Nemzeti Front létrehozását fontolgatják a kormányzó Szerb Haladó Párttól is jobbra lévő szerb parlamenti pártok, amelyeket egy paraszthajszál választ el a szélsőjobbtól. A tervezett Nemzeti Front gerincét az utóbbi időben szorosan együttműködő NADA (Remény) szerb koalíció, valamint a Zavetnici (Védelmezők) és a Dveri (Ajtó, régies) párt adja. Ehhez a társasághoz csatlakozott a Mozgalom a Koszovó és Metóhia Védelméért (Pokreta za odbranu KiM ) és a Szerb fiatalok Kosmetért (Srpska omladina za Kosmet, a Kosmet a Koszovó és Metóhia rövidítése) nevet viselő politikai szervezet.

A szerbek “igába hajtása”

A szerb nacionalista társaság a szombati napot arra használta ki, hogy a szerbiai elnöki palota előtt demonstráljon a koszovói kérdés megoldására irányuló francia-német terv elutasítását követelve, amit úgy ítéltek meg, hogy az “Szerbiai kapitulációjának a terve”.

A NADA szerb koalícióhoz tartozó Miloš Jovanović, az Új Szerbiai Demokrata Párt (Novi DSS, nem keverendő össze a liberális Demokrata Párttal!) elnöke kijelentette, hogy a francia-német tervet sürgősen, határozottan és teljes egészében el kell utasítani, mert az Koszovó feladásáról és a szerbek “végső leigázásáról” szól.

– mondta Jovanović, aki szerint Koszovó feladása utána a “következő áldozat” a boszniai Szerb Köztársaság lenne, majd “tovább mennének államunk és nemzeti lényünk megcsonkításában”.

Három erősen nemzeti párt vezetője és sok zászló (Forrás: Blic)

Jovanović a szerb elnökhöz hasonlóan “bújtatott alanyt” használt, a jelek szerint ez a “ragozás” divat a szerb jobboldal körében.

A szerb “nacionalista demokrata” azt is elmondta, hogy a fent felsorolt pártok és szervezetek hétfőtől akcióznak, vagyis újabb megmozdulásokat terveznek.

Milica Đurđević Stamenkovski a Zavetnici Szerb Párt elnöke kijelentette: azért vonultak ki a szerbiai elnöki palota elé, hogy ismételten felszólítsák Szerbia elnökét, hogy utasítsa el a nyugati “ultimátumot”, védje meg az alkotmányt és tartsa magát a szerb nép többségi akaratához.

– jelentette ki a szerb “Nemzeti Amazon”, mert hogy az alkotmány védelmét ők nem párt-, hanem nemzeti ügynek tekintik.

Đurđević Stamenkovski azért ennyire alkotmány- & törvénytisztelő személyiség, mert Szerbia alapokmánya kimondja, hogy Koszovó Szerbia része.

A Harcias Amazon jogkövető magatartást tanúsított azzal a nyilatkozatával is, hogy nekik nem céljuk senki megbuktatása sem, mert tudják, hogy a hatalom a választásokon elnyert bizalommal szerezhető meg. Talán ez az egyetlen állásfoglalása választja el a Zavetnici vezetőjét a klasszikus értelemben vett szélsőjobbtól.

– jelentette ki Đurđević Stamenkovski, aki ezzel is bizonyította, hogy csakis az amazonokra jellemző halált megvető bátorsággal verte/áldotta meg a sors.

Nagy nemzeti összeborulás

A csoport legtapasztaltabb politikusa Boško Obradović, a Dveri vezetője, aki szerint amit most látunk, az egy nagy “nemzeti front” kialakításának a kezdete “Koszovó és Metóhia megőrzésének és védelmének” részeként.

Számára nem az az igazi kérdés, hogy milyen következményekkel jár, ha Szerbia nem írja alá a francia-német javaslatot, hanem éppenséggel az, hogy milyen következményekkel jár, ha aláírja a felkínált tervet.

– állapította meg a szófacsarásban már régóta jártas szerb politikus, akinek az ajtaja nagyon, de nagyon jobbra nyílik, és aki “képletesen szólva” szintén a francia-német, illetve a nyugati terv elutasítására szólított fel.

Obradović meg is adta az általa felvetett dilemmára a “magától értetődő választ”, miszerint a francia-német terv aláírása nem lehet megoldás, mert azáltal Szerbia lemond arról, hogy meghiúsítsa a “hamis koszovói állam” felvételét a nemzetközi szervezetekbe, mindenekelőtt pedig az ENSZ-be.

Amikor a haladók jobbra támadnak ki

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a szerb kormány kihelyezett részlegének számító Pink Televízió a napokban nekiment a Szerb Haladó Párttól jobbra elhelyezkedő erők vezetőinek, akiknek a nemzeti öntudatát amiatt becsmérelte, hogy egyik legutóbbi találkozójukon horvát ásványvizet ittak. Vagy nem ittak. De maradjunk annál a változatnál, ami a Pink kiindulópontja volt!

A Pink Televízió nemzeti híradója a nemzetietlen horvát ásványvízbe kötött bele (Forrás: Screenshot)

Az említett televízió tudósítás is szentelt a horvát ásványvíznek, a riportban gúnyosan megjegyezte, hogy a szerb nemzeti erők “régi szerb szokás szerint” horvát ásványvizet isznak. Ezzel kapcsolatban megszólították az Infromer egy kis uszításra mindig kész főszerkesztőjét, aki nem akarata kimondani a tudósításban emlegetett Jana ásványvíz nevét, de azért “jól informáltnak” bizonyult.

– jelentette ki Dragan J. Vučićević, az Informer főszerkesztője, aki majdnem annyiszor jelenik meg a Pink Televízió képernyőjén, mint a szerb elnök, pedig ez ebben nehéz vele versenyezni.

Vučićević szerint a horvát ásványvíz fogyasztása is bizonyíték arra, hogy mennyire “romlott, rosszindulatú és képmutató” a Szerb Haladó Párttól jobbra elhelyezkedő ellenzék, amely a Nyugat által Szerbiára kényszerített káoszt arra használja fel, hogy erőszakkal ragadja magához a hatalmat.

A szerb szélsőjobb gyalázásába a Pink bevonta Saša Milovanovićot, a magát függetlennek tartó Srpski Telegraf és a Republika.rs igazgatóját és társtulajdonosát is, aki szerint, azok a “patrióták”, akik horvát vizet isznak, nem törődnek a nemzeti érdekekkel.

A horvát lapok szombaton (január 28-án) hozták nyilvánosságra azt a rendőrségi közleményt, amely az orosz elnök egyik oligarchájának a jachtjával kapcsolatos. A horvát állam tavaly márciusban foglalta le Aliser Uszmanov üzbég származású oroszországi oligarcha jachtját, amely a Murter szigetén lévő Betina üdülőfalunál vesztegelt egy ideig, majd kereket, vagyis inkább kötelet oldott. A tulajdonlás kérdése – mint ilyenkor lenni szokott – eléggé bonyolult, és sok adóparadicsomon átívelő, mint az majd alább kiderül. Az Uszmanov feleségének nevét viselő Irina VU egyébként egy 35 méter hosszú jacht, értékét ötmillió euróra becsülik.

Feljelentés az Irina VU miatt

A rendőrségi közlemény szerint a horvát zászló alatt közlekedő jacht 2022 októberében hagyta el a horvát felségvizeket, és mint arról a BALK korábban beszámolt, Törökországban kötött ki.

Tengerészeti portálok szerint az Irina VU október kilencedik kelt útra, és két nappal később érkezett meg a törökországi Didim kikötőjébe, ahol jelenleg is horgonyoz.

A szóban forgó jachtra a tulajdon használatát korlátozó nemzetközi intézkedés vonatkozik, amely alapján nem hagyhatta volna el a Murter szigetén lévő betinai hajógyárat, ahonnan a horvát legénység közreműködésével hajózott ki.

A most közzétett közlemény szerint a rendőrség befejezte a bűnügyi nyomozást négy horvát állampolgár ellen, miután nemrég kiderült, hogy az orosz luxusjacht eltűnt a betinai kikötőből.

A nyomozást a Split-Dalmáciai Rendőrkapitányság, valamint a Šibenik-Knini Rendőrkapitányság folytatta le, lezárását követően pedig négy személy ellen tettek feljelentést a nemzetközi korlátozásokról szóló törvény 15. cikkelyében foglalt bűncselekmény elkövetése miatt.

Irina jachtja (Forrás: SuperYacht Times)

A közlemény szerint a nyomozás során bizonyítást nyert, hogy az elsőrangú vádlott egy 58 éves kapitány, akinek a nevét nem közölték, ahogy a többiét sem, és aki a lefoglalt vagyonnal való rendelkezés korlátozását célzó nemzetközi intézkedések végrehajtásáról szóló korábban kézbesített rendelkezés ellenére megszervezte az Irina VU kihajózását, amihez legénységet is toborzott.

A legénységet a másodfokon gyanúsított 35 éves kapitány, valamint egy 50 éves férfi és egy 34 éves nő alkotta, továbbá még két személy, akik nem értesültek a korlátozó intézkedésekről, vagyis a hajó “megszankcionálásáról”, így az szerepük valószínűleg enyhébb elbírálást nyert.

A fent említett legénység 2022 októberében kivitte az orosz tulajdonban lévő hajót a nemzetközi vizekre, holott a szóban forgó jachtra vonatkozott egy vagyonelidegenítést korlátozó nemzetközi intézkedés, amely szerint nem hagyhatták volna el a Murter szigetén lévő Betina Hajógyár kikötőjét.

A nyomozás befejezése után a Šibenik-Knini Rendőrkapitányság a négy gyanúsítottat őrizeti felügyelet alá helyezte, és büntetőfeljelentést tett ellenük a šibeniki ügyészségen, valószínűleg nekik kell “elvinniük a balhét”, pedig felelősök a “felsőbb körökben” is netalán előfordulhatnak.

Biztonsági mulasztás

A horvát sajtó korábban arról írt, hogy “hihetetlen biztonsági mulasztás” történt Murter szigetén, miután eltűnt az Irina VU nevet viselő Sunseeker 115 típusú sportjacht, amely egy Aliser Uszmanov és Irina Uszmanova birtokában lévő cég tulajdona, de majd mint látni fogjuk, ez nem ennyire egyszerű.

A történet attól válik igazán bizarrá, vagyis még bizarrabbá, hogy nemrégiben egy majdnem ugyanolyan jacht érkezett a betinai kikötőbe, mint az Irina VU, amivel az elkövetők állítólag meg akarták téveszteni a hatóságokat és a nyilvánosságot, vagyis egy “Patyomkin-jachttal” kívánták színlelni, hogy az Irina VU még mindig oda van kikötve.

Kérdés, hogy az ügyben történik-e egyéb feljelentés is, miután az egész rendszer csődöt mondott a betinai hajógyártól a legfelsőbb szervekig, nem véletlenül vonták be az ügy kivizsgálásába a horvát titkosszolgálatot (Sigurnosno–obavještajna agencija, SOA) is, de erről végképp nem lehet tudni semmit sem.

Egy horvát biztonsági szakértő szerint a horvát minisztériumok közötti kommunikációs zavar miatt “lóghatott meg” a jacht a betinai kikötőből.

Tonći Prodan véleménye szerint előfordulhat, hogy a tengerügyi minisztérium nem tájékoztatta a belügyminisztériumot, illetve a parti őrséget, hogy “vegye őrizetbe” a hajót, vagyis hogy tartsa rajta a szemét.

Oleg Butković, tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter január közepén megerősítette az orosz jacht rejtélyes eltűnéséről szóló információkat, de “első nekifutásra” azon kívül nemigen kívánt többet mondani, minthogy tud az ügyről.

Némileg bőbeszédűbb volt Alen Gospočić, aki az említett minisztériumot képviseli a szankciók ellenőrzésével és végrehajtásával foglalkozó bizottságban, és aki a zágrábi Večernji listnek nyilatkozva elmondta, hogy összesen öt olyan jacht horgonyos a horvát partoknál, amelyek tulajdonosai az orosz elnök környezetéhez tartoznak.

– mondta akkor Gospočić, aki kitért arra is, hogy ők csak az ingatlanok felderítéséért és lezárásáért felelősek, és nem rendelkeznek biztonsági őrökkel, akik a nap 24 órájában felügyeljék, vagyis őrizzék az elkobzott vagyont.

– monda a minisztériumi alkalmazott, aki biztosat ugyan nem tudott mondani, de feltételezte, hogy egy összehangolt éjszakai akcióról van szó.

– tette még hozzá Gospočić a titokzatos jachttal, és annak még titokaztosabb eltűnésével kapcsolatban.

Az Uszmanov család és Horvátország

A 2012-ben készült és Splitben regisztrált Irina VU a tulajdonosi adatok alapján elég kalandos utat járt be, nem a tengeren, hanem a tulajdoni lapokon, ezért nem könnyű kibogozni, hogy valójában ki is a valódi tulajdonos, és hogy a jacht milyen célokat szolgált.

Az Oštro horvát oknyomozó hírportál szerint a jacht a Leraux nevet viselő horvát cég tulajdonában volt, amelyet viszont a Cipruson bejegyzett Leraux Investment birtokolt. Négy évvel később átment a szintén ciprusi Leraux Yachts Leasing birtokába, egy év múlva viszont már a brit koronához tartozó Kajmán-szigeteken bejegyzett Leraux Yachts lett a tulajdonos, az említett cégek közül egyik-másik már meg is szűnt, mint az a ciprusi cégjegyzékből kitűnik.

De ezt még lehet tovább bonyolítani azzal, hogy a Leraux Yachts Leasing, amely 2015 és 2016 között volt a “boldog tulajdonos”, a Leraux Holdings birtokában volt, amely felett korábban a Leraux Investments diszponált, ma viszont már a Man-szigetén bejegyzett Bridgewater alá került, amely a Leraux Trust megbízottja, és valahol itt zárul be a kör, merthogy a Panama Papírok (iratok, akták, kinek hogy tetszik) szerint Irina Uszmanovával hozható összefüggésbe.

A horvát nyilvántartás szerint a Leraux Holdings végső tulajdonosa is Uszmanov (volt) felesége, a (volt) férjéhez hasonlóan üzbég származású Irina Alekszandrovna Viner, korábban Irina Alekszandrovna Viner-Uszmanova, tehát valószínűnek tűnik, hogy az övé az Irina VU nevet viselő jacht is, de oknyomozó újságíró legyen a talpán, aki meg tudja mondani, hogy ki adta ki az utasítást a luxusjacht elkötésére a betinai kikötőből.

A részletekbe nem belemenve megjegyzendő, hogy Irina Uszmanova és (volt) férje Aliser Uszmanov szoros kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Uszmanova a gimnasztika terén tüntette ki magát, az orosz ritmikus gimnasztika edzője, az orosz válogatott vezetőedzője, az Orosz Ritmikus Gimnasztika Szövetség elnöke címeket viselte. Egyes számítások szerint lányai 17 olimpiai arany- és ezüstérmet “szállítottak” Oroszországnak, és még sok érmet más versenyekről. Kegyetlen edzői módszereiről Marta Prus fogatott dokumentumfilmet “Over the Limit” címmel, amely itt nézhető meg.

Az Everton sereghajtó a Premier League-ban (Forrás: Twitter)

Uszmanov az orosz “Metaloinvest” kohászati ​​cég tulajdonosa, de az ő kezében van a befolyásos internetes portál a “Komerszant”, valamint a legnagyobb orosz internetes levelezőcég, a “Mail.ru Group”, de köze volt az angol Arsenalhoz, mostanában pedig az Everton csapatához, az utóbbi tavaly márciusban függesztette fel kapcsolatait az Aliser Uszmanovhoz köthető orosz cégekkel. Bár ebben nem lehetünk teljesen biztosak, mert a Guardian egyik mostanában megjelent cikke szerint számos futballmenedzser azt állította, hogy tárgyalásokat folytatott az Evertonnál az immár szankcionált oligarcha, Alisher Usmanov jelenlétében.

Ami Horvátországot illeti, itt is vannak még érdekességek, amelyek szerint az Uszmanov-családot más szálak is kötik Horvátországhoz, Uszmanov nővérének nyaralója van a Pelješac-félszigeten, ahol erdőtulajdonos is, Irina Uszmanova pedig a tengerparti Orebićban működtetett egy nyaralót, ahol sporttevékenység is folyt.

A négy házból álló orebići központot a “Kisik” (Oxigén) nevet viselő cég vezette, amelynek a tulajdonosa a fent már említett Leraux Holdings, és általában azok az orosz lányok nyaraltak ott, akiknek Irina Alekszandrovna Viner-Uszmanova az edzője.

Egyre komolyabbá válnak a balkáni kerítéssel kapcsolatos elképzelések. Tegnap (csütörtökön, január 26-án) az Európai Unió belügyminisztereinek nem formális stockholmi találkozóján megvitatták Karl Nehammer osztrák kancellár javaslatát, hogy az EU mintegy két milliárd euróval támogassa a balkáni giga-szárnyaskapu, azaz magyarul: az előző mondatban már nevén nevezett kerítés építését. A kerítést előbb a bolgár-török határon húznák fel, később Macedónia, amelyet északinak mondanak, és lehet, hogy még Románia is sorra kerülne.

A kerítő kancellár

A zágrábi Jutarnji list tudósítása értelmében Nehammer azt mondta, hogy a kerítések hatékonyak.

– mondta az osztrák kancellár, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy az Európai Unió külső határainak védelme európai kötelesség, és a külső határainkon fekvő országokat nem szabad magukra hagyni.

Az osztrákoknál ebben a témában teljesen új szelek fújnak, és a közbeszédből is eltűnt a legendás szárnyas kapu. Az osztrákok nemcsak hogy kerek perec kerítést emlegetnek, hanem még Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is meggátolták az illegális migrációra hivatkozva. De miért is?

A sógoroknál betelt a pohár

A pálfordulás nyilván gyakorlati okokra vezethető vissza. Az osztrákok azt állítják, hogy csak 2022-ben több mint 100 000 illegális bevándorlót tartóztattak le, akiknek 40 százaléka Bulgárián keresztül érkezett Törökország irányából.

Többnyire afganisztáni, szíriai, marokkói, egyiptomi és szomáliai migránsokról van szó.

Nehammer szerint a kerítés megváltoztathatja ezt a helyzetet. Azt is hangsúlyozta, hogy kerítésekre szükség van “olyan országok támogatása esetében, mint Bulgária, Románia, Szerbia és Magyarország”.

Az osztrák kancellár javaslatával lényegében támogatta Rumen Radev bolgár elnököt, aki már ezt megelőzően 2 milliárd eurót kért az EU-tól a kerítés a Törökország felé létesített “balkáni kerítés” kibővítésére, “hogy valódi védelmet biztosítson az Európai Unió és annak polgárai számára”.

Ylva Johansson, uniós belügyi biztos (Screenshot)

Ezzel, úgy tűnik, ismét nagy vita nyílik/nyílott meg az Unión belül, mert ugyancsak csütörtökön Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos elutasította Nehammer kérését, hogy finanszírozza a bolgár-török határ mentén építendő kerítés további építését.

Szerinte az Európai Uniónak nincs pénze egy ilyen projektre.

– hangsúlyozta Ylva asszony, aki ezzel lényégében csak megismételte az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, hogy nem fogja anyagilag támogatni a falak és kerítések építését.

– Új határkerítés épült Lengyelországban. Lengyelország fehérorosz határa nagyon jól őrzött. A Fehéroroszország és Lengyelország közötti határ illegális átlépése nehezebb lesz, mint korábban – írta a képhez fűzött Twitter-bejegyzésében Stanisław Żaryn, a lengyel miniszterelnöki kancellária államtitkára. A balkáni kerítés mellett a lengyel kerítés is az “európai nagy fal része lesz”.

Az európai nagy fal

Az Európai Bizottságtól és az Európai Parlament többségi holdkórosaitól függetlenül, fokozatosan kezd formát ölteni a Baltikumtól az Égei-tengerig húzódó nagy európai falról vallott elképzelés.

A lengyelek és a baltiak a beloruszból “áttolt” migránsokat szeretnék akkurátusan felhúzott kerítésekkel kívül tartani, a szlovákok nem szeretnék ha feléjük fordulna a forgalom, a magyarok már régen megmondták, hogyan vélekednek a dolgokról és, valószínűleg a románok is valamit lépni fognak, ha be szeretnének bekerülni a schengeni térségbe.

A szerbek (ma már) nem ellenzik az ötletet, sőt, de legszívesebben más pénzéből húznák fel a műszaki határzárat. A macedónok már építkeznek egy ideje, akárcsak a görögök.

A görögországi kerítés – amelyet a héten meglátogatott az EU 26 országának küldöttsége, plusz Svájc és Nagy Britannia – Donald Trump texasi falának mintájára épül: az öt méter magas, acélidomokból kialakított fal, tetején pengés dróttal “habosítva”. Jelenleg 27 kilométer hosszúságban húzódik, de mint ezt a házigazda, Takisz Teodorikakosz görög belügyminiszter elmondta, 2023-ban még 140 kilométer hosszúságban számítják meghosszabbítani.

A Stockholmban ismét fellángoló vita, tulajdonképpen már 2021 óta folyik, amikor tizenkét uniós ország (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia) kérte Brüsszeltől a határzárak finanszírozását.

Az ukrajnai háború miatt rohamosan romló biztonsági helyzet lehet az apropó, hogy végül is rákényszeríti a brüsszeli bizottságot és a rózsaszín pónikon rohangászó EP-képviselőket a határvédelem hatékony megerősítésre.

Mert végeredményben csak egy túlméretezett szárnyas kapuról van szó, nem kerítésről. Tekintettel az Európai Unió költségvetésére, nem is olyan nagy összegről van szó, Ylva Johansson megnyugodhat, bőven marad pénz tankra, rakétára és egyéb hadfelszerelésre.