Horvátország
AMIKOR ANYUCI KÖZBESZÓL: Hogyan lesz négyesből ötös, vagyis a horvát „first mother” harca az igazságtalanság ellen
Megvan Horvátország első idei nyári botránya, bár az igazán zaftos szexbotrány még várat magára, de ami késik, az nem múlik. Szóval, arról lenne szó, mint azt a Jutarnji list kellőképpen öles betűkkel címlapjára helyezte, hogy Sanja Musić Milanović, Zoki Bond egyszem felesége, kijárta csemetéjének, hogy két négyeset – az osztályzatok lezárása után két héttel – kijavítsák ötösre. Elvégre tud az a gyerek!
A first mother
Ezekben a napokban, amikor az autóban higanyos hőmérővel nem mérhető Celsiusokra megy fel a hőmérséklet, és felforr az ember agya, mi sem kell inkább a népnek, nemzetnek & polgárnak, mint egy jó kis botrány, ami elvonja a figyelmet a kellemetlen kérdésekről, mint például apuci madridi (le)szereplése.
Akárhogy is, a fagyi és az üdítő, a férfiak esetében pedig két sör között, van miről beszélgetni. A 24 óra című hírportálnak csúfolt izé sem maradhatott ki a buliból.
Értesüléseik szerint Zoran Milanović és Sanja Musić Milanović fia számára a törvényes határidő után változtatták meg az osztályzatokat. A forrás, a zágrábi Klasszikus Gimnázium egyik interjúalanyja megjegyezte, hogy ez könnyen ellenőrizhető az e-naplóban.
Ugyanez az interjúalany nem tudta megmondani, hogy Sanja Musić Milanović személyesen elment-e az iskolába, azt viszont még emlékezett ebben a nagy hőségben, hogy a szóban forgó tanulót és osztályzatait nem vitatták meg a tanári tanács ülésein, és nem tettek hivatalos javaslatot az osztályzatok felülvizsgálatára.
Az oktatási szakszervezetek képviselői szerint törvénytelen volt az osztályzatok módosítása azok lezárása, illetve a 48 órás törvényes határidő letelte után, amelyben kérhető azok felülvizsgálata.
De azt is elmondták, hogy ez gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk, mert a szülők nagy nyomást gyakorolnak a tanárokra. Hozzáfűznénk, minél fontosabb ember a szülő, annál nagyobb a nyomás.
A mama, az mama
A köztársasági elnök nyilatkozatában igyekezett rövidre zárni a történetet – persze, Zoki Bondnál semmi sem rövid, buzog belőle a szó – ezért helyette is megszerkesztettük egy kicsit a mondanivalóját. Szerinte Ez az egész időpocsékolás.
– foglalható össze kissé tömörítve az elnöki eszmefuttatás lényege.
Milanović azt is hozzátette, hogy nem is tudja, hogy neje miért érezte szükségesnek „harcolni az igazságtalanság ellen”, de hát tudjuk, hogy van, a mama az mama.
A büszke atya „a körtefáról lemászott” Mario Banožić védelmi miniszter menetrendszerű felemlegetése után azt is elmondta, hogy fiának nem volt szüksége az 5.0-ás átlagra, mert már így is, élsportolóként, elnyerte Zágráb Város és az Olimpiai Bizottság ösztöndíját, így nem lesz gondja az egyetemi felvételivel.
A „söpredék”, amely magába foglalja a Horvát Köztársaság lakosságának 99 százalékát, persze, epés megjegyzésekkel árasztotta el a közösségi médiát – nekem személy szerint legjobban az tetszett, hogy azoknak a gyerekeknek, akinek ötöst zártak le, ezek után a jegyét hatosra kellene emelni.
Epilógus
Az ügy epilógusa, hogy nem lesz epilógus.
A nagy tűzijáték után, másnapra, harmadnapra elfelejtődik az egész, a legrosszabb esetben majd elrendelnek egy tessék-lássék vizsgálatot, Milanovićék ismét állami villában fognak nyaralni jutányos, mélyen nyomott áron, a népség/katonaság pedig ciklikusan máson és máson fog szörnyülködni már holnap vagy holnapután.
Az ókori Rómában ezt úgy mondták volna, hogy „panem et circensis” utalva arra, hogy a tömeget ingyen látványosságokkal és kenyérosztással (nem krumplival) manipulálták. A mi korunkban ez annyiban változott, hogy a kenyérosztás kimaradt a képletből. Az ingyen cirkusz bőségesen megteszi.
Köszönjük meg Zoki Bondnak és Zoki Mamának, hogy ilyen jól szórakoztat bennünket még így a nyári hónapokban is, amikor már minden rendes politikus elhúzott nyaralni.
Pénteken koradélelőtt, a bucsai mészárlás évfordulóján Andrej Plenković horvát miniszterelnök és Tomo Medved veteránügyi miniszter, a kormány alelnöke megérkeztek az ukrán fővárosba. A horvát küldöttséggel egy időben tartózkodott Kijevben a Robert Golob vezette szlovén, illetve a szlovák és moldovai küldöttségek is, Eduard Heger miniszterelnök és Maia Sandu köztársasági elnök vezetésével. A látogatás folyamán a horvát küldöttség is részt vett a bucsai mészárlás évfordulója alkalmával szervezett mini-csúcstalálkozón, és találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Gyenyisz Smihal ukrán miniszterelnökkel, valamint Ruszlan Sztefancsukkal, az ukrán parlament, a Verhovna Rada elnökével.
Teljes titoktartás mellett Bucsába
A horvát küldöttség teljes titoktartás mellett, vonattal utazott Kijevbe, majd a horvát miniszterelnök részt vett az orosz agresszió áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen is, valamint az ukrán védők adományozott állami kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán.
Plenković kijevi látogatása folyamán koszorút helyezett el az Ukrajnáért elesettek emlékfala előtt.
A horvát miniszterelnök virágot helyezett el e bucsai emlékfal előtt (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
A horvát kormány nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy „a horvát kormány következetesen, egyértelműen és határozottan támogatja Ukrajnát, és kezdettől fogva elítéli az orosz agressziót”.
– áll a nyilatkozatban. Horvátország szolidaritását fejezi ki az ukrán néppel azáltal is, hogy befogadja az ukrán menekülteket, és gondoskodik róluk.
– áll még a horvát kormány közleményében.
Katonai cserebere
Nem sokkal Plenković látogatását megelőzően, szerdán Odesszában járt Mario Banožić védelmi miniszter, aki találkozott ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval.
Elmondta, hogy számításai szerint a Horvátország által adományozott tizennégy szállítóhelikopter, köztük tizenkét MI 8 MTV-1 modell és két MI 8 T modell, „hamarosan” megérkezik Ukrajnába.
Ukrán kollégája, Olekszij Reznyikov elmondta, hogy ukrán aknamentesítő oktatók képzését fontolgatják Horvátországban.
Mario Banožić horvát védelmi miniszter találkozott ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval (Forrás: Twitter)
Ezzel kapcsolatban aztán a csütörtöki kormányülésen Plenković miniszterelnök bejelentette a nagy hírt, hogy megállapodás született az Egyesült Államokkal a horvát fegyveres erők finanszírozásának támogatásáról, 140 millió dollár összegben.
Miután a Večernji list becslései szerint Horvátország eddig mintegy 123 millió euró értékű felszereléssel támogatta Ukrajnát, az üzlet előnyösnek tűnik, különösen ha azt is tudjuk, hogy az amerikai támogatás a 140 millió dolcsi dolcsi mellett 4 Black Hawk helikopter, némi Javelin páncéltörő eszköz és esetlegesen pár Hellfire páncéltörő rakéta formájában fog alakot ölteni.
A „biznisz” abban a tekintetben is kedvező, hogy a NATO által Hipp jelzéssel ellátott szovjet/orosz eredetű helikoptereket különben egyenesen a roncstelepre lehetett volna küldeni, mivel sem az orosz, sem az ukrán karbantartás többé nem képezett opciót.
Üröm az örömben, hogy a Black Hawk szállító képessége körülbelül a fele a megbízható szovjet „igáslovaknak”, és ezekkel szemben tűzoltásra sem igen alkalmas, aminek majd nyáron isszuk meg a levét.
A helikopterekkel kapcsolatban még sokat lehetne morfondírozni, de erre úgyis vissza fogunk még térni, a horvát tervek szerint ugyanis egy 12 Black Hawk-ból álló raj felállítása várható (majd egyszer), illetve ezek felszerelése különböző rendszerekkel, amihez nemcsak pénz, hanem megfelelő képzettségű ember is szükségeltetik.
Ezt az ügyet azzal zárjuk, hogy bár korántsem annyira ügyesen, mint az észtek, de a horvátok is nyertek valamit az ukránok emberfeletti ellenállásán.
Őszre már kész is a háború?
Csernigovi Szent Lőrinc prófétai szavai az eretnekségekről és szakadásokról az ukrán egyházban:
Miután Szt. Lőrinc a csetepatét hat hónapban szabta meg, őszre már készen is lehet a háború.
Kapcsolódó cikk
A HASONLÓSÁG ELVE: Egy horvát hazafi szerint a szerb diplomatákat is utasítsák ki Horvátországból
Mint tudjuk, minap az ukrán hatóságok kiebrudalták az orosz ortodox egyház papjait, szerzeteseit és minden pereputtyukat a kijevi Pecserszka Lavra kolostorból, az orosz ortodox egyház egyik legszentebbnek tartott helyéről.
Ennek kapcsán Pavlo, a Moszkvai Patriarchátus ukrán ortodox egyházának metropolitája gyakorlatilag megátkozta az ukrán vezetést, mondván: „garantálja”, hogy Isten nem bocsátja meg Volodimir Zelenszkij elnöknek, amiért kilakoltatta a moszkvai egyházat a kijevi Lavrából.
Lehet hogy Plenkovićék búcsúzni mentek Kijevbe, amíg még lehetett, vagyis mielőtt még az átok megfogan?
A bosznia-hercegovinai Államelnökség rendkívüli ülésén elfogadta a Horvátországgal közös határ módosítására benyújtott javaslatot. A Szerbiával közös határszakasz kapcsán is indokolttá váltak módosítások, abban azonban nem mutatkozik akkora egyetértés az államelnökségi tagok és a határmódosításokat véleményező szakbizottság között, így Szerbiának még várnia kell.
24 ével ezelőtt elakadt
A Horvátország és Bosznia-Hercegovina közti határviták rendezésére szolgáló bilaterális egyezmény életbe lépése 24 éve várat magára. A bosnyák szociáldemokrata (SDP BiH) Denis Bečirović elnökségi tag a minap benyújtott javaslatában kezdeményezte az 1999-ben aláírt államközi egyezmény parlament általi jóváhagyását.
A boszniai államelnökség másik két tagja, a szerb Željka Cvijanović és a magát horvátnak álcázó Željko Komšić támogatta az elképzelést, így a következő lépésben a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsának (Vijeća Ministara) kell az erről szóló törvénytervezetet a boszniai parlament elé beterjesztenie.
Minderre a Miniszterek Tanácsának a tegnapi államelnökségi szavazástól számítottan 60 nap áll rendelkezésre. Az Államelnökség munkáját segítő határügyi szakbizottság (Državna komisija za granice) szintén 45 napot kapott, hogy a Miniszterek Tanácsa számára javaslatokat készítsen a kérdésben.
Igaz ugyan, hogy a boszniai Miniszterek Tanácsa két és fél évtizede nem terjesztette be a parlamentnek az egyezményt a ratifikáció érdekében, a fair play azonban megköveteli, hogy jelezzük, a bilaterális egyezményt a Száva horvát oldalán sem ratifikálták annak aláírást követően, az ugyanis minden alkalommal elakadt a Horvát Nemzeti Gyűlés (Hrvatski Narodni Sabor) útvesztőiben.
A horvátoknak területi igényük áll(hat) fenn
A boszniai kormány majd két és fél évtizedes teketóriázásának hátterét különösebben nem indokolt magyarázni. Elég csak arra gondolni, hogy az éves költségvetést majd 10 éve rendre a tárgyév nyarán szokta kiizzadni magából a végrehajtó hatalom csúcsszerve nem kis politikai alkuk árán.
A horvát kormány késlekedésének a hátterében összetetteb indokrendszer áll.
A tengeri határok megvonását szabályozó ENSZ egyezmény (United Nations Convention on the Law of the Sea, UNCLOS) 1992. évi módosítását követően ugyanis a horvát fél érvényesen követelhet bizonyos vizeket, amiket jelenleg Bosznia-Hercegovina a 24 km hosszú tengerpartját övező felségvizeihez tartozónak tekint.
A boszniai álláspont alapját pont a két állam akkori vezetői, a horvát Franjo Tuđman és a bosnyák Alija Izetbegović által ellenjegyzett 1999-es egyezmény képezi, ami utóbb ratifikáció hiányában ugyan nem lépett egyik államban sem érvénybe.
Ergo nemzetközi jogi szempontból legfeljebb valamely tengeri jogi bíróság előtt lehetne rá hivatkozni, mint a felek korábbi akaratára egyértelműen utaló dokumentumra, annak azonban jelenleg kötelező ereje nincs. A horvát fél vélhetően ennek a turpisságnak a tudatában ódzkodik az egyezmény ratifikációjától.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 1995-ben a „nagysikerű” Daytoni Egyezmény összekovácsolásakor a mai Bosznia-Hercegovina és Horvátország közti határt az ugyanezen elnevezésű, korábbi ex-jugoszláv tagköztársaságok közti adminisztratív határ alapján jelölték ki. Az ebben foglalt határvonal azonban a boszniai tengerparti övezet egyes pontjain eltér az 1999-es megállapodásban foglaltaktól.
A vörös vonal mutatja az 1999-es megállapodásban szereplő határt, míg a kék az Jugoszláv Szocialista Szövetségi köztársaság fennállása alatti adminisztratív határ (Forrás: Večernji.hr)
A fenti térképvázlat alapján egyértelműen látható, hogy a horvát területi igény esetleges érvényesítése esetén a boszniai tengeri terület a Neum város körüli partszakasz és a Klek-félsziget által körül ölelt vizekre korlátozódna, míg az 1999-es egyezmény mindkét fél általi ratifikálása esetén a boszniai tengeri terület kiterjedne a Klek-félsziget ellentétes partszakasza mentén húzódó vizekre is.
Utóbbi esetben a UNCLOS szerint az egyenlő távolságok elve alapján kell megállapítani a tengeri határt, figyelembe véve a tengeri szárazulatokat, vagyis a horvát fél által szintén magának követelt Veliki és Mali Školj szigeteket.
A közös határ és az uniós csatlakozás
A horvát kormány még 2006 májusában kelt diplomáciai jegyzékben tájékoztatta a boszniai Miniszterek Tanácsát, hogy vitatják egyes tengeri területek hovatartozását, így azóta a kérdés eldöntése várat magára.
A boszniai államelnökség által most elfogadott szöveg az 1999-es egyezményt emelné törvényerőre a parlament jóváhagyását követően.
Ezzel a boszniai fél lényegében az első lépést tette meg ahhoz, hogy a későbbiekben nemzetközi bíróság elé vigye a horvátok által majd negyed évszázada ratifikálni elmulasztott egyezmény ügyét.
A helyzet rendezése Bosznia-Hercegovina számára a január óta erőltetett ütemű uniós csatlakozás miatt vált sürgőssé, tekintettel arra, hogy az EU-csatlakozás egyik feltétele, hogy az érintett államnak nem lehet területi vitája (a szomszédaival).
Kapcsolódó cikk
Határmódosítás és területcsere Szerbia és Bosznia-Hercegovina között a béke jegyében
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Bosznia-Hercegovina és Szerbia közötti határ több pontján a szerbiai kormány kezdeményezett jelentősebb területcseréket.
Ezekben az esetekben azonban a boszniai kormány mutat távolságtartó álláspontot, mert az igényelt területek cseréje nagyrészt olyan földrészleteket érint a Drina-medencében, amelyek korábbi használatáért a szerbiai állami villamosipari vállalat (Elektropvreda Srbije) több évtized alatt jelentős adósságot halmozott fel az érintett boszniai önkormányzatokkal szemben.
Vonattal Albániából Budapestre és Budapestről Albániába
A szerb elnök inkább kifizeti a büntetést, csak ne menjen börtönbe a kedvenc újságírója
Ócskavasnak minősített MiG-ekkel kötött bombaüzletet Szlovákia
Üzembe helyezik a gjakovai repülőteret a koszovói hadsereg számára
A bucsai mészárlás évfordulóján Plenković és mások Kijevben
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
Módosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
Kozákolló: vág, vég (Sándorunk 200, a Petőfi)
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is
-
Oroszország4 nap telt el azótaOVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Montenegró6 nap telt el azótaNincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Bosznia2 nap telt el azótaMódosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség
-
Szerbia4 nap telt el azótaHomokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
