A horvát miniszterelnök sikeres szívműtéten esett át

Andrej Plenković horvát miniszterelnök péntek este sikeres szívműtéten esett át a Zágrábi Klinikai Központ Szív- és Érrendszeri Betegségek Klinikáján. A beavatkozás előre tervezett volt, és a kormány tájékoztatása szerint komplikációk nélkül zajlott.

A hivatalos közleményt Marko Milić, a horvát kormány szóvivője adta ki, amelyben hangsúlyozta, hogy Plenković kezelése egy benignus (jóindulatú) szívritmuszavar miatt történt, amely nem jelentett közvetlen életveszélyt. A közlemény szerint a miniszterelnök gyors felépülésre számíthat.

A horvát kormány megerősítette, hogy Andrej Plenković miniszterelnököt szombaton nem sokkal 17 óra után hazaengedték a zágrábi Klinikai Kórházi Központból (KBC), ahol időszakos szívritmuszavar miatt előző este kezelték, és hétfőn már vissza is tér a szokásos tevékenységéhez.

Rutineljárás, de nem veszélytelen szívműtét

A szívritmuszavarok (aritmiák) gyakran előforduló kardiológiai problémák, amelyek a szív normális elektromos tevékenységének zavarát jelentik. A páciensek ezeket a következő módon érzékelhetik: erős vagy szabálytalan szívdobogás („lódobogás-érzés”), szívritmus kihagyása vagy extra dobbanások érzése, mellkasi kellemetlenség vagy nyomás, valamint szédülés, gyengeség vagy ájulásérzet.

Bár sok esetben ezek a tünetek ártalmatlanok, egyes szívritmuszavarok kezeletlenül nagy kockázatot jelenthetnek, például megnövelhetik a stroke (szélütés) vagy a szívelégtelenség kockázatát. Éppen ezért fontos a pontos diagnózis és szükség esetén a megfelelő kezelés.

A szakértők szerint a miniszterelnökön elvégzett eljárás, az abláció, egy bevált és hatékony módszer a ritmuszavarok kezelésére. Az abláció során katétereket vezetnek be a szívbe az ágyéki vénán keresztül, és speciális technikával (rádiófrekvenciás vagy kriogén fagyasztás) megszüntetik azokat a területeket, amelyek a szívritmuszavart okozzák.

Andrej Plenković pénteken még dolgozott, gázoskodott egy kicsit, mint alább az olvasható (Forrás: X platform, Andrej Plenković)

Bár a katéteres abláció rutinszerűen végzett eljárás, nem teljesen veszélytelen. Lehetséges szövődmények közé tartozik a szívizom sérülése, vérzés, szívburokgyulladás vagy trombózis kialakulása, bár ezek a szövődmények ritkák. A beavatkozás utáni sikerességi arány 80–85% között mozog, ami azt jelenti, hogy az érintettek többségénél a probléma nem tér vissza.

A szívritmuszavar egyik fő kockázati tényezője az elhízás, a túlzott alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás és a pajzsmirigy-problémák. Fontos az életmódbeli változtatások szerepe is a megelőzésben, így a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás és a stresszcsökkentés is hozzájárulhat a szív egészségének megőrzéséhez.

A horvát miniszterelnök műtétjével kapcsolatban felmerült néhány kérdés az időzítésről és a kórházi kapacitásokról. Egyes kardiológusok szerint nem szokatlan, hogy magas rangú politikusokat és közéleti személyiségeket péntek estére ütemeznek be, mivel így a hétvége folyamán felépülhetnek, és hétfőn folytathatják munkájukat.

A zágrábi KBC igazgatója, Prof. Stjepko Pleština visszautasította azokat a spekulációkat, miszerint a miniszterelnök előnyt élvezett volna más betegekhez képest. Szerinte a kórház rendszeresen végez péntek délután és szombat délelőtt beavatkozásokat, hogy csökkentsék a várólistákat.

Plenković miniszterelnök pénteken még dolgozott

Pénteken közben ünnepélyes keretek között Bosiljevóban próbaüzembe helyezték a Zlobin-Bosiljevo gázvezetéket, amely egyben a Zabok-Lučko gázvezeték munkálatai kezdetét jelentette.

Ezek komplex projektek a gázszállító rendszerben, valamint az „LNG-terminál stratégiai beruházási projekt infrastruktúrájának támogatása” projekten belül.

Plenkovic hangsúlyozta, hogy a projekt megvalósítása lehetővé teszi a Plinacro gázszállító rendszer kapacitásának növelését 2,9 milliárdról 3,4 milliárd köbméteres műszaki kapacitásra (Forrás: X platform, Andrej Plenković)

Andrej Plenković miniszterelnök hivatalosan is befejezettnek nyilvánította a munkálatokat, és rámutatott, hogy ennek és más bejelentett gázhálózati projekteknek a célja Horvátország energiafüggetlenségének és a globális irányok diverzifikációjának biztosítása.

Elmondta azt is, hogy a gázvezeték további kiépítése jelentősen növeli a környező piacokra irányuló export lehetőségeit, ami Horvátországot Délkelet- és Közép-Európa energiaközpontjává teszi.

Kapcsolódó cikk

DELPHI JÓSLAT: Horvátország a régió energetikai központja lesz

A Zlobin-Bosiljevo főgázvezeték bővítésébe 140 millió eurót fektettek be, és ez a továbbiakban lehetővé teszi a horvátországi földgázszállításért felelős állami vállalat, a PLINACRO kapacitásának növelését 2,9 milliárd köbméterről 3,4 milliárd köbméterre.

Ha már ilyen komoly dolgokról beszélgetünk, megemlítjük azt is, hogy a Horvát Gzadasági Kamara főelemzője, Goran Šaravanja annak a véleményének adott hangot, hogy az acél- és alumíniumtermékekre kivetett új amerikai vámok destabilizáló hatással lehetnek az Európai Unió gazdaságára, de nem számítanak arra, hogy jelentős közvetlen hatással lesznek a horvát gazdaságra.

Ezt arra alapozzák, hogy 2024-ben az acél- és alumíniumtermékek az Egyesült Államokba irányuló horvát export 1,5 százalékát tették ki.