A koszovói vezetés szerint továbbra is tart Szerbia és Oroszország sötét múltja

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Putyin háborút akar a Balkánon. Ezzel a címmel jelent meg a Wall Street Journal cikke alig kettő héttel ezelőtt. Ezzel párhuzamosan Jugoszlávia NATO-bombázásának 25. évfordulójára emlékezett Szerbia, aminek kapcsán Oroszország megpróbálta összehívni az ENSZ Biztonsági Tanácsát, és a kérdés napirendre tűzésére várhatóan újabb kísérletet tesz ma is. Donika Gërvalla koszovói külügyminiszter az első kísérlet után úgy nyilatkozott, hogy „Szerbia és Oroszország sötét múltjában maradt, amely sajnos még ma is tart, és ez vezet az elszigeteltségbe”. A BALK által is megírt eseményeknek a szerbiai fogadtatásával már foglalkoztunk, de mi a helyzet Koszovóban? Így zajlott az elmúlt napok koszovói közbeszéde.

Nehéz mindennapok Szerbiával

A koszovói közbeszédnek az elmúlt két hétben két kiemelt kérdése volt, a labdarúgó-válogatott magyarországi vendégszereplését leszámítva. Az egyik az európai uniós integráció előrehaladása, a másik pedig az orosz-szerb összefonódás, a koszovói háború, és ezeknek a mindennapokba is begyűrűző emlékezete.

Kapcsolódó cikk

WSJ: Újabb konfliktus készülődik Európában, Putyin háborút akar a Balkánon

Az első téma elég sok szálon kapcsolódik Szerbiához, hiszen a Pristina-Belgrád dialógus folytatása elengedhetetlen az európai uniós integrációhoz vezető úton. Talán nem meglepő, hogy a koszovói parlamentben felszólaló képviselők a dialógus folytatása mellett törtek pálcát, hiszen március 26-án és 27-én tartották idén az EU–Koszovó Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság tizenegyedik ülését.

Ennek ismeretében érthető, hogy a pristinai parlamentben miért foglalkoztak kiemelten a szerb-koszovói kapcsolatokkal és az európai uniós integrációval.

Arról is sok szó esett, hogy a koszovóiak továbbra is elkötelezettek a Szerbiával közös munka mellett, már ami a dialógust illeti. Persze joggal feltételezhető, hogy ezek a kijelentések elsődlegesen a közelgő európai ülésnek szóltak.

Ezzel párhuzamosan Belgrád ismét kiemelt beszédtémát szolgáltatott a koszovói politikának. Jugoszlávia NATO-bombázásának 25. évfordulójához közeledve folytatódott a volt koszovói elnöknek, Hashim Thaçinak és vádlott-társainak a háborús- és emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt indított pere, amelyre a koszovói nyilvánosság különös figyelmet fordított.

Szerbia Koszovó Oroszországja

Ami a koszovói közvéleményt illeti, az elmúlt napokba az látszott, hogy kiemelt figyelemmel kísérték az orosz és szerb eseményeket. Azt, hogy nem fogadta el Oroszország azon javaslatát az ENSZ BT, hogy rendkívüli ülésszakot tartson a 25. évforduló kapcsán, külön üdvözölte a koszovói közvélemény.

Persze ez abban a tekintetben érthető, hogy Pristinából régóta úgy jelenik meg Oroszország, mint Szerbia elsődleges támogatója, és ami ennél fontosabb: Koszovó ellenlábasa.

Ez elsődlegesen annak köszönhető, hogy Moszkva a mai napig nem ismeri el Koszovó függetlenségét, és a délszláv háború alatt is számos kérdésben helyezkedett Belgrád mellé.

Donika Gërvalla koszovói külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország magára maradt az igazság elferdítésére tett kísérletében, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésére tett felhívása kudarcot vallott. Gërvalla hétfő este azt is közölte, hogy Pristina kész arra, hogy tényeket mutasson be Szerbia bűneivel kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan köszönetét fejezte ki Koszovó partnerországainak.

Ejup Maqedonci koszovói védelmi miniszter nemrég interjút adott a Geopost portálnak, mögötte három zászló látható, középen a koszovói, balra az amerikai, jobbra pedig a Koszovói Biztonsági Erők (hadsereg) lobogója. Koszovói szempontból ezek a legfontosabb zászlók (Forrás: X platform, Geopost)

Szintén a napokban jelent meg az a hír, miszerint a tavaly szeptemberben, Banjskaban történt támadásban résztvevőknek a kiképzői részt vettek szerbiai nemzetbiztonsági tanács ülésén. Erről Koszovó védelmi minisztere, Ejup Maqedonci beszélt.

A védelmi miniszter Facebook bejegyzésében arra is kitért, hogy a nemzetbiztonsági tanács ülését Vučić azután hívta össze, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök nyilvánosan elítélte a koszovói határ melletti speciális egységek provokációit.

Ez egy nappal azután történt, hogy az Egyesült Államok államtitkár-helyettese, James O’Brien világossá tette Szerbiának, hogy figyelemmel kísérik a szerb hadsereg mozgását a koszovói határ közelében.

A napokban jelent meg Gurakuç Kuçinak, az Institute for Hybrid Warfare kutatójának az írása arról, hogy a szerb-orosz politikai mozgásokban az elmúlt időszakban számos párhuzam fedezhető fel. Az elemzésben közös retorikát azonosít Vlagyimir Putyin orosz és Aleksandar Vučić szerb elnök között abban a tekintetben, ahogy a vezetők az ukrajnai háborúval, a koszovói konfliktussal és a moszkvai támadásokra adott válaszokkal kapcsolatban kommunikáltak.

Közös húsvét

A koszovói médiában és a fent említett elemzésben is nagy hangsúlyt kapott, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő korábban bejelentette, hogy május 5-én és 6-án Belgrádban és az ország más részein megtartják Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság húsvéti nagygyűlését.

A szerb elnök ezzel az instagramos fotóval jelentette be a „húsvéti nagy szerb (nagyszerb) csődületet”, vagyis az ortodox húsvét közös megünneplését a boszniai szerbekkel, amelyen reményei szerint a szerb nép szempontjából számos fontos és hasznos döntést hoznak (Forrás: Instagram)

Idén május 5-e, vagyis a húsvét a szerb ortodox keresztények legfontosabb ünnepe, május 5-én ugyanis Szent György napja van. Szent György a keleti szláv ortodox hagyomány egyik legfontosabb szentje, hiszen ő a katonai védőszent.

Ezért nem véletlenül választották ki május 5-ét és 6-át a nagy húsvéti nagygyűlés megtartására, és egy ilyen végkifejletben állapodtak meg, ahogyan azt Vučić kabinetje bejelentette, miután többórás tárgyalást folytatott a gyűlésről Milorad Dodikkal és a Szerb Ortodox Egyház pátriárkájával.

Az elmúlt hetek eseményeiből kitűnik, hogy Pristina nem csak kényszerhelyzetben van Szerbiával kapcsolatban, már ami a két ország közötti dialógust illeti, de árgus szemekkel is figyeli Belgrád és Moszkva lépéseit. Ezekben a lépésekben számos alkalommal látott és minden valószínűséggel bele is fog látni Pristina olyan elemeket, amelyek adott esetben fenyegetést jelenthetnek Koszovóra.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.