Washington újabb 30 nappal elodázta a NIS elleni szankciókat

Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentése szerint az Egyesült Államok újabb 30 napra elhalasztotta a szerbiai olajcég, a Naftna Industrija Srbije (NIS) elleni szankciók bevezetését. Az intézkedéseket, amelyeket az amerikai pénzügyminisztérium hozott meg a Gaspromnyeft és más orosz energetikai cégek ellen az ukrajnai háború finanszírozásának visszaszorítása érdekében, eredetileg február 27-én kellett volna bevezetni, azóta azonban már kétszer is elhalasztották.

A NIS elleni amerikai szankcióknak ma reggel hat órakor kellett volna életbe lépniük a mi időnk szerint.

A NIS februárban három hónapos haladékot kért, Washington azonban csak egy hónapot adott, most pedig ismét harminc nap haladékot hagyott jóvá. Szerbia ezúttal március 24-én hivatalos levélben kérte a halasztást, támogatva a NIS kérelmét.

A szerb elnök „harci sikerként” könyvelte el az újabb haladékot, és ezért köszönetet mondott „minden embernek Szerbiában, akik harcoltak”, másodsorban pedig az amerikai partnereknek is a megértésért.

A szerb elnök biztatásként ígéretet tett arra, hogy „megőrizik a stabilitást”, és hozzátette, hogy visszavezetik Szerbiát a sikerek útjára, mivel ezek szerint most nem azon jár.

Két hónapos tartalék van

A jelenlegi tulajdonosi struktúrában a Gaspromnyeft körülbelül 56 százalékos részesedéssel rendelkezik, míg a szerb állam közel 30 százalékot birtokol, a fennmaradó hányad kisbefektetők kezében van.

Az amerikai fél továbbra is a teljes orosz kivonulást követeli a NIS tulajdonosi köréből. Vučić hangsúlyozta, hogy Szerbia kész lenne megvásárolni az orosz részvényeket, de a tranzakció pontos módja továbbra sem tisztázott.

– Nem fogunk semmit elvenni – fizetnénk, de nem tudjuk, kinek és hová

– fogalmazott az elnök.

A szankciók hatására a Jadranski naftovod (JANAF) működése is veszélybe kerülhet. Ez az olajvezeték szállítja Szerbia nyersolajának 95 százalékát. Bár a horvát kormány továbbra is együttműködést szeretne, a meglévő szerződésben szereplő „vis maior” klauzula lehetőséget ad az azonnali felbontásra. Egy esetleges vitában a nemzetközi választottbíróság döntene.

Energetikai szakértők szerint a szankciók rövid távon nem veszélyeztetik a Szerbiába irányuló olajellátást, de hosszú távon komoly gazdasági következményeket vonhatnak maguk után: infláció, csökkenő fogyasztás, elrettentett befektetők, és akár üzemanyaghiány is bekövetkezhet, figyelembe véve, hogy a NIS a szerb üzemanyagpiac 80 százalékát uralja.

Jelenleg a stratégiai tartalékok körülbelül két hónapra elegendők.

Lesz-e harmadik halasztás?

A lehetséges megoldások között szerepel a részvények állami felvásárlása, esetleg azok harmadik fél részére történő eladása. A becslések szerint az orosz részesedés kivásárlása akár 1,5 milliárd euróba is kerülhet.

2025 03 29 054613

Kapcsolódó cikk

Kőolaj, te drága! Amikor a kicsik sakkoznak

A horvát Janaf részéről is elhangzott, hogy érdeklődnek a Gaspromnyeft részesedésének megszerzése iránt, és az sem kizárt, hogy esetleg a MOL is bejelentkezik, tekintettel a csúcsokat döntő magyar–szerb barátságra.

A NIS közleménye szerint a vállalat zavartalanul működik, és biztosítani kívánja az ellátás folyamatosságát a hazai piacon. Mindazonáltal a vállalat kockázatot jelent más európai cégek számára is, amelyek az amerikai másodlagos szankciók miatt kerülhetnek nehéz helyzetbe, ha együttműködnek a NIS-szel.

A következő 30 nap kulcsfontosságú lesz: vagy sikerül diplomáciai úton megoldani a válságot, vagy Szerbiának komoly gazdasági lépéseket kell tennie a NIS jövője érdekében – kérdés ugyanis, hogy az amerikaiak belemennek-e egy harmadik halasztásba.