Vulin: Putyin barátsága és támogatása a szerb nép számára kiemelkedő fontosságú

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Aleksandar Vulin, szerb miniszterelnök-helyettes a belgrádi Novosti portálnak adott interjújában kifejtette, hogy Szerbia nem léphet be az Európai Unióba olyan áron, hogy elismeri Koszovó függetlenségét, vagy konfrontációba kerül Oroszországgal. Szerinte az ország jelenlegi külpolitikai helyzete és a nemzetközi viszonyok bonyolultsága megkívánja, hogy Szerbia óvatosan mérlegelje az EU-csatlakozás feltételeit, különösen akkor, ha ezek a feltételek ellentétben állnak az ország szuverenitásával és a szerb nép érdekeivel. Mint arról annak idején a BALK-is beszámolt, Vulin pártjának két képviselője tavaly kezdeményezte a belgrádi parlamentben Szerbia csatlakozását a BRICS-hez.

Megvédik a szerb államot

Vulin véleménye szerint a szerb állam megvédése mindenek felett áll, és kiemelte, hogy a szerb titkosszolgálatok már többször sikeresen megelőzték az ország stabilitásának megdöntésére irányuló kísérleteket, amelyeket külföldi érdekcsoportok támogattak.

Hivatkozott más országok, például Kína, Fehéroroszország és Oroszország tapasztalataira is, amelyek a színes forradalmakkal kapcsolatos kihívásokkal szembesültek, és kijelentette, hogy Szerbia is hasonlóan jár el, mint az említett országok.

Kapcsolódó cikk

A Moszkvában agyonplecsnizett Vulin pártja újból kezdeményezte Szerbia csatlakozását a BRICS-hez

„Vučić nem Janukovics”, hangsúlyozta, utalva arra, hogy Szerbia elkerüli Ukrajna sorsát, ahol a 2014-es Majdan-forradalom következményeként Janukovics elnököt megbuktatták.

A nyugati befolyás és a szerb kormányban lévő „nyugati hívek” kérdésére válaszolva Vulin arra utalt, hogy vannak a kabinetben és a médiában, akik örömmel fogadják a nyugati diplomaták, például Christopher Hill amerikai nagykövet dicséreteit, miközben hallgatnak, amikor a nyugati hatalmak Szerbia érdekei ellen cselekszenek. A szerb miniszterelnök-helyettes ugyanakkor nem akarta nyilvánosan megnevezni a „nyugatbarát” minisztereket, amíg egyazon kormányban van velük.

Szerinte ezek az miniszterek megfeledkeznek arról, hogy őket a szerb nép választotta, nem pedig az Európai Unió vagy az Egyesült Államok. A hatalom megtartása iránti vágy vezérli őket, és ezért kerülik a konfrontációt a nyugati országokkal.

Vulin feltette a kérdést, hogy vajon a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása nem Németország egyesítésével kezdődött-e, és hogy vajon nem Németország volt-e kulcsfontosságú tényező Szlovénia, Horvátország és minden utána következő (balkáni ország) elismerésében, de azt is megemlítette, hogy az 50 millió emberéletet követelő holokauszt népírtás volt, amit Németország, és nem Szerbia követett el.

A litium-exploitáció kérdésére válaszolva Vulin elutasította azt a feltételezést, hogy a kormány „erőltetné” a jadarit kitermelését, és hangsúlyozta, hogy a folyamatot a jogi és szakmai keretek között kell befejezni, különösen mivel a Rio Tinto projekt még a Demokrata Párt kormányzása alatt kezdődött.

Hozzátette, hogy a kormánynak az ország érdekeit kell szem előtt tartania, és nem hagyhatja figyelmen kívül sem a BRICS-országokkal való potenciális együttműködést, sem a jadarit bányászatának előnyeit és hátrányait.

Koszovó folyamatosan slágertéma

Vulin kijelentette, hogy Szerbia nem engedhet a Koszovó függetlenségét támogató nyomásnak, és a szerb államnak meg kell védenie az ország érdekeit.

Az EU és a NATO jelenlegi hozzáállását illetően a szerb politikus aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Unió és a nyugati katonai szövetség a szerb közösség érdekeit figyelmen kívül hagyva próbálja előmozdítani saját politikai céljait Koszovóban, hogy Szerbiát eltávolítsa annak területéről.

Szerinte ezért mondja Miroslav Lajčák, hogy nem kell belefolyni az Ibar folyón Mitorvicánál átívelő híd esetleges megnyitásáról szóló tárgyalásokba, hanem erről a pristinai kormánynak kell döntenie a Quintával együttműködve. Ami Vulin szerint azt jelenti, hogy ezzel próbálják kiszorítani a Szerbiát a szerbekről szóló megbeszélésekről, és hogy a szerbekről bárki dönthessen a szerbeken kívül.

Vulin pártjának két képviselője tavaly kezdeményezte a belgrádi parlamentben Szerbia csatlakozását a BRICS-hez (Forrás: Screenshot)

A koszovói konfliktusra és a szerbek elleni támadásokra reagálva Vulin figyelmeztetett, hogy az események azt a célt szolgálják, hogy a szerbek elhagyják Koszovót. Hozzátette, hogy hasonló narratívát használnak Nyugaton a horvátországi szerbek exodusa kapcsán is, amikor azt állítják, hogy a szerbek gazdasági okokból hagyták el Horvátországot, nem pedig a „Vihar” katonai művelet miatt.

Szerinte a szerb kormány minden eszközt fel fog használni a szerb közösség védelmére, beleértve a gazdasági segítségnyújtást és a különleges ügyészségi osztály felállítását, amely szankcionálja a szerbek elleni bűncselekményeket, és ez nem csak az általa szkipetárokként említett koszovói albánokra vonatkozik, hanem a szerbekre is, akik úgy döntöttek, hogy részt vesznek saját népük üldözésében és Szerbia kifosztásában.

Fontos neki Putyin barátsága

A francia Rafale vadászgépek vásárlásával kapcsolatban Vulin azt hangsúlyozta, hogy ez egy pragmatikus katonai döntés, és nem politikai fordulat a Nyugat felé. Szerinte a döntés célja Szerbia légvédelmének megerősítése, és nem jelenti azt, hogy Szerbia eltávolodna Oroszországtól vagy Kínától, ahogy az orosz és kínai légvédelmi rendszerek megvásárlása sem jelenti Szerbia közeledését a BRICS-hez.

Vulin aláhúzta, hogy nemrégi találkozásuk alkalmával Putyin nem hozta fel a francia Rafale vadászbombázók Szerbia részéről történt vásárlását, viszont megemlítette a kereskedelmi együttműködést, a (májusban lejáró) gázmegállapodást és Oroszország támogatását a szerbek minden harcához.

Rámutatott, hogy a francia elnök, Emmanuel Macron kijelentése, miszerint ez a lépés Szerbia európai elkötelezettségét mutatja, inkább a francia belpolitikai színtérnek szólt. Vulin szerint Szerbia továbbra is folytatja az EU integráció felé vezető utat, de nem adja fel a szuverenitását, ha az elvárások között szerepelne Koszovó függetlenségének elismerése, vagy a konfliktusba sodródás Oroszországgal és Kínával.

Kapcsolódó cikk

Szerbia 12 Rafale harci gépet vásárol, az elsőt a franciák 2028-ban szállítják le

Vulin különösen nagyra értékelte Vlagyimir Putyin orosz elnök hozzáállását Szerbia érdekeihez. Szerinte Putyin mélyen ismeri a szerb helyzetet és a régiót, és soha nem próbált nyomást gyakorolni Szerbiára a döntései kapcsán, szemben a nyugati vezetőkkel, akik folyamatosan szankciókkal és fenyegetésekkel próbálnak beavatkozni a szerb belügyekbe. Vulin szerint Putyin barátsága és támogatása a szerb nép számára kiemelkedő fontosságú.

A BRICS-csúcstalálkozóra szóló meghívással kapcsolatban Vulin reményét fejezte ki, hogy Aleksandar Vučić elnök részt vesz az eseményen, mivel ott olyan világvezetőkkel találkozhatna, akik tisztelik Szerbiát és Vučić személyét.

Vulin hangsúlyozta, hogy Vučićot a kínai külügyminiszter bátor és megbízható vezetőként méltatta, és hogy Szerbia számára létfontosságú, hogy erős kapcsolatokkal rendelkezzen olyan országokkal, mint Oroszország és Kína, amelyek támogatják Szerbia szuverenitását és érdekeit.