Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

A BALK-on éppen a minap mutattuk be, hogy a migránsok milyen könnyen veszik az akadályként épített magyar kerítést, nem kell hozzá több, mint néhány létra. Nem sokkal a cikk megjelenését követően megkezdődött az illegális határátlépést „megnehezítő” kerítés megerősítése, és folytatódott a Brüsszelre történő mutogatás, mint az az MTI pénteki (október 28-i) tudósításából kiderül.

Magyarország hitelt nyújt Európának

Rétvári Bence, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára Röszkén tett látogatása alkalmával közölte, hogy megerősítik a határ védő kerítést a szerb-magyar szakaszon, és noha Magyarország ezzel Európa biztonságát óvja, a kerítésépítés 600 milliárd forintos költségét nem téríti meg az Európai Unió.

A politikus a határzárnál tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, azért egyre magasabb a határt védő kerítés, hogy Európán belül ne legyen belső határellenőrzés. Ha itt nem lenne határvédelem, Európa számtalan országában belső határellenőrzést vezetnének be, ami nemcsak utazási kényelmetlenséget jelentene, de az európai gazdaság számára is visszalépést okozna.

– A magyar-szerb határon Európa és az európai emberek biztonságát védik, ennek ellenére az Európai Unió az ehhez kapcsolódó költségek 2 százalékát sem fizette ki Magyarország számára. Jelen pillanatban Magyarország nettó befizetője az uniónak, mivel minden befizetési kötelezettségét teljesíti, ugyanakkor az EU különböző eljárásokat indítva akadályozza, hogy a nekünk járó forrásokat megkapjuk

– hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint Magyarország a kerítés felépítésével, és mostani megerősítésével tulajdonképpen hitelt nyújt Európának, ezért elvárná, hogy a költségek legalább felét az EU állja. Rétvári hozzátette, hogy „jó lenne, ha Európa törlesztené az adósságát”.

– Amikor arról beszélnek, hogy szolidaritásra van szükség az Európai Unión belül, akkor ez nem jelentheti a migránsok szétosztását valamilyen kvóta alapján vagy a nemzetiségi viszonyok megváltoztatását. Azt kell jelentenie, hogy a határvédelem költségeit ne csak a magyar adófizetők pénzéből biztosítsuk

– szögezte le a belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Hattyúnyakat kap a kerítés

A határvédelem megerősítéséről Rétvári Bence elmondta, hogy a magyar-szerb határszakaszon a kerítés első sorát úgynevezett hattyúnyak felhelyezésével, és gyors telepítésű drótakadállyal erősítik meg. Ezzel megnehezítik, hogy a migránsok létrát támasszanak a kerítésnek, ami az utóbbi időben a határsértők jellemző módszerévé vált.

A büntetés végrehajtás által irányított „nyakazási munkában” jelenleg naponta mintegy 200 fogvatartott vesz részt, ez a létszám rövidesen 260-ra bővül.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a tavalyi 122 ezerrel és a tavaly előtti 46 ezerrel szemben idén eddig mintegy 229 ezer volt az elfogott és visszaküldött migránsok száma. Ezzel párhuzamosan egyre agresszívebbé válnak a migránsok és főleg az embercsempészek. Nem működnek együtt a határt védőkkel, hanem fizikailag felveszik a küzdelmet, dobálják vagy csúzlival támadják őket.

Az embercsempészek szervezettségét mutatja, hogy olykor „terheléses támadás” alá vetik a magyar határt – amit egymás között csak „game” szóval emlegetnek, egymástól több kilométeres távolságban nagyobb csoportok próbálkoznak meg átjutni a határon, hogy ezzel osszák meg az erőket.

– A Szegedi Fegyház és Börtönben már 20 százalék felett van az embercsempészek aránya, ami országosan 10 százalék. A 2500 embercsempész fogva tartása évente mintegy 3 milliárd forintos többletköltséget jelent

– mondta a Röszkéhez látogató államtitkár. A szerbiai sajtó egyelőre nem realizálta a magyar kerítés megerősítését, az ottani média ugyanis most leginkább a koszovói határral volt elfoglalva, amellyel kapcsolatban folytatódik a „politikai teleregény” méretét öltő rendszámtáblákkal kapcsolatban, sok külföldi szereplővel. A teleregény viselhetné az „Ellenségek közt” címet.

A történet lényege, hogy a napokban ismét keménykedő Albin Kurti megint lehetővé tette Aleksandar Vučić szerb elnök számára annak bizonyítását, hogy ő a koszovói szerbek legnagyobb védelmezője, végül azonban a közvetítői (amerikai) nyomásnak engedve, a jövő év tavaszára halasztotta az új rendszámtáblák bevezetését a koszovói szerbek vonatkozásában.