Migráció
HORVÁT LEÁGAZÁS: A fiumei vasútállomás is tele van migránsokkal, nemcsak a szabadkai
A balkáni migránsútvonal horvátországi leágazásának egyik megállója Fiume (Rijeka) vasútállomása, ahol a migránsok “tranzitban vannak” a nyugat-európai országok felé. Ideiglenes megállóról van szó, akárcsak Szabadka vagy Zombor esetében, erre utal az is, hogy a messziről érkező embereknek a horvát hatóságok mindössze egy hétre szóló tartózkodási engedélyt adnak. Fiuméban egyébként a helyiek szintén azt érzékelik, mint az említett két szerbiai városban, hogy egyre növekszik a kelet felől érkező migránsok száma. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Magyarország felé vezető leágazás nem az egyedüli “migránsösvény” a térségben. Ezt bizonyítja a zágrábi Nova televízió minapi beszámolója is.
Átmeneti állomás
– Azért jöttünk ide, mert sok problémánk volt Afganisztánban, Afganisztán a mi hazánk
– jelentette ki egy magát Bardisnak nevező afganisztáni migráns a Nova televíziónak nyilatkozva. Egy másik migráns arról beszélt, hogy Szerbián keresztül érkeztek Horvátországba, nagy valószínűség szerint a Drina folyót legyűrve.
– Voltak problémáink Szerbiában. Tovább akartunk menni, azért jöttünk Horvátországba, Bosznián keresztül jutottunk el ide, Szlovénián keresztül pedig megyünk Olaszországba
– tette hozzá a magát megnevezni nem kívánó migráns. A helyi rendőrség szerint a migránsok általában személyi okmányok nélkül haladnak úti céljuk felé, amit a szóban forgó tévécsatornának is megerősítrettek.
– Otthon vannak a dokumentumaim, kértem, hogy küldjék el őket, de itt nincs rá szükségem, mert már csak egy-két napig maradok. A horvát rendőrség kaptunk egy papírt, ami hét napig érvényes, addig itt leszünk, aztán megyünk tovább, de már az is lehet, hogy én már ma este elmegyek
– mondta az előbb említett migráns, aki beszédesebbnek bizonyult a többieknél, és még azt is elárulta, hogy a végső célpontként Londont tűzte ki.
Felvetődik a kérdés, hogy hova és hogyan távoznak a fiumei vasútállomáson veszteglő migránsok, azt pedig végképp nehéz megbe4csülni, hogy hány migráns van ebben a helyzetben. Mert a migránsok minden nap jönnek, és minden nap mennek.
Fiume segít
A tudósítás szerint amikor a migránsok a vasútállomáson tartózkodnak, akkor az eső elől a fák és a bokrok lombjai, valamint a vasúti kocsik alatt találnak menedéket. A bokrok egyúttal szemétdombként és WC-ként is szolgálnak számukra. Fiume most azt tervezi, hogy sürgősen két konténert helyez ki, amelyekben zuhanyzók és WC-k is lesznek. Erről Goran Palčevski, Rijeka alpolgármestere beszélt a Novának.
– Lesz még három mobil tisztálkodási hely, a Vöröskereszt egy sátorral települ ki, ahol ivóvizet és élelmet osztanak majd ezeknek az embereknek
– nyilatkozta a városi vezető. Becslések szerint erre körülbelül 200 ezer kunát (kb. 25 ezer eurót) költ a város, de várhatóan még idén biztosítják az “emberibb körülményeket” a migránsok számára.
– Egyre több vannak. Természetesen hozzánk is benéznek, leginkább azért, hogy feltöltsék a mobiljukat
– nyilatkozta Damir Čargonja, aki egy közeli vendéglő vezetője. Ez körülbelül úgy hangzik, mintha Zoborban vagy Szabadkán mondanák, mobiltelefon nélkül ugyanis migráció sem lenne, vagy legalábbis nem így nézne ki. A migránsok számának növekedése a fiumei állomáson ugyanakkor arra is utal, hogy egyre jobban működik az illegális határátlépés, és fokozódik a forgalom az embercsempész útvonalakon Horvátország esetében is.
A horvát statisztikai adatok szerint az idei év első kilenc hónapjában a rendőrök 23 957 embert kaptak rajta illegális határátlépésen, és 653 csempészt állítottak elő, akik segítették őket a Nyugat- Európa felé vezető úton, a statisztikába azonban az soha nem kerül be, hogy hány migráns vette sikeresen az akadályokat, vagyis hogy hány csusszant ki a hatóságok kezei közül.
Szerbia
A magyar rendőrök állítólag különösen az afgán migránsokkal szemben agresszívak
Ez a GAME, azaz a játék: átkelni a migránsellenes kerítésen, amelyet Magyarország 2015-ben emelt a szerb határon, majd remélni, hogy megmenekülhetsz a magyar járőrök erőszakos fellépése elől. Mintegy ezer menekült/migráns várja a sorát (és a sorsát) Szabadkán az elfoglalt házakban vagy az erdőkben, macska-egér játékot játszva a szerb rendőrséggel. Erről közölt hosszú cikket a Courrier des Balkans (CB) francia portál helyszíni beszámolójában.
Már tízszer próbálkozott
Egy magát Armannak nevező férfi arról számolt be a tudósítónak, hogy már tízszer próbálkozott bejutni Magyarországra, de eddig nem sikerült neki.
– De nem adom fel!
– mondta a húszas éveiben járó afgán fiatalember, aki egy régi poros szőnyegen ült, egy nagy, kék ponyvából készült lugas alatt. Azt reméli, hogy eljuthat az Egyesült Királyságba, pisztáciát hámozott, miközben két barátjával együtt zenét hallgatott egy kis hordozható hangszórón.
Itt találtak ideiglenes menedéket, a vasúti sínek és egy régi, elhagyatott épület között, az észak-szerbiai Szabadkán, a magyar határ közelében lévő vasútállomáson.
Ezen a meleg, napsütéses késő délelőttön Arman és két útitársa egyelőre várakozik. De amikor eljön az este, biztosak benne, hogy még egyszer kipróbálják magukat a játékban.
A GAME számukra azt jelenti, hogy elhagyják Szabadkát, bemennek valamelyik határ melletti erdőbe, majd megpróbálnak átjutni a “migránsellenes kerítésen”, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nevezi.
A CB arról számol be a francia olvasóknak, hogy a magyar-szerb határon egy több mint három méter magas, és 175 kilométer hosszú, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel felszerelt, sok magyar rendőrjárőr által felügyelt kettős kerítés van, az egyik kerítés tetején Concertina szögesdróttal.
A Concertina szögesdrótot árusító egyik cég szerint igen éles tövisek vannak a dróton, amelynek egyetlen alkalmazási célja a “szigorú védelmezés”
A Courrier des Balkans beszámolója szerint mintegy 800 millió euróra volt szükség a kerítés felállításához, amelyet 2015 nyarán építettek, amikor menekültek tízezrei kerestek menedéket Európában a szíriai háborút, vagy a saját országukban tapasztalható erőszakot és a szegénységet maguk mögött hagyva.
Elveszik a migránsok telefonját
A kerítés átlépése azonban nem garancia arra, hogy az Európai Unió felé vezető úton szabadon haladhatnak tovább a migránsok.
– Amikor a magyar rendőrök elkapnak minket, és visszaküldenek Szerbiába, elkobozzák vagy megsemmisítik a telefonjainkat
– mondta Arman, aki szerint a magyar rendőrök gyakran erőszakosak, különösen, amikor rájönnek, hogy afgán migránsokkal van dolguk.
A pushback, vagyis a “visszatoloncolás” gyakorlata miatt 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága (EUB) elítélte Magyarországot, de ez a gyakorlat már nem lepi meg Maria Margát, a migránsokat támogató szabadkai Collective Aid nevű szervezet programvezetőjét.
Maria Marga, a szabadkai száműzötteket támogató Collective Aid nevű szervezet programvezetője (Forrás: LinkedIn)
Marga szerint a 2019 óta működő szervezet a helyszínen rendszeresen gyűjti a magyar rendőrség által gyakran erőszakkal visszafordított száműzöttek vallomásait, szerinte a magyar rendőrök a nemzetközi törvények és a visszaküldés tilalmának elve ellenére lépnek fel a migránsokkal szemben.
Dzsungel a határ mentén
Amíg a határátlépésre várnak, a legtöbb migráns sátrakból és rögtönzött szállásokból álló informális táborokban él a határmenti erdőkben, vagyis a “dzsungelben”.
A szerb hatóságok 2015-ben a város déli bejáratánál befogadóközpontot nyitottak, amely jelenleg 220 férőhellyel rendelkezik, de több mint 400 ember lakik ott.
A szerbiai menekültügyi hivatal által működtetett központ továbbra sem rendelkezik elegendő személyzettel ahhoz, hogy szálláshelyet biztosítson a határmenti régióban tartózkodó mintegy ezer migránsnak.
A tizennégy éves Naïm, akivel a CB riportere a tábor közelében találkozott, kissé elveszettnek tűnt.
– Három napja vagyok itt, és nincs hely a táborban, ezért itt alszom
– mondta Naïm, a központ melletti üres területre mutatva. A tinédzser hat hónappal ezelőtt hagyta el a kelet-szíriai Dajr ez-Zaurt, majd Törökországon és Bulgárián keresztül utazott, mielőtt Észak-Szerbiába ért. Annak ellenére, hogy csak tizennégy éves, a szabadban tölti az éjszakát.
Nem Naïm az egyetlen, aki a táboron kívül alszik. Más migránsok is ott alszanak, vagy ahol tudnak a városban, esetleg a Szabadkától tíz kilométerre északra lévő erdős területen keresnek menedéket.
Maria Marga szerint “az elmúlt három hónapban a szerb rendőrség folyamatosan “kilakoltatta a táborokból és a házakból” a migránsokat.
A Border Violence Monitoring Network (Határmenti Erőszak Figyelő Hálózat, BVMN), amelynek a Collective Aid is tagja, egy nemrégiben készült jelentésében arról számolt be, hogy a szerbiai rendőrök csak 2023 júliusában 27 razziát hajtottak végre, amelyek közül néhányban a rendőrök erőszakosan léptek fel, lerombolták a migránsok sátrait, és ellopták a holmijukat.
– Ezek a rendőrségi akciók növelik a menekültek bizonytalanságérzetét, mert elszigetelt körülmények között találják magukat, nehezen jutnak élelemhez és vízhez
– fogalmazta meg a kifogásait a Collective Aid programvezetője, Maria Marga.
Szerb rendőrök és migránsok
Augusztus elején a szerb hatóságok több mint 800 rendőrt és csendőrt mozgósítottak egy nagyszabású művelet keretében az embercsempész-hálózatok felszámolására: tizenhárom embert tartóztattak le, és fegyvereket koboztak el.
A koszovói befogadó központ regisztrációs irodája néhány migránssal és egy kirongyosodott szerb zászlóval (Fotó: BALK)
Maria Marga rámutatott arra, hogy a szerb hatóságok közleménye nem tesz említést “arról a 300 migránsról, akiket szintén “letartóztattak”, mielőtt buszokkal táborokba küldték őket, egyebek között a Szabadkától 500 kilométerre délre fekvő Presevóba”.
Szerinte a szerbiai rendőrök az ilyen jellegű akciókkal akarják távol tartani a migránsokat a magyar határtól.
– Ezeknek a rendőrségi razziáknak az a céljuk, hogy a migránsok körül ellenséges és bizonytalan légkört teremtsenek
– jelentette ki a Collective Aid szabadkai programvezetője.
A Frontex számol
A Frontex határőrizeti ügynökség 2022-ben 145 600 illegális határátlépést számolt össze a nyugat-balkáni régióban, ami 136%-os növekedést jelent 2021-hez képest a szolgálat által gyűjtött adatok szerint.
Az uniós szervezet szerint a migránsok körében prioritást élvez a “balkáni útvonal”, amelyet általában a közel- és közép-keleti migránsok/menekültek használnak.
Szinte minden Szabadka környéki településen van egy Határőr utca, ez itt történetesen Kelebia (Fotó: BALK)
Tavaly októberben az Európai Bizottság megállapodott a Frontex szerepének megerősítéséről Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Albániában, és 39,2 millió eurót bocsátott rendelkezésre ezen országok határainak “biztosítására” mobil megfigyelőrendszerek, drónok és biometrikus eszközök beszerzésével.
Maria Marga szerint egyre nagyobb az aggodalom a migránsok körében a Frontex szerbiai feltűnése miatt.
– Az év eleje óta láttunk olasz, német és holland rendőröket, akik ugyan nemzeti egyenruhájukban, de Frontex karszalaggal voltak jelen.
A Collective Aid programvezetőjét azért is aggasztja a Frontex bevetése a régióban, mert értesülései szerint az uniós határőrizeti szervezet ellen felmerültek a vádak, hogy a görög parti őrség által végrehajtott kitoloncolásokhoz nyújtott támogatást.
Marga szerint egyelőre nem világos a Frontex ügynökeinek új küldetése, nem tudja, hogy a határőrizeti szervezet azért jelent-e meg a térségben, hogy támogassa a szerb rendőrség akcióit, és tagjai járőrözzenek a határon, vagy azért, hogy adatokat gyűjtsenek?
Amikor Szabadkán leszáll az éj, Arman és két barátja elindul Magyarország felé. Talán egy újabb esti GAME kicsit közelebb jutattja őket az Egyesült Királysághoz, de az sem kizárt, hogy egy újabb kudarc esetén hosszabb időre lehorgonyoznak Szerbiában.
(A Courrier des Balkans nyomán)
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság