai akadályok nehezítik az üzemanyag hatékony szállítását és elosztását, a meglévő kapacitások pedig nem elegendőek Szerbia ellátására, ha a NIS leáll. Ezért az államnak adminisztratív feltételeket kell teremtenie az import maximalizálásához.

Szerinte ehhez hozzáférést kell biztosítani minden hazai tárolókapacitáshoz, valamint lehetővé kell tenni, hogy külföldi zászló alatt közlekedő hajók minden kikötőbe beléphessenek.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a napokban kijelentette, hogy a MOL növelte a Szerbiába irányuló olajexportot, miután az Adriai kőolajvezeték az amerikai szankciók miatt felfüggesztette a szállítást – ugyanakkor hozzátette, hogy a MOL egyedül nem tudja kielégíteni a szerb piac összes igényét.

Ha a MOL teljes mértékben növelni is tudja a logisztikai hatékonyságot, és ténylegesen megduplázza a szállítási mennyiséget, akkor is csak a szerbiai piaci igények mintegy egyharmadát lenne képes lefedni, ami végleges megoldást biztos nem jelent.