HORVÁT ELNÖK: Magyarország érzelmi okokból nem csatlakozik az eurózónához, ezért a magyar turistáknak nem lesz költőpénzük

A horvát államfő kedden (november 29-én) Zágrábban a horvát-szlovén gazdasági fórumon úgy fogalmazott, hogy Magyarország érzelmi, nem pedig racionális okokból nem csatlakozik az eurózónához. Zoran Milanović beszélt arról is, hogy a gáz nem árucikk, hanem erőforrás, amely biztonságot, függetlenséget és erőt ad. hozzátette, hogy az Európai Unió olyan helyzetbe került, hogy az Egyesült Államoktól veszi a gázt „háromszor drágábban”. A BALK több, mint két évvel ezelőtt arról írt, hogy az amerikaiak az energia, mindenekelőtt pedig a gáz tekintetétében le akarják szakítani Európát Oroszországról. A részletek a kapcsolódó cikkben találhatók.

Aggódik a magyar turistákért

A horvát elnök a fent említett gazdasági fórumon úgy fogalmazott, hogy Magyarország „érzelmi, nem pedig racionális okokból” nem csatlakozik az eurózónához.

Milanović szerint ennek pedig az lehet a következménye, hogy a forint egy év alatt 30 százalékot veszít az értékéből az euróval szemben, ami azt jelenti, hogy a magyar turistáknak kevesebb költőpénzük lesz Horvátországban.

A horvát államfő szerint Oroszország és az Egyesült Államok „megsemmisíthetetlenek, mert meghatározott technológiával és saját szükségleteiket kielégítő, korlátlan mennyiségű energiával rendelkeznek”. Hozzátette azonban, hogy Kína már nem ebbe a kategóriába tartozik.

Milanović úgy vélte, hogy az EU sokáig „abban az illúzióban ringatta magát”, hogy valamilyen energetikai közös piacot hoz létre, de a komoly háborús helyzet miatt most a szövetséges Washingtontól vásárol gázt, háromszoros áron.

– Komoly háborús helyzet alakult ki, súlyosabb, mint valaha is az életünkben. Odáig jutottunk, hogy háromszoros áron fogunk gázt vásárolni a szövetségesektől, azok pedig az amerikaiak. Ez tény. Pénzbe fog kerülni

– mondta a horvát elnök, és Emmanuel Macron francia államfővel példálódzott, aki szerinte kedden azért utazott az Egyesült Államokba, hogy Joe Biden amerikai elnöknél „megértésért esedezzen és kegyelemért könyörögjön a gyengébb pozíciójából”.

– Horvátország az európai történésektől, különösképpen a németországi helyzettől függ. Amilyen nekik lesz, olyan lesz nekünk is

– fogalmazott Milanović, hozzátéve, hogy a magas energiaárak miatt már Németországban is gondok vannak a termeléssel. A horvát államfő megemlítette Szerbiát is, amelyet Horvátországgal hasonlított össze.

Zoran Milanović megjegyezte, hogy Horvátországnak „nincs ipara”, azért kisebb az energiaigény is, „míg néhány kevésbé fejlett országban, például Szerbiában az egy főre jutó fogyasztás lényegesen magasabb”.

A horvát elnök meg van győződve arról, hogy az euró jót fog tenni Horvátországnak, tekintettel arra, hogy erősen szolgáltatásalapú gazdaságról van szó hazája esetében.

Gáz- és áramszövetség

Borut Pahor leköszönő szlovén államfő, aki utolsó hivatalos útjára érkezett hétfőn Horvátországba, egyetértett Milanovićtyal abban, hogy a háború miatt „nagyon bizonytalan és kiszámíthatatlan időben élünk”.

Mint mondta, nem lehet előre megjósolni, hogy mikor következik be válság, amelynek legújabb példája a kelet-európai háború.

Pahor úgy értékelte továbbá, hogy Horvátország közelgő schengeni és euróövezeti csatlakozása pozitív hatással lesz a szlovén gazdaságra is, és tovább erősíti a két ország közötti együttműködést.

Erre az energiaigények kielégítése terén is van lehetőség, a szlovénok érdeklődnek a horvát LNG-terminál iránt, mindeközben Horvátország fogyasztása 15%-át a krškoi atomerőműből elégíti ki.

– Szlovénia négy országgal határos, amelyekkel jószomszédi viszonyt ápol, fontos, hogy gondoskodjunk elsősorban a szomszédos országokkal fenntartott jó kapcsolatokról

– húzta alá Borut Pahor, aki itt nyilván Magyarországra is gondolt. Borut Pahor horvátországi látogatását Zágráb körbejárásával és az állatkert meglátogatásával zárta, az állatkertben megnézte, hogy hogyan élnek a szlovák medvék. A médiabeszámolók szerint Pahor Magyarországot konkrétan sem az állatkertben, sem azon kívül nem említette meg.