...
Connect with us

Magyarország

MIGRÁNSOK DOBÁLÓDZTAK: A magyar kormány szerint a migránsok egyre gyakrabban lépnek fel erőszakosan

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

migansok letra
Olvasási idő: 1 perc

A magyar kormány a Facebookon tett közzé videót arról, hogy a egyre gyakrabban lépnek fel erőszakosan a magyar határőrökkel szemben. A videóhoz csatolt megjegyzés szerint friss helyzetképről van szó, egyelőre azonban nem világos, hogy hol és mikor készültek a felvételek.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szombaton telefonon nyilatkozott az MTI-nek a videóról, amelyen fiatal férfiak támadják a határvédőket.

A felvételeken nem csak az látszik, hogy a migránsok megdobálják a határzárnál járőröző rendőröket, hanem az is, hogy „ostromlétrákkal” igyekeznek átjutni a kerítésen.

Nem igazak azok az állítások, miszerint a migránsok soha nem aggresszívek, még nem hallottunk olyan emberről, akiket bántottak volna

– mondta Bakondi György, aki szerint a kormány által közzétett felvételek is ezt igazolják.

A főtanácsadó úgy fogalmazott, hogy „a fiaink, akik szuveneritását védik, mindennap szembesülnek ezzel az agresszióval”.

Szerinte „nagyon nehéz lenne elképzelni, hogy kicsit is törvényes legyen az az eljárás, amelyben ezek a személyek menekültnek adják ki magukat, menedékjogot akarnak kérni, és ennek keretében tanúsítják ezt az agresszív magatartást” a menekültté nyilvánítás érdekében.

A magyar kormány helyes döntést hozott 2015-ben, amikor a migránsok bejövetelével szemben döntött és megakadályozta százezrek érkezését az országba

– jegyezte meg Bakondi, aki hozzátette, hogy idén, vagyis alig egy hónap alatt több mint tíz és fél ezer illegális határátlépést akadályoztak meg a magyar határőrök.

A videót vasárnap délelőttig több mint ezren kommentelték, az egyik hozzászóló a migránsok támadásával kapcsolatban Szerbia felelősségét firtatta.

Még soha nem volt ilyen jó a kapcsolatunk Szerbiával! A szerb állam területén illegális, valódi személyazonosságukat eltitkoló határsértők tartják félelemben a lakosságot. Szerbia nem tudja, vagy nem akarja betartatni az ország törvényeit, gyakorlatilag elvesztette az ellenőrzést területe felett. A migránsok a szerb hatóságok beleegyezésével, azok asszisztálásával ostromolják a magyar határt. Még szerencse, hogy nem volt még soha ilyen jó a kapcsolatunk Szerbiával!

– írta hozzászólásában Bartusch Géza Gellénházáról.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Magyarország

Szijjártó szerint Magyarország nem akarja kivezetni az orosz irányból érkező gázszállítást

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Gázszállítás
Akcióban a boszniai különítmény: tárgyalássorozatot "adott le" a magyar külgazdasági és külügyminiszter (Forrás: Facebook, Szijjártó Péter)
Olvasási idő: 11 perc

Szijjártó Péter Magyarország külgazdasági és külügyminisztere egynapos bosznia-hercegovinai tárgyalássorozaton vett részt. Ennek során egyeztetett Elmedin Konaković januárban hivatalba lépett boszniai külügyminiszterrel, Christian Schmidttel a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével, majd Trebinjében részt vett az idei energetikai fórumon, ahol Milorad Dodikkal, a boszniai-szerb köztársaság elnökével közös előadást tartott a két ország energetikai helyzetéről.

Két nagy ember találkozója

Szijjártó Péter külügyminiszter a bosznia-hercegovinai látogatását Elmedin Konaković boszniai külügyminiszternél kezdte, aki alig három hónapja vette át a miniszteri posztot Bisera Turkovićtól.

A miniszterei egyeztetést követően a felek rövid sajtótájékoztatót terveztek, aminek a formális részén 10 perc alatt túl is lendültek. Ezt követően azonban a helyszínen jelenlévő boszniai média munkások bekiabálással vegyített értetlenkedéssel adtak hangot az iráni szándékuknak, hogy kérdéseket intéznének a két miniszterhez.

Konaković a helyzetet azzal kívánta rendezni, hogy egy kérdésre engedélyt adott a boszniai állami BHRT riporterének, amit a boszniai vehemencia miatt további három kérdés követett.

Röviden összefoglalva a sajtóeseményen az alábbiak voltak a felek legfontosabb megállapításai:

  • Magyarország és Bosznia-Hercegovina között nincs vitás kérdés, sem nyitott kérdés,
  • Mindkét miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország elismeri Bosznia-Hercegovina szuverenitását és területi integritását,
  • Konaković elutasító az Open Balkan kezdeményezéssel kapcsolatban, ahelyett az uniós csatlakozást tekinti irányadónak,
  • A magyar kormány továbbra is támogatja Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozását, a nyugat-balkáni államok uniós tagfelvételét Magyarország fel akarja gyorsítani,
  • A két ország közti kereskedelmi forgalom további növelése a felek célja, ezen a téren vannak szabad kapacitások.
Gázszállítás

EGYIK NAGYOBB, MINT A MÁSIK: A magyar és a bosznia-hercegovinai külügyminiszter (Forrás: Twitter, Elmedin Konaković)

A fentieken túl Konaković köszönetet mondott a magyar kormánynak a koronavírus járvány idején Boszniának átadott 200.000 db vakcináért, és üdvözölte, hogy a magyar kormány továbbra is 50 helyet biztosít boszniai diákoknak a Stipendium Hungaricum program keretében a magyar egyetemen való tanuláshoz.

A gazdasági együttműködés kapcsán Konaković megjegyezte, hogy az energetikai szektorban vannak a meglátása szerint olyan tartalékai Boszniának, amit a jövőben ki kell használnia. Ennek kapcsán azonban a magyar részvételre a felek nem tettek utalást.

Idén júliusban pedig Konaković Budapestre érkezik további kétoldalú tárgyalások végett.

Szijjártó kifejezte reményét, hogy Konakovićnak kellemes emlékei vannak Magyarországról, amelyeket még a kosárlabda karrierje alatt szerzett, amikor magyar csapatban játszott.

Magyarország kettős nyomás alatt

A továbbiakban a magyar miniszter sokadik alkalommal elismételte, hogy a középkelet-európai régión belül Magyarország kettős nyomás alatt ál, mert keletről háborús veszély fenyegeti, míg délről egyre erősödik a migrációs nyomás.

Ehhez kötődően hibásnak minősítette az Európai Unió bővítési politikájának lelassítását. Értékelése szerint a nyugat-balkáni államokat már az ukrajnai konfliktus előtt fel kellett volna venni az unióba, és akkor most az EU is nagyobb, erősebb szervezetként nézne szembe a konfliktus hatásaival.

Gázszállítás

Tekintettel vannak egymásra, jobbról Elmedin Konaković bosznia-hercegovinai külügyminiszter (Facebook: Szijjártó Péter)

Szerinte ezzel a nyugat-balkáni régió államai is nagyobb védelmet szereztek volna az illegális migráció elleni küzdelemben.

A migrációs helyzet súlyának érzékeltetése végett Szijjártó elmondta, hogy 2022-ben Magyarország déli határán 256.000 illegális határátlépést elkövető személyt tartóztattak fel a magyar hatóságok. Üdvözölte, hogy ezen a téren jó a magyar belügyminisztérium és a boszniai biztonsági minisztérium között az együttműködés.

A továbbiakban Szijjártó elmondta, hogy a magyar kormány fel akarja gyorsítani a nyugat-balkáni államok uniós csatlakozását.

A brüsszeli szankciós politikát tévesnek minősítette, amik nem értékel a korábbi években sem a várt eredményt, így a magyar kormány a továbbiakban sem fogja támogatni, hogy a nyugat-balkáni régióhoz köthető politikai szereplőkkel vagy államokkal szemben az EU szankciót alkalmazzon.

A magyar és boszniai gazdasági együttműködés fejlesztése továbbra is célja mindkét félnek. Jelenleg az éves külkereskedelmi forgalom 600 millió euró, ami 20%-altöbb, mint 2021-ben. Így ebbe a relációban kimagasló volt a magyar export-import növekmény.

Konaković a migrációs helyzetre reagálva megjegyezte, hogy az ő megítélése szerint is ez az egyik legkomolyabb biztonsági probléma Boszniában. Ennek kezelése érdekében pedig a közelmúltban levélben fordult az EU vezetőihez, hogy országa további támogatást kapjon az uniótól.

Ezt követően megköszönte a magyar kormánynak, hogy a szarajevói magyar nagykövetség ellátta 2019. és 2022. között a NATO kontaktpont feladatai, és érdemben járult hozzá Bosznia NATO-csatlakozás iránti lépéseihez.

Erősen bírálta az Egyesült Államokat

A fent leírtakat követően jelentette be a rendezvény moderátora, hogy nincs idő újságírói kérdésekre, amit a népharagnak engedő Konaković utólag felülírt.

A mindenki által várt kérdés az volt Konakovićhoz, hogy mi a véleménye az USA State Department által a boszniai média helyzete kapcsán kiadott negatív állásfoglalásról, illetve mennyiben támogatja a nyitott balkáni kezdeményezést (Open Balkan)?

A Nyitott Balkán kapcsán Konaković röviden és tömören kijelentette, hogy nem támogatja, helyette a berlini folyamatot (Berlinski proces) tekinti követendőnek, aminek a dokumentumát Bosznia-Hercegovinának ratifikálnia kell. Konaković az uniós tagságot tekinti elérendő célnak.

Az amerikai külügyminisztérium által kiadott állásfoglalás kapcsán elmondta, hogy neki a média finanszírozási viszonyokkal van problémája, mert nem tartja normálisnak, hogy párttagok által vezetett állami cégek magán médiaszolgáltatókkal kötnek szerződéseket, amíg a boszniai állami tartalomszolgáltatók adósságokkal küzdenek. Ezt az állapotot akarja felszámolni.

Szijjártó ehhez kapcsolódva kifejtette: tudja, hogy nincs Konakovićnak szüksége az ő támogatására ebben a témában, de már sok éve tapasztalja, hogy az amerikai külügyminisztérium önkényesen minősít országokat és azok médiaviszonyait, beavatkozva ezzel más államok belügyeibe.

Szijjártó a boszniai újságíróktól a boszniai Szerb Köztársaság agárvállalkozóinak indított támogatás rendszer helyzetével és a Milorad Dodik megítélésével kapcsolatos kérdéseket kapott.

Ezek kapcsán kifejtette, hogy a pályázatok befogadása lezárult, és 805 boszniai szerb vállalkozással sikerült támogatási megállapodást kötni.

Milorad Dodik és a magyar kormány közti kapcsolat tekintetében pedig közölte, hogy ebben a tekintetben az ő véleménye indifferens, mert Dodikot boszniai választók választották meg, így a magyar kormánynak tiszteletben kell tartania a boszniai választók akaratát.

Egyébként meg jónak minősítette a Dodikkal meglévő együttműködést.

A boszniai főképviselővel is egyeztetett

A boszniai kormányzati szereplőkkel való találkozókat követően a magyar külügyminiszter Christian Schmidttel a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével is találkozott.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

A megbeszélést sajtótájékoztató nem követte, így az ott elhangzottakról a Kilx.ba hírportált az OHR tájékoztatta rövid közleményben.

Eszerint a találkozón a felek az aktuális boszniai politikai események mellett az ország EU- és NATO-csatlakozás érdekében megtett lépéseit tekintették át.

Ennek kapcsán Schmidt kihasználta az alkalmat, hogy immár sokadszor felszólítsa az ország egymás ellen feszülő politikai vezetőit, hogy a tavaly decemberben elnyert uniós tagjelölti státusz által biztosított lehetőségeket használják ki, és tegyenek érdemi lépéseket azért, hogy Bosznia-Hercegovina minél hamarabb az EU tagja legyen.

Gázszállítás

A magyar külügyminiszter Christian Schmidttel, alias „Jó Emberrel” is találkozott

Schmidt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösség nagy figyelmet fordít azokra a kihívásokra, amelyek veszélyeztetik Bosznia-Hercegovinában a békét és a biztonságot.

Ezek közül pedig jelenleg a legfontosabb az állami és entitási vagyon elhatárolásának a kérdése, amire mindenki számára elfogadható megoldást kell találni a boszniai politikai szereplőknek.

Schmidt megköszönte Szijjártónak Magyarország támogatását a saját munkája és a boszniai folyamatok terén.

Szijjártó Trebinjében, párosinterjú Dodikkal

A délelőtti szarajevói programok után a magyar külügyminiszter a délutánt a boszniai Szerb Köztársaság déli részében lévő Trebinjében töltötte, ahol részt vett az idei éveben is megrendezett energetikai fórumon.

Szijjártó az eseményen az előbb emlegetett Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével közösen lépett a színpadra, és együtt válaszoltak az boszniai szerb köztársaság hivatalos tv csatornájánál dolgozó Darko Savić kérdéseire.

A páros interjú kezdetén Szijjártó kapta az első kérdést.

Savić: Az EU 2030-ra célul tűzte ki, hogy független lesz az orosz energiahordozóktól. Magyarország az orosz energiafüggősége és az uniós tagsága miatt speciális geopolitikai helyzetben van. Arról szóltak a hírek korábban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdoğan török elnök megállapodtak abban, hogy Törökország felől újabb utakon érkeznek energiahordozók Magyarországra. Mi ezzel kapcsolatban a magyar álláspont?

Szijjártó: Magyarország egy olyan ország, amely a háború szomszédságában van. A konfliktus hatásai Magyarországon közvetlenek, így a magyarok azt szeretnék, hogy az minél előbb véget érjen a háború. Magyarország energia ellátása kapcsán figyelembe kell venni, hogy szárazföldi ország, az energiaszükséglete jelentős részét importból fedezi. Így a magyar kormány az energetikai kérdésére, mint fizikai kérdésre tekint. Ezt a kérdést kommunikációs panellekkel nem lehet megoldani politikai ideológiai alapon. Ahhoz pedig, hogy egy ország földgázt tudjon importálni, két dolog kell: forrás és csővezeték. Ha az egyik ezek közül hiányzik, akkor a gázvásárlás illúzió.

Gázszállítás

Szijjártó a kék fényben beszélt a boszniai energiáról (Forrás: Facebook, Szijjártó Péter)

A magyar energetikai stratégia lényege, hogy a realitás talaján állunk, aminek egyik eleme, hogy az ország gázellátása az orosz forrás nélkül lehetetlen. Ez nem politikai szempontból, hanem fizikai szempontból van így. A magyar kormány a korábbi időszakban komoly erőfeszítést tett az energiaimport diverzifikálására, ehhez azonban időre van szükség. Lehet, hogy 5 vagy 8 év múlva orosz forrás nélkül lehet is biztonságos lehet Magyarország földgáz ellátása.

A kormány nem hajlandó semmilyen politikai okból feladni Magyarország ellátásbiztonságát. A diverzifikáció pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy több forrást tudunk igénybe venni, vagyis nem azt jelenti, hogy források kizárásával megváltoztatjuk a függőség földrajzi irányát. Ennek megfelelően nem akarjuk kivezetni az orosz földgáz igénybevételét. Különös tekintettel arra, hogy a Gazprom megbízható partner volt a korábbi években, így nincs ok arra, hogy kivezessük az orosz irányú gázszállítást.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html

Savić: Magyarország álláspontja az energiafüggőség kezelésével kapcsolatban világos. A kérdés az, hogy ki jár jól, és ki nem jár jól az unióban az energetikai terén kialakult vitás kérdések megoldása során?

Szijjártó:Maradjunk a tényeknél. Amikor Brüsszelben viták folytak az első szankciós csomag elfogadása előtt, akkor az uniós vezetők közül többen azzal érveltek a szankciók mellett, hogy azok megroppantják az orosz gazdaságot, és Oroszország elveszti a háborút. A szankciók ebből a célból nézve teljesen sikertelenek. Ezek lényegesen több kárt okoztak az uniós tagállamoknak, ahol megnőtt az infláció, és megnövekedtek az energia árak, vagyis az EU-ban nagyobb károkat okoztak a szankciók, mint Oroszországban.

Dodik nem a lottón nyerte az elnöki tisztséget

A nyugat-balkáni államok egyes szereplői ellen bevezetett szankciók kapcsán Szijjártó kifejtette, hogy azok a politikai szereplők tesznek ilyen lépésre javaslatot, akik nem ismerik a nyugat-balkáni régiót. Ezek a személyek nem képesek tisztelni a nyugat-balkáni népeket.

Dodik sem a lottón nyerte az elnöki tisztségét, hanem a választók választották meg. Ez volt a választók döntése, amit a nyugati hatalmak vezetőinek tiszteletben kell tartaniuk. Majd hozzátette, hogy amíg a jelenlegi kormány van hatalmon Magyarországon, addig Milorad Dodik biztosan nem fog semmilyen uniós szankciós listára felkerülni.

Gázszállítás

Nyilvános párosinterjú Dodikkal (Forrás: Facebook, Szijjártó Péter)

A továbbiakban Miloard Dodik erre úgy reagált, hogy a magyar álláspontot tekinti racionálisnak és világosnak. Az ő kötelezettsége pedig a boszniai Szerb Köztársaság érdekeinek védelme.

Az EU kapcsán kijelentette, hogy az már az orosz-ukrán háború előtt is tett olyan lépéseket, amivel nehéz helyzetbe hozta magát energetika terén.

Dodik csatlakozott Szijjártó álláspontjához, amikor megismételte, hogy a diverzifikáció helyett az uniós tagállamok jó része egyoldalú függésbe sodorta magát, csak másik földrajzi irányban.

A továbbiakban Dodik közölte, hogy az EU-nak ma nincs erős vezetője. Orbán Viktor magyar miniszterelnök erős vezető szerinte, azonban neki az uniós ügyekben együtt kell működnie más tagállami vezetőkkel.

Dodik szerint a nehéz gazdasági helyzetben a régiós államok integrációjának fokozása jelenthet megoldást. Ennek nem csak az energetika terén kell megtörténnie. A régió államai a földrajzi helyzetük miatt kelet és nyugat között fekszenek.

Dodik az EU jövője kapcsán sötét képet vizionál, mert a mostani gazdasági helyzetben a lakosság a megtakarításait, míg a tagállamok a monetáris tartalékjaikat élik fel.

A Bosznia-Hercegovina és az unió viszonya kapcsán Dodik megjegyezte, hogy nyugatról állandóan csak követeléseket kap a hazája, ami hozzájárul az országban uralkodó állandó feszültséghez.

Példaként megemlítette a korábbi hetekben újfent a boszniai politikai viták központi témáját adó entitási és állami vagyon elhatárolásának kérdését. Ezt a kérdést Dodik szerint a Daytoni Egyezmény és az abban szereplő boszniai alkotmány világosan rendezi. Ezért az ehhez kötődő egyes nyugati hatalmak által tanúsított arroganciát nem érti.

Ehhez kötődően megjegyezte, hogy a nyugati hatalmaknak nem lenne szabad megkísérelni egy olyan megállapodást ráerőltetni Bosznia-Hercegovina politikai vezetőire, ami ellentétes az alkotmánnyal. Dodik a kérdéses tárgykörben általa érzékelt nyugati reakciókkal azonos lépéseket lát a Pristina és Belgrád közti tárgyalások befolyásolása során is.

Dodik és az energia

A boszniai Szerb Köztársaság energetikai helyzete kapcsán Dodik kifejtette, hogy a szerb entitás kifejezetten jól áll a villamosenergia-termelés terén. A források diverzifikálását ő is irányadónak minősítette. Ennek értelmében a megújuló energiahordozókra fognak a jövőben koncentrálni. Ezek közül a szél, a nap, és a vízerőműveket említette Dodik.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html

Üzemanyagból a szerb entitás teljes egészében behozatalra szorul. Az RS energia biztonsága szempontjából irányadónak minősítette a jövőben a magyar partnerekkel való szorosabb együttműködést.

A folyamatban lévő projektek kapcsán Dodik a Srbijagas és a Gazprom közreműködésével megvalósuló Keleti-összeköttetés (Istočna Interkonekcija) programot említette, aminek a célja, hogy a Drinán keresztül Szerbiával egy újabb gázátadó ponton tudjon a boszniai Szerb Köztársaság földgázhoz jutni. Innen pedig egy újonnan tervezett csővezetéken juttatnák el a gáz Banja Lukáig.

Dodik a projekt megrekedéséért a szarajevói vezetést tette felelőssé, amikor kijelentette, hogy az építkezés amiatt nem halad, mert a szarajevói politikusok nem adták meg a hozzájárulást az interkonnektor határon átívelő kivitelezéséhez. Utóbbi ugyanis országos hatáskörbe tartozik.

Dodik elmondta, hogy neki személy szerint azért kellemetlen az említett helyzet, mert a korábbiakban tett oroszországi útjai során az orosz fél képviselői rendre rákérdeztek a projekt helyzetére, aminek kapcsán minden alkalommal el kellett mondania, hogy a szarajevói döntéshozókra vár.

A magyarországi befektetések kapcsán a moderátor felsorolta, hogy a korábbiakban egy 30 millió euró értékű befektetés valósult meg a boszniai szerb entitásban a mezőgazdaságban, 100 millió euró összeget ér el egy magyar befektetés, aminek keretében Trebinjében napelempark létesül. Savić ezt követően rákérdezett, hogy a magyar kormány részt vesz-e a szerb entitás hőerőműveinek rekonstrukciójában?

Szijjártó és a boszniai energia

Szijjártó kiemelte, hogy Magyarország számára a Nyugat-Balkán békéje és biztonsága kiemelten fontos, mert a régiós negatív folyamatok magyarországi hatással is bírnak. Hangsúlyozta, hogy az említett projektek közül az RS kis és középvállalkozóinak nyújtott pályázati támogatás első pályázati köre nemrég lezárult.

Ennek keretében 805 pályázatot fogadtak be. Ennyi boszniai szerb gazdálkodó kap pénzügyi támogatást ahhoz, hogy magyarországi gyártóktól vásároljon mezőgazdasági felszerelést. Ennek a támogatásnak az összege 11 millió euró. A miniszter közölte, hogy kidolgozás alatt áll az említett támogatási rendszer második körös változata.

Megjegyezte, továbbá, hogy a magyar kormány támogatja a Trebinjében létesülő napelem park beruházást is. A hőerőművek fejlesztésében való jövőbeli részvétel kapcsán pedig nyitva hagyta a kérdést, amikor közölte, hogy ebben a tárgyban még jövőbeli egyeztetésre van szükség az esetleges magyar szerepvállalásról.

Szijjártó a technikai fejlesztések kapcsán közölte, hogy a magyar kormány támogatja az alternatív megoldásokat. A paksi projekt kapcsán megemlítette, hogy a magyar fél vizsgálja az atomerőmű kapcsán ún. szárazhűtéses technológia az igénybe vételét, amihez nincs szükség folyóvízre.

Gázszállítás

MUNKAMEGOSZTÁS: A miniszter telefonál, a biztonsági emberek figyelnek, a tolmács háttérbe vonult (Forrás: Facebook, Szijjártó Péter)

Dodik a Szijjártó által elmondottakhoz kapcsolódva közölte, hogy Magyarország képes átadni a „know how”-t, és beszállni a projektek finanszírozásába is indokolt esetben.

Ő maga a víz- és hőerőművek felújítása, és újak építése kapcsán látja reálisnak a magyar szerepvállalást. Dodik kifejezetten a Mrsovoba tervezett vízi erőművet és az Ugljevik 3. hőerőmű fejlesztési projektet emelte ki, amiben kifejezetten üdvözölné a magyar fél részvételét a finanszírozásban is.

Ezekben a projektekben elképzelhetőnek minősítette a magyar részvételért cserébe a társtulajdonosi szerep biztosításáért a magyar fél részére.

Zárszóként Dragan Savić rákérdezett, hogy a korábbi szerbiai és horvátországi hírek után nincs-e tervben az RS vezetésénél, hogy beszálljanak a paksi atomerőmű projekt finanszírozásába?

Dodik a kérdést el nem utasította ugyan, de erős utalást tett arra, hogy az energetikai fejlesztésekben való részvétel Radovan Višković boszniai szerb miniszterelnöknek és kormányának a hatáskörébe tartozik, aki nincs jelen, így erről máskor lehet majd őt megkérdezni.




Az olvasás folytatása

Magyarország

Az UEFA főtitkára meglepődött az MLSZ állásfoglalásán, írt is rögtön Vági úrnak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

MLSZ, Nagy-Magyarország
Magyar szurkolók, magyar szimbólumok (Forrás: MLSZ)
Olvasási idő: 4 perc

Kellő vehemenciával tálalták szerdán a horvát portálok és lapok is a MLSZ „manőverét”, amelynek értelmében a Nagy-Magyarország térképet tartalmazó szurkolói rekvizitumokat nem tartja politikai szimbólumnak az UEFA, és így engedélyezi használatukat. A hírt gyorsan-hamar lehozta a Mandiner, a Nemzeti Sport és a Magyar Nemzet, az Origo, és még sokan mások, a néhai Szent Korona területeit magukba inkorporeáló országok pedig egyként hördültek fel a magyar revízió újabb, ékes példáján. Az UEFA-főtitkára az MLSZ közleményét követően levélben fordult Vági Mártonhoz, az MLSZ főtitkárához, akit arról tájékoztatott, hogy a magyarok által benyújtott kérést nem hagyták jóvá. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a magyar–görög mérkőzésen viselt egy sálat, amelyen a „történelmi Magyarország” térképe látható.

Magyarország és Nagy-Magyarország

Én a Jutarnji list cikkét használom referenciának, mert ez igyekszik tényszerűen kezelni az ügyet, illetve az üggyel kapcsolatos fejleményeket.

Mielőtt még továbblépnénk, csak sietve szúrom közbe kedvenc tézisemet, hogy senki sem akarhatja komolyan a történelmi Magyarország feltámasztását. Egyszerűen azért, mert Magyarország ezt képtelen lenne elviselni, összeroppanna a teher alatt.

Gondoljunk csak a német újraegyesítésre, amit alig tudott valóra váltani a szupergazdag, erős NSZK, amely csak németek által lakott területeket csatolt vissza, illetve össze, nem vegyes etnikumú térségeket. Szóval, ez egy kivitelezhetetlen történet, amelyet úgy el kell felejteni, ahogy van.

Persze, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy le kell mondani a határokon kívülre szorult magyarokról.

Inkább azt kellene kommunikálni, hogy nem területekben, hanem az emberekben vagyunk érdekeltek, akik ugyanúgy a nemzet részei, mint ahogy például a bosznia-hercegovinai, chilei, ausztráliai, vagy éppen magyarországi horvátok a horvát nemzet tagjai.

Mit ír az újság, Jenő?

A Jutarnji list, ahogy illik, áttekintette a helyzet genezisét.

A régióban a média ma közölte, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) olyan döntést hozott, amely feldühítheti Horvátországot és a környező országokat, különösen Szerbiát, amely egy csoportban szerepel Magyarországgal az Európa-bajnoki selejtezőben

– írta a zágrábi lap, amely arra emlékeztetett, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség napokban követelte, hogy Nagy-Magyarország vitatott térképét ne kezeljék politikai szimbólumként, majd az MLSZ bejelentette, hogy az európai labdarúgó-ernyőszervezet kiadta a „használati engedélyt”.


Az MLSZ-közleménye

A történelmi jelkép kihelyezésének engedélyezése ügyében az MLSZ az UEFA és FARE egyértelmű állásfoglalását kérte. A két szervezet az MLSZ érvelését elfogadva elismerte, hogy önmagában a történelmi Magyarország térkép és az árpádsáv színei nem minősülnek rasszista magatartásnak, ugyanakkor a drapériára helyezett további szimbólumokra és feliratokra, a szurkolói rigmusokra ez nem vonatkozik. Mindezek alapján a szövetség engedélyezni fogja a drapériák bevitelét a soron következő két mérkőzésen.

Az elmúlt napokban mind az UEFA, mind pedig a FARE eljuttatta válaszát a két hazai válogatott mérkőzés megszervezése előtt álló magyar szövetséghez. A várakozásoknak megfelelően a két szervezet továbbra is harcol a kirekesztés, ezen belül a rasszizmus ellen, ezért az ilyen üzenetet hordozó drapériákat ezután is büntetni fogja, ugyanakkor jelentős előrelépést jelent, hogy a kizárólag a történelmi Magyarország térképét és a magyar nemzeti színeket tartalmazó molinó önmagában nem minősül fegyelmi vétségnek.

A teljes közlemény ITT OLVASHATÓ


A horvát lap szerint a bejelentés nagy port vert a régióban, mert a szurkolók általában olyan zászlókat, sálakat vihetnek a lelátókra és a szeparéba, amelyeken Magyarország mellett Ausztria, Horvátország, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia, Románia és Ukrajna egyes területeit is magában foglaló térkép látható.

A Jutarnji tudomása szerint Magyarország az első világháború után területének 70%-át elvesztette, ezeket a részeket „visszaadták” más országoknak. Egyúttal azt is állítja, hogy „a magyarok 2002 óta fogalmazták meg a régi határokhoz való visszatérés gondolatát, és most ezt a lelátókról hirdetik”.

Aztán idézik a MLSZ közleményét, melynek értelmében az UEFA és a FARE elfogadta a magyar érvelést, és elismerte, hogy nincs szó szélsőséges, vagy rasszista viselkedésről.

A szomszédos országokban a média nagy része szégyenletesnek tartja ezt a döntést, amely különösen Szerbiában váltott ki nagy visszhangot, ahol hitetlenkedve fogadták a döntést.

Szerbia és Magyarország őszre találkozik az EB-selejtezők keretében, az első mérkőzést szeptember 7-én rendezik Belgrádban, a visszavágót pedig október 14-én tartják Budapesten.

A románok szintén szintén felháborodtak. Néhány román politikus már megszólalt, és azt mondta az UEFA-nak, hogy az ernyőszervezetnek fogalma sincs arról, mit jelent Nagy-Magyarország térképe”.

Lelepleződik a „nagy magyar ármány”

A Jutarnji úgy vélte, hogy gyorsan lelepleződött a „magyar manőver”, amivel kapcsolatban a zágrábi „reggeli lap” szóról szóra közölte a Teodor Teodoridisz (Theodore Theodoridis) UEFA-főtitkár által aláírt nyilatkozatot.

MLSZ, UEFA, Nagy-Magyarország

Teodor Teodoridisz is meglepődött (Forrás: UEFA)

TT-főtitkár ebben az UEFA meglepetését tolmácsolta azzal kapcsolatban, hogy médiaértesülések szerint az UEFA állítólag engedélyezte a Nagy-Magyarországgal díszített zászlók és jelvények használatát az UEFA versenyein.

A félreértések elkerülése érdekében TT nyomatékosan kijelentette, hogy az UEFA nem engedélyezte az ilyen zászlók vagy jelvények használatát. Sőt, azt is hozzátette, hogy ezek használata fegyelmi eljárást vonhat maga után.

Az UEFA főtitkára arra kérte a MLSZ-t, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozza ezek használatát az UEFA égisze alatt szervezett mérkőzéseken.

Hogy mi lesz a történet vége, még nem tudni, de UEFA ide, vagy UEFA oda, aligha valószínű, hogy a közeljövőben ki lehet irtani a szélsőséges megnyilvánulásokat a térség stadionjaiból.

És, hogy tévedés ne essék, itt nem csak a magyarok hőbörögnek, hanem mások is: szűkebb pátriámnál, Horvátországnál maradva, ez a horvát szurkolók kedvelt csatakiáltását, a „Za dom spremni!” jelszó skandálását is érinti, aminek a jelentése a „hazáért készenlétben”, és lényegében a Sieg Heil!-nak megfelelő második világháborús horvát szlogen.

Ha pedig már a fenyegető magyar irredentizmusról értekezünk, valahogy ide kívánkozik, hogy az új, megnyitás előtt álló eszéki stadion neve állítólag nem Pampas, hanem Opus Aréna lesz, a Mészáros-féle Opus Global Nyrt. után, miután Mészáros Lőrinc az eszéki focicsapat „legnagyobb pártfogója”.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Szerbia

VUČIĆ: Éljen a szerbek és a magyarok, Szerbia és Magyarország barátsága!

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Barátság
BARÁTSÁG: A szerb-magyar-orosz háromszögben vajon ki kinek a barátja? És Magyarországnak vissza kellene-e vonnia Koszovó elismerését?
Olvasási idő: 3 perc

Aleksandar Vučić szerb államfő – aki erős barátsággal viseltetik a magyar miniszterelnök iránt – még hétfőn este tette közzé Instagram-profilján, hogy beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, de a rövid bejegyzésből nem derült ki, hogy a beszélgetés milyen formában és körülmények között zajlott. Közben a kormánybarát Informer némi kommentárral megspékelve számolt be a Bloomberg értesüléséről, miszerint Magyarország megvétózta az EU tagállamainak közös állásfoglalásfoglalását az orosz elnök ellen elfogató parancsot kiadó Nemzetközi Büntetőbíróság támogatására.

Nagyon rövid hír

A szerb elnöknek több profilja van a különböző közösségi oldalakon, a „hivatalos csatornának” azonban az egyik Instagram-fiók számít, a szerb államfő ezen keresztül kommunikál a sajtóval és a szervezett csápolókkal, ám ez nem az egyetlen vučići fiók az Instán.

Igazi baráti beszélgetés Orbán Viktorral a régió, Európa és a világ minden kulcsfontosságú kérdéséről. Találkozó hamarosan Belgrádban. Éljen a szerbek és a magyarok, Szerbia és Magyarország barátsága!

– írta még hétfő este Vučić, aki semmilyen más részletet nem árult el sem a beszélgetéssel, sem a találkozóval kapcsolatban.

A közlemény tehát mindössze ennyi volt, a rövidségnek köszönhetően viszont szinte minden szerb hírportál átvette abban a formában, amelyben a szerb elnöki Instagramon megjelent, a szorgalmasabbak a bejegyzést eredeti formájában építették be a saját honlapjukba.

De részletekre senki sem volt kíváncsi, és miután részletek nem voltak, így a kommentárok is elmaradtak, a keddi nap eseményei pedig maguk alá temették ezt a hírt.

Szerbiában az utóbbi napokban elég magas hőfokon zajlik az élet, ennek folytán folyamatosan túltermelés van az információgyártás terén – ezerrel zakatolnak a gépek – főleg ami a Koszovó körüli iszapbirkózást illeti.

Barátság extrákkal

Az Orbánnal folytatott „titokzatos” beszélgetés hírét így sehol sem taglalták a médiatérben, viszont nagy tetszést aratott a „szervezett csápolók” körében, szerda hajnalig 3344 szívecskét kapott a bejegyzés, ami az átlagosnál némileg nagyobb kedveltséget jelent.

Orbán úr jó államférfi, kivételes ember, és amennyire én tudom, nagyon elvszerű, nagyon örülök, hogy kivételes együttműködést alakított ki vele! ÉLJEN SZERBIA ❤️

– olvasható az egyik egyáltalán nem „kivételes” hozzászólás az elnöki bejegyzés alatt, amelyet viszont egy olyan követ, amely már elég erős elvárást fogalmaz meg Magyarország irányában.

Magyarországnak vissza kellene vonnia Koszovó elismerését

– írta valaki a trollfarm tagjai közül, akinek a thomastano92 néven található profilját minden bizonnyal azzal a céllal hozták létre, hogy pozitív bejegyzések érkezzenek róla a vučići Instagramra.

Barátság

Egy kamu profil, amelyről erős állásfoglalást fogalmaztak meg Magyarországgal szemben (Forrás: Instagram, https://www.instagram.com/thomastano92/)

Az ilyen internetes magatartás miatt korábban a Meta már több mint ezer úgynevezett „belföldi befolyási műveletekkel” foglalkozó fiókot törölt az Instagramról, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy „koordinált, nem hiteles viselkedéssel” széles körű és alulról jövő támogatást mutassanak fel Aleksander Vučić szerb elnök és a Szerb Haladó Párt mellett.

Miután thomastano92 valószínűleg egy „vučići Avatar”, ezért az üzenetet is úgy kell felfogni, mint a szerb elnök, vagy a belgrádi vezetés, és nem az „Avatar” kívánságát, vagyis valószínűleg nem thomastano92 őszinte meggyőződéséről van szó, hanem egy olyan belgrádi politikai álláspontról, amelynek népszerűsítése ma még csak az Instagramon történik, de ki tudja, hogy mikor jön el a pillanat, amikor a hivatalos elvárás szintjére emelkedik Magyarországgal szemben.

Az Informer kommentárja

Néhány szerbiai hírportál közzétette a Bloomberg információját, amely szerint Magyarország megvétózta, hogy a közelgő EU-csúcson a résztvevők közösen támogassák a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, amellyel elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen.

Az viszont valamilyen oknál fogva nem került bele a szerbiai hírforgalmazásba, hogy Paczolay Máté külügyi szóvivő hazugságnak nevezte a vétózással kapcsolatos hírt, vagy nem hitték el, vagy nem jutott el a hír Szerbiáig. Vagy nem volt elég bombasztikus.

Egyébként a szerb portálok a Bloomberg által világgá röpített hírhez sem fűztek kommentárt, általában csak magát a tényt rögzítették, ha egyáltalán rögzítették.

Barátság

Kivéve az erőteljesnél is erőteljesebben kormánypárti Informert, amely úgy reagált, hogy a hírbe ugyan „nem babrált bele”, viszont a címben erőteljes véleményt fogalmazott meg, miszerint „Orbán nem adja Putyint, a Nyugat magánkívül (van)”.

A baráti hírportál azonban rövidnek találta ezt a címet, ezért a fenti álláspontot azzal toldotta meg, hogy „a magyarok fellázadtak az orosz vezető letartóztatására vonatkozó terv ellen”.

Az Informernek még ez sem volt elég, mert még hozzátette, hogy ezt a lépést a „Nyugat nem bocsátja meg nekik”, mármint a magyaroknak.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.