Minden olyan országban aggódva figyelték a Testvériség gázvezetéket ért csuvasföldi robbanást, amely erősen függ az orosz gázszállítástól, így Szlovákiában is. Még akkor is, ha egyelőre átlag feletti készletekkel rendelkeznek, és hosszabb távon próbálnak függetlenedni a nagy orosz testvértől. Az érintett gázvezeték az orosz gáz fő szállítási útvonala Európába, amelyet 1967-ben adtak át, és Nagykaposnál érkezik Szlovákiába, majd a fővezetékek folytatják útjukat Ausztriába és Csehországba. A riadalmat megelőzendő a Gazprom közölte, hogy a gázszállítás párhuzamos vezetékeken folyik tovább.

Ezen a télen nem is lesz gond

Szlovákia a többi EU-s államhoz hasonlóan felkészült a télre, és szinte 100%-ra feltöltötte a gáztárolóikapacitásait. December 20-a körül ez az arány még mindig kb. 80%-ot ért el (Csehországban 84%), ami az év adott szakaszában átlag felettinek tekinthető.

Ez a kedvező helyzet elsősorban a viszonylag meleg ősznek köszönhető, és nem a megtakarításoknak.

Az Eurostat adatai szerint ugyanis míg az Európai Unióban augusztus és november között a 2017 és 2021 közötti hasonló időszakokkal összehasonlítva 20,1%-kal csökkent a gázfogyasztás, addig Szlovákia a közé a hat tagállam közé tartozik, ahol viszont nőtt (2,6%-kal).

Fékezett gázáremelkedés

A szlovák kormány az utóbbi időben inkább magával volt elfoglalva, és szinte egyedüli EU-s tagállamként még nem nyújtottak segítséget a lakosságnak a gázszámlák kifizetéséhez.

Bejelentették ugyan, hogy legfeljebb 15%-kal nőhet a gáz ára, azonban ehhez el kellene fogadni a költségvetést, ami a kormány bukása miatt kérdésessé vált.

Ha el is fogadják az év törvényét, és a lakosság meg is kapja végre a várva várt segítséget, az még mindig nem azt jelenti, hogy rendben lesz az ország gázfogyasztása, ugyanis a kedvezmények általánosan járnának, és nem ösztönöznének megtakarításra.

Szlovákiának már van tapasztalataa gázkimaradásokkal, hiszen 2009-ben egy rövid ideig akadozott a gázellátás, az ország közvéleménye pedig már akkor megismerkedett a protokollal, hogy a gázhiány egyes fázisaiban mely területek gázellátását korlátozzák.

Magyarországhoz hasonló helyzet – hasonló megoldásokkal?

Oroszországnak az Ukrajnát elkerülő gázvezetékekkel kapcsolatos tervei érzékenyen érintették Szlovákiát, ezért folyamatosan igyekeztek más forrásokból biztosítani az ország gázellátását, amit Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója tovább erősített.

Szlovákiának nincs tengerpartja, így az LNG-terminálok közvetlenül nem biztosítanak számára megoldást, ám az alternatív gázvezetékek kiépítésével mégis meg fogják tudni oldani az ország gázellátását.

A szándék az euroatlanti elkötelezettségű kormánynál legalábbis megvan, azonban ez a kormány épp a napokban veszítette el a parlament bizalmát, és ha a kilátásba kerülő előrehozott választásokon az oroszokkal barátibb viszonyt ápoló pártok kerülnek hatalomra, akkor Szlovákia is a Magyarországéhoz hasonló energiapolitikába kezdhet.

A horvát ügyészség két további személy ellen indított eljárást a gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt, ami az INA teljes menedzsmentjének a távozását hozta, ez a hattagú igazgatótanács összes tagjának a lecserélését jelenti. Horvát médiajelentések szerint a rendőrség most Stjepan Lekót vitte be, aki a csalási ügylet kiötlőjének, Damir Škugornak a helyettese volt. Škugort – és további négy társát – augusztus végén vették őrizetbe, mert több, mint egy milliárd kunával károsították meg a MOL és a horvát állam tulajdonában lévő INA kőolajipari vállalatot. Ma előállították Vlado Mandićot, az EVN Croatia Plin vállalat vezetőjét is, akinek a cége szintén érintett az évszázad csalásának nevezett ügyben.

A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a rendőrséggel közösen indított akcióban augusztus 27-én öt embert állított elő gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések gyanújával: Damir Škugort, annak édesapját, akit a horvát sajtó a „leggazdagabb horvát nyugdíjasként emleget”, valamint az OMS horvát vállalat két vezetőjét, Goran Husićot és Josip Šurjákot, továbbá Marija Ratkićot.

A vádak szerint az említett személyek valamivel több mint egymilliárd kunával, mai árfolyamon számolva 57 milliárd forinttal, károsították meg a horvát olajvállalatot, kihasználva a globális válságot, és a gáz árának folyamatos világpiaci növekedését.

Az ügyészség szerint a gyanúsítottak 19,46 euróért/MWh vették a gázt az INÁ-tól, és 210 euróért adták el, ami több mint tízszeres árnak számít.

Škugor és Husić továbbra is előzetes letartóztatásban van, a többiek szabadlábon védekeznek, beleértve a leggazdagabb nyugdíjast is. Škugort állítólag csak azért van előzetesben, hogy ne tudja befolyásolni a tanúkat.

Az ügyészség a most őrizetbe vett két személlyel szemben is vizsgálati fogság elrendelését kérte a bíróságtól.

Az előbb említett EVN Croatia Plin – amelynek vezetőjét most állították elő – egyike annak a négy nagy horvát gázszolgáltatónak, amelyeknek az INA gázt adott el a Plinara észak-szlavóniai olaj- és földgázvállalathoz hasonlóan. Mandić cége Dalmáciát látta el gázzal.

Az új esettel kapcsolatban az INA közleményt adott ki, amelyben azt írta: továbbra is szorgalmazzák a Škugor-üggyel kapcsolatos valamennyi tény megállapítását, de a nyomozás titkossága miatt nem tudnak nyilatkozni az ügy részleteiről.

Az INA 49,08 százaléka a MOL tulajdonában van, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a vállalatban. A cég 44,84 százaléka a horvát állam tulajdona.

A botrány kirobbanását követően a horvát kormány arra kötelezte az INÁ-t hogy a Horvátországban kitermelt összes gázt a horvát villanygazdaságnak (Hrvatska elektroprivreda, HEP) adja el a piaci ár alatt, a Poslovni dnevnik zágrábi gazdasági napilap azonban úgy értesült, hogy az Európai Bizottság szerint ez a rendelkezés sérti a szabadpiaci versenyt, ami az Európai Unió sarokköve.