A “reciprocitás elve” alapján magyar érdemrendet kap a szerb elnök

Talán a “reciprocitás elve” alapján Sulyok Tamás köztársasági elnök – Orbán Viktor előterjesztésére – a Magyar Érdemrend nagykeresztjét a nyaklánccal és az arany sugaras csillaggal adományozta Aleksandar Vučić szerb elnöknek, ami a Magyar Közlöny legújabb, idei 82. számából derült ki. A dokumentumban az áll, hogy Vučić a Magyarország és a Szerb Köztársaság közötti kapcsolatok elmélyítése érdekében végzett, a gazdasági, energetikai és biztonságpolitikai stratégiai együttműködések fejlesztése iránt is elhivatott munkája, valamint a magyar és a szerb nép történelmi megbékélését szolgáló, elévülhetetlen érdemei elismeréseként kapta a kitüntetést, amely a mindentudó Wikipédia szerint eredetileg 2011-ig a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal elnevezéssel került kiosztásra.

Messzemenő következtetések nélkül

A határozat a Magyar Közlönyben jelent meg, egyelőre nincs információ arról, hogy mikor adják át az érdemrendet a szerb elnöknek, az viszont szinte biztos, hogy erre Budapesten kerül sor, mivel a kitüntetésekért a “delikvens” házhoz szokott menni, így hamarosan várható Vučić magyarországi látogatása.

A szerb elnök kitüntetéséről a Magyar Közlöny számolt be legújabb, idei 82. számában

Ezt a magyar elismerést Vučić előtt olyan vezetők kapták, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, Hszi Csin-ping kínai államfő, Nurszultan Nazarbajev volt kazah elnök, Kirill moszkvai pátriárka, Abdullah Gül volt török elnök, valamint Milorad Dodik boszniai szerb vezető.

A csillag (Forrás: Wikipédia)

Mielőtt messzemenő következtetéseket vonnánk le vagy sugallnánk a névsor alapján, jegyezzük meg, hogy Vlagyimir Putyin 2006-ban kapta ennek az 1991-ben alapított (újraalapított) kitüntetésnek az elődjét, amely még a bevezetőben említett régi nevén futott.

Vlagyimir Putyin a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal kitüntetést Gyurcsány Ferencnek, Magyarország akkori miniszterelnökének felterjesztésére kapta 2006-ban, és Sólyom László akkori köztársasági elnök adta át neki.

Nurszultan Nazarbajev első kazah elnök, 2007-ben kapta ezt a kitüntetést, amelynek odaítélésére szintén Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt és felterjesztésére került sor, és ugyancsak Sólyom László akkori köztársasági elnök volt az átadó.

Hszi Csin-ping kínai elnök 2014-ben vehette át a kitüntetést, amelyet Áder János adott át, természetesen Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére.

Ha ezt a sormintát követi a magyar politikai elit, akkor az érdemrendet nem Orbán Viktor adja át Aleksandar Vučićnak, hanem Sulyok Tamás köztársasági elnök, bár a jelenlegi politikai konstellációt ismerve az első változatot sem lehet kizárni.

A szerb elnök magyar részről történt kitüntetéséről szóló hírt a belgrádi média egyelőre kommentárok nélkül nyugtázta, még a kormánypárti Informer és a Novosti sem kezdett üdvrivalgásba, de az ellenzéki portálok sem fogalmaztak meg (még) kritikákat a döntéssel kapcsolatban.

A reciprocitás elve

A magyar miniszterelnök 2022 szeptemberében vehette át szerb politikai kollégájától, Aleksandar Vučićtól a Szerb Köztársaság Érdemrendje kitüntetést a két ország együttműködésének és kapcsolatainak fejlesztése érdekében nyújtott szolgálataiért.

A kitüntetés átvételekor a magyar kormányfő arról beszélt, hogy az elismerést biztatásnak tekinti azért, amit ezután/azután fog tenni a magyar-szerb barátság érdekében.

Orbán akkori kijelentése szerint már Széchenyi István megállapította, hogy “Szerbia és Magyarország érdeke olyan szorosan összefonódik, hogy barátokká kell lenniük, amikor tehát a mostani magyar kormány a szerb-magyar barátságért dolgozik, egy nagyon régi magyar felismerést teljesít.”

Kapcsolódó cikk

Szerb kitüntetést kapott a magyar miniszterelnök

Az MTI jelentése szerint ebből az alkalomból Orbán azt mondta, hogy “Magyarország egy olyan ország, amelynek Szerbiával barátságban kell lennie, mert van egy közös ügyük: együtt kell megvédeniük Európa déli kapuját, ez egyszerre küldetése és felelőssége a két országnak”, ami nyilvánvaló utalás volt a migrációs nyomásra.

Orbán már akkor is arról beszélt – fél évvel az Ukrajna elleni orosz inváziót követően –, hogy Magyarországnak nagyon komoly károkat okoznak a szankciók, mert Budapest közelebb van a szankcionált Oroszországhoz, mint az említett nyugati centrumokhoz. Szerinte pedig aki közelebb van, az “mindig többet is szenved”, ezért semmi meglepő nincs abban, ha a magyar nézőpont radikálisan eltér a brüsszelitől.

Orbán Viktor ezt követően annak a kívánságának adott hangot, hogy helyezzék észszerűbb alapokra az uniós politikát, és valószínűleg ez az “óhaj” ezúttal is elhangzik majd, immár Budapesten.