Az idegenforgalom repeszt, Horvátország fegyverkezik

Miután időszakosan, már június elejétől a horvát médiatérben olyan híradások reppennek fel, hogy az idei idegenforgalmi idény teljesen befuccsolt, illetve rémtörténeteket mesélnek az adriai árakról, az idegenforgalmi miniszter úgy tűnik, hogy elunta a dolgot, és bevonult az N1-es televízió reggeli adásába.

A idegenforgalom Tonči Glavina szerint

Szóval, Tonči Glavina, az idegenforgalmi és sportminiszter, tiszta vizet igyekezett önteni a pohárba. Szerinte a médiában „különböző megközelítések” vannak, de ettől függetlenül Horvátországban rendkívül jó idegenforgalmi idénynek lehetünk szemtanúi.

A horvát kormány egész éves fenntartható idegenforgalmat fejleszt. Ezt Tonči Glavina, idegenforgalmi és sportminiszter jelentette ki a horvát N1 televízió műsorában, a miniszter mellett ott a tiszta víz is a pohárban (Forrás: X platform, Tonči Glavina)

A fizikai mutatók szerint az idei év rekordot döntött. Ezzel egyetemben, az előszezon is jobb volt, ami megerősíti, hogy az ország abba az irányba halad, hogy az idényt kiterjessze az egész évre.

– Információink vannak arról, hogy az utószezon is jó lesz, és hogy éppen itt, az elő- és utószezonban kell a növekedést elérni, nem most, az idény derekán

– mondta Glavina, aki szerint a főszezonban egyszerűen már nincs tér a növekedésre, és ha erőltetnénk, ezzel nem járulnánk hozzá a turizmus fejlesztéséhez.

– Ezek a számok éppen ott tartanak, ahol lenniük kell, és ha netalán még csökkennének is, az sem lenne baj

– tette hozzá az idegenforgalmi miniszter, aki úgy vélte, hogy Horvátország elérte a limitet, mert a cél a fenntartható idegenforgalom, vagyis hogy a helyi lakosság ne tehernek érezze a turizmust, hanem egy olyan lehetőségnek, amelynek a segítségével növelheti az életszínvonalát és az életminőségét.

Ezt alátámasztva Glavina kifejtette, hogy idén is ugyanannyi vendégéjszakát jegyeztek, mint tavaly júliusban. A vendégek ugyan némileg kisebb számban érkeztek, viszont a számok azt mutatják, hogy több időt töltenek Horvátországban.

– Júliusban 4 százalékkal több számlát állítottak ki, mint 2023-ban, értékük pedig 8 százalékkal nagyobb a tavalyi értéknél

– mondta a miniszter, aki a gyenge szezonról szóló tudósításokat azzal magyarázza, hogy objektíve Horvátországban idén túlkínálat volt.

– Évente átlagosan 20-30 ezer új ágyat dobunk piacra, többnyire apartmanok formájában. Ezzel a jövőben komolyan kell foglalkoznunk, mert lehetetlen fizikailag ennyire növekedni, ez a minőség és a fenntarthatóság kárára megy. Ha megtöltenénk ezeket az ágyakat, megbénulnánk, vagyis elértük a határt, mind a térbeli lehetőségek, mind az emberi erőforrások terén

– mondta Tonči Glavina. A tárcavezető azt is hozzátette, hogy az idény nagy részében nincs sem hely, sem szükséglet a kapacitások növelésére.

Glavina azt üzente az idegenforgalomban érdekelt szereplőknek, hogy ezt a „többet, többet, többet“ politikát már a közeljövőben le kell állítani.

– A hangsúlyt a minőségi beruházásokra kell helyezni

– tette hozzá a miniszter aki egyben bejelentette, hogy ősszel bemutatnak egy törvényjavaslatot, amely megmutatja, milyen irányba szándékozzák fejleszteni az idegenforgalmat az elkövetkező időszakban.

Érkeznek a HIMARS-ok és a Caesarok

Az idegenforgalmi miniszterrel szemben, hétfői sajtótájékoztatóján Andrej Plenković miniszterelnök erőteljes haderőfejlesztési tervekről számolt be. Mint mondta, Horvátország a védelmi kiadásokat az idén 122 százalékkal növelte, összhangban a NATO felé vállalt 2%-os kötelezettséggel.

Az elkövetkező időszakban a szárazföldi hadseregen kívül a légvédelmet és a haditengerészetet is fejleszteni számítják. Hogy ez pontosan hogyan fog kinézni, még nem tudjuk, mert hivatalosan még nem fogadták el a nemzeti haderőfejlesztési tervet, viszont körvonalaiban már látni lehet, hogy a horvátok komoly fejlesztéseket terveznek a közeljövőben.

Az, amit tudni lehet, hogy az Egyesült Államok jóváhagyta a HIMARS rendszer megvásárlására tett horvát javaslatot, és ezzel a térségben csak Horvátország és Olaszország rendelkezik majd ezzel a fegyverrendszerrel. Belgrád tetszését nyilván nem nyeri el az a tény, hogy a horvát tüzérség nemcsak a mezei HIMARS rakétákkal, hanem 300 kilométeres hatótávú MGM-140 Army Tactical Missile System (ATACMS) rakétákkal is rendelkezik majd, illetve idővel ennek az 500 kilométeres hatótávolságú, legújabb fejlesztésű változatával.

Amint ezt Plenković Kninben bejelentette, Horvátország ezzel párhuzamosan francia gyártmányú Caesar 155 milliméteres önjáró tarackokat is vásárol. Ezzel beigazolódott a mendemonda, miszerint a horvátok elálltak a PzH 2000-es önjáró tarackok további beszerzésétől.

Kapcsolódó cikk

Jó estét kívánok, megjöttek a horvát Rafale-ok! (18+)

A döntésnél nyilván közrejátszott ezek drága és körülményes karbantartása, illetve nem túl dicsőséges ukrajnai szereplése. A légvédelem fejlesztéséről szóló elképzelések még meglehetősen ködösek, viszont úgy tűnik, hogy körvonalazódni látszik a harckocsi-beszerzések terve.

A mendemonda szerint végül ezek mégis Leopardok lesznek, a legmodernebb A8-as kivitelben, amelyek majd egyszer meg is érkeznek a szlavóniai rónákra.

A mérleg nyelve a haditengerészetnél is a franciák javára látszik billenni, mert az új korvett (korvettek?) beszerzésénél a Gowind-osztályú hadihajó tűnik a legkiegyensúlyozottabb ajánlatnak, különösen abban az esetben, ha a horvátok a légvédelmi rendszerek beszerzése esetén a francia portéka mellett döntenek.