A szerb államiság napja nem csak arra volt jó, hogy a szélsőjobb tobzódjon, és néhány szabadnapos őrült megpróbálja végrehajtani a maga „öt töltényes forradalmát”, hanem arra is kitűnő alkalmat szolgáltatott, hogy a szerb államfő megmutassa milyen Amerika-politikát folytat. Aleksandar Vučić valószínűleg az egyetlen európai vezető, akinek a szerb nemzeti ünnep alkalmából egyszerre gratulált az orosz és az amerikai államfő és a kínai államfő.

Oroszok és kínaiak

Egyik előző cikkünkben megemlítettük, hogy Vlagyimir Putyin kétszínű politikát folytat Szerbia irányában, mert miközben ráküldi az országra a Wagner Csoportot, a diplomácia szintjén „bájolog a szerb elnökkel”.

Vlagyimir Putyin üzenetében – amelyet Alekszandr Bocan-Harcsenko, az Orosz Föderáció belgrádi nagykövete személyesen adott át a szerb elnöknek a szerb államiság napja alkalmából – az olvasható, hogy „Moszkva nagyra értékeli Belgrád kiegyensúlyozott külpolitikai irányvonalát”.

– üzente Putyin a gratulációban, és egyúttal arra is rámutatott, hogy Oroszország támogatja Szerbiának azokat az erőfeszítéseit, amelyek „az ország területi épségének védelmét és a koszovói kérdés megoldását célozzák”.

A levélben az orosz elnök kifejezte meggyőződését, hogy az orosz-szerb stratégiai partnerség fejlesztése teljes mértékben megfelel a két „testvéri nemzet” érdekeinek.

Az orosz és a kínai nagykövet átadta az elnöki üzenetet (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Hszi Csin-ping kínai elnök is gratulált szerb kollégájának, hangsúlyozva, hogy a két ország „jó barát és jó partner”, ezért a kölcsönös tisztelet és bizalom alapján folyamatosan fejleszti az együttműködését, és ennek köszönhetően még inkább megerősíti a barátságát.

A pekingi üzenet megállapítja, hogy Vučić vezetésével Szerbia bátran halad a „nemzeti újjászületés” (így is lehet fogalmazni!), és a gazdasági fejlődés útján, ami által folyamatosan javul az állampolgárok életszínvonala.

Ha pikírtkedni akarnánk, akkor azt mondanánk, hogy ez főleg a szerb hadsereg tagjaira vonatkozik, de maradjunk a „megbonthatatlan” kínai szerb barátságnál.

– olvasható a pekingi köszöntőben, amelyet szintén a nagykövet, Csen Po adott át a szerb elnöknek.

Az államiság napja és Biden

Ezeket a diplomáciai „kötelező kűröket” talán szóba sem hoztuk volna (ismét), ha az oroszoktól eltekintve, a szokásos felhajtáson túl, nem történik még valami más is, amire érdemes odafigyelni.

Az élemedett korú amerikai elnök is köszöntötte a szerb államfőt a szerb állami hírügynökség, a Tanjug beszámolója szerint, a köszöntés azonban nem gratuláció volt, hanem politikai üzenet „á la Amerika”.

Joe Biden az „Egyesült Államok népének nevében őszintén gratulált Vučić elnöknek és Szerbia népének a nemzeti ünnep alkalmából”, amelyet február 15-én és 16-án tartottak Szerbiában.

A köszöntő üzenetben az áll a Tanjug szerint, hogy „az elmúlt néhány évben Szerbia és az Egyesült Államok együtt dolgozott az energiaforrások diverzifikálásán és az gazdasági együttműködés megerősítésén, hogy ezáltal jobb jövőt teremtsen az emberek számára”.

Biden ezúttal sem hazudtolta meg önmagát, mert az „energiaforrások izzadtság és vérszagú diverzifikálására” történő utalást követően előjött az ukrán és a koszovói mantra is.

Az amerikai elnök a szerb államfőnek azt üzente, hogy „továbbra is közösen kell támogatniuk Ukrajna népét, és felelősségre kell vonnunk Oroszországot az Ukrajna elleni igazságtalan és indokolatlan (szó szerinti fordításban: semmi által elő nem idézett) háborúért”.

– írta az amerikai elnök, aki ezek szerint aligha érzékeli, hogy Szerbia európai útja és a Koszovóval fenntartott kapcsolatok normalizálása nem a realitások, hanem egyre inkább a fikció irányába halad.

Joe Biden itt még fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az Egyesült Államok támogatja az Európai Unió javaslatát a koszovói helyzet rendezésére (értsd francia-német non paper), amely hozzájárul a térség „békésebb és virágzóbb jövőjének” megteremtéséhez.

– állapította meg az amerikai elnök, aki ezzel is bizonyítékát adta annak, hogy némileg elveszítette a realitásérzékét a Balkánt illetően.

Azzal kapcsolatban viszont sem a szerb állami hírügynökség, sem a szerb elnöki Instagram nem szolgált semmilyen támponttal, hogy Biden elnök üzenetét Christopher Hill amerikai nagykövet adta-e át a szerb elnöknek, amit ugyan nem zárunk ki, de nem tartunk valószínűnek.

Biden Koszovónak is üzent

Február 17-e Koszovóban az önhatalmúlag kikiáltott függetlenség napja, amelyet ezúttal 15. alkalommal ünnepelnek meg, az amerikai elnök erről sem feledkezett meg, de a Vjosa Osmani koszovói elnöknek küldött üzenetében ő természetesen nem használta az „önhatalmú jelzőt”.

A Szabad Európa Rádió beszámolója szerint az amerikai elnök köszöntőjében rámutatott, hogy az elmúlt években Koszovó és az USA megerősítette a demokratikus intézményeket annak érdekében, hogy mindkét országban tisztességes és hatékony módon biztosítsák a jó kormányzást, és a jogállamiságot, valamint hogy lehetőségeket teremtsenek az állampolgárok számára. (Hurrá, Koszovó már majdnem olyan, mint Amerika.)

– írta az amerikai elnök, akinek az Ukrajnával kapcsolatos megjegyzése Pristinában nyilván nagyobb megértésre talált, mint Belgrádban.

Biden hozzátette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Koszovó integrációját az euro-atlanti intézményekbe – tehát nem csak az Európai Unióba, mint Szerbia esetében.

A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálásáról szólva az amerikai elnök már a „copy-paste” módszert alkalmazta, megjegyezte ugyanis, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet az EU közvetítésével.

– írta Vjosa Osmani koszovói elnöknek Biden, aki annak a reményének adott hangot, hogy „az elkövetkező évben – miközben Koszovó többnemzetiségű, szuverén és független országként tovább fejlődik és halad előre – Koszovó és az Egyesült Államok megerősíti partnerségét, és még jobban elmélyíti a barátságát”.

A cikk címével összhangban

Természetesen nem felejtettük el, hogy mi van a cikk címében, csak szerettük volna felvázolni azt a miliőt, amely közepette egy amerikai politikus belgrádi kitüntetése történik, a szerb elnök ugyanis a nemzeti ünnep alkalmából plecsniosztást is tartott.

A szerb elnök az államiság napja alkalmából plecsniosztást is tartott, összesen 71 kitüntetés talált gazdára (Forrás: Screenshot)

A kitüntetések közül egy jutott az előző amerikai adminisztráció balkáni különképviselőjének, Richard Grenellnek is, aki Jack Sparrow, illetve Johnny Depp után – gyors egymásutánban – a második amerikai állampolgár, aki szerb kitüntetéssel büszkélkedhet.

Az ország népével együtt ünneplő szerb elnök február 15-én Kragujevacon egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Grenell kitüntetése a szerb államiság napja alkalmából az ő személyes döntése volt.

– indokolta meg Vučić hangsúlyozottan személyes döntését, és egyúttal válaszolt arra a kérdésre is, hogy a szerb kormány fizet-e Grenellnek a lobbizásért.

– mondta a szerb elnök, amivel kapcsolatban némi gonoszkodással megjegyezhetnénk, hogy ha valakinek, akkor neki biztosan tudnia kell, hogy mennyit fizetnek Grenellnek.

Vučić azzal viszont igazat mondott, hogy nincs a kormányban, mert hogy ő maga a kormány.

Ezek után viszont némileg érhetővé válik, hogy miért nem Hill nagykövet adta át az amerikai elnök köszöntő üzenetét, vagy ha netalán mégiscsak ő adta át, akkor azt miért nem verték nagydobra Belgrádban.

---

---

A Split melletti Solinban reggel -12 fokot mértek, ennek következtében egy keskeny part menti sávon befagyott az Adria. Ez ritkaságszámba megy, de nem szenzáció, mert időnként előfordul, ha betör az országba a sarki hideg. Ha már a sarki hidegnél tartunk, egyszerű asszociációval elérünk az orosz turistákhoz, akik az idén sem nyaralnak majd nagy számban a horvát tengerparton. Ez az idegenforgalomban utazó polgártársaknak elég sajnálatos tény, mert senki sem olyan bőkezű, mint az oroszok, akik széles jókedvükben párezer eurót is elittak egy-egy este a régi szép időkben, mikor még a bajnokok ligáját a Gazprom-reklám vezette fel (We light up the football). Viszont, mint ezt a Slobodna Dalmaciját olvasgatva kiderült, új remény csillant fel a dalmátok előtt.

Jönnek a kínaiak

A lap értesülései szerint, a szigorú járványügyi intézkedések feloldása után áprilistól várhatóan nőni fog a kínai turisták száma Horvátországban.

A kínai turisták három kisebb csoportja már januárban megnyitotta az utazási szezont, amelynek áprilistól „fokozódnia kell”, és a tavalyi maroknyi mintegy harmincezer kínai vendég után a horvát tengerparton számuk akár a fél milliót is megközelítheti, mint ez szokásos volt a covid előtti időkben.

A kínai állampolgárok ugyanis a világ nagy utazóivá nőtték ki magukat, 2019-ben 155 millióan utaztak külföldre, és számos idegenforgalmi úti célként működő ország, köztük Horvátország is, türelmetlenül várja a kínai piac megnyitását, illetve a kínaiak érkezését.

A jelek szerint ez a pillanat elérkezett, mert a három éves vesztegzár után, a kínaiak ugyancsak megkívánták az utazást.

A spliti kollégák így megszólaltatták a horvát Uniline sanghaji utazási irodájának igazgatóját, Mary Huangot, aki elmondta, hogy a kínaiak alig várják, hogy utazhassanak, és nagyon pozitívan reagáltak az intézkedések lazítására, és a határok megnyitására.

Huang hangsúlyozta, hogy Kínában az általános védelmi intézkedéseken kívül jelenleg nincsenek korlátozások a külföldi utazásokra vonatkozóan.

– mondta mondta a sanghaji üzletasszony.

– nyilatkozta Mary Huang, akinek első külföldi útja ugyancsak Horvátországba fog vezetni.

Az nyer, aki nem kér Covid-tesztet

Az úti cél idei kiválasztását jelentősen befolyásolhatja, hogy a házigazdák megkövetelik-e a Covid-tesztet a Kínából érkező vendégektől, amit egyes országok nagyon fontolgatnak.

Horvátországban egyelőre nincs szó erről, és ez minden bizonnyal pozitív hatással lesz az Kínából érkező látogatók számának növekedésére.

Az eddigi tapasztalatok szerint a kínaiak olyan vendégek, akik európai tartózkodásuk alatt több országba is ellátogatnak, és az előrejelzések szerint idén átlagon felüli utazási költségvetéssel érkeznek, mivel három évig csak országon belüli utazhattak.

Köztük szép számmal lesznek olyanok is, akik nem törődnek a költségekkel. Horvátország most még érdekesebb a kínai vendégek számára, mert a schengeni övezetbe történő, például frankfurti belépés formaságainak elvégzése után már nem kell külön horvát vízummal rendelkezniük.

– mondta Boris Žgomba, az Uniline vezérigazgatója a spliti napilapnak nyilatkozva.

Žgomba azt is hozzátette, hogy a cég 2019-ben megvalósított forgalmának szinte fele az ázsiai piacokról származik, és a Covid-járvány ideje alatt is fenntartották kínai, thaiföldi és dél-koreai irodáikat.

---

---

A boszniai Föderáció autópálya kezelő közhasznú társasága most először érvényesített késedelmi kötbért a népmesébe illő tempóban épülő 5C autópálya kivitelezőjével szemben. A kötbérbeszedési kedvet valószínűleg az EU tagjelölti státusz megadását követően Brüsszelből érkező nyomás teremtette meg a nyugat-balkáni csodaországban.

Mint a Luca széke

Bár mostanra már a pravoszláv kultúrkörben is túl vagyunk a karácsonyi időszakon, a katolikus hitélethez kapcsolódó hiedelem szerinti Luca széke építésének egy alternatív formája manifesztálódik a boszniai valóságban vasbetonba öntve.

Az 5C nevű autópálya az egyik nyugat-balkáni felzárkóztatást célul kitűző grandiózus terv, ami Budapestet a horvát tengerparton lévő Ploče várossal kötné össze az alábbi képen látható nyomvonalon:

Az 5C korridornak nevezett Budapest-Ploče útszakasz felett az EU bábáskodik, mert annak megvalósításával akarják Bosznia-Hercegovinát bekapcsolni az uniós úthálózati rendszerbe.

Az 5C korridor EU által jóváhagyott nyomvonala, ehhez tartozik a boszniai autópálya is (Forrás: seenews.com)

A meglehetősen tagolt terepen zajló építkezés lassan 10 éve húzódik, és eddig csak Mostar környékén, valamint a Szarajevó és Zenica közti centrális szakaszon fejeződött be, és ennek okán versenyben van a Belgrád-Budapest gyorsvasút „szélsebes” megépítésével.

Boszniában a híradásokba most a 12 kilométer hosszúságú, Počitelj és Zirovići közti szakasz került be azzal, hogy a kivitelező újabb 8 hónapos határidő hosszabbítási kérelmet nyújtott be.

Az említett szakaszra még 2019 júliusában kötött szerződést a Föderáció autópálya üzemeltetője a Kínai Állami Építőipari Vállalattal (China State Construction Engineering Corporation Limited).

A balkáni berkekben hírhedt kínai cég 2022. nyarán a montenegrói autópálya kivételezés kapcsán került legutóbb reflektorfénybe, mert az ott 2014-ben megkötött vállalkozási szerződéshez a kínai export-import bank biztosítottak egy hitelszerződést a montenegrói kormánynak, ami annyira rossz feltételekkel bírt, hogy csődközeli helyzetet idézett elő.

Akkor az EU több hónapos tanakodás után végül amellett foglalt állást, hogy nem menti meg a kínai hitelezőktől Montenegrót, és nem fizeti vissza az ország azóta rég megbukott kormánya által felvett másfél milliárd USD összegű hitelt.

A kínai hitelből és kínai kivitelezővel lebonyolított autópálya építés is hozzájárult ahhoz a gazdasági helyzethez, ami miatt lassacskán másfél éve interregnum közeli állapotok vannak a crnagorác kormányzásban.

Ez odáig vezetett, hogy 2022 decemberében az EU Bizottság bejelentette, hogy felfüggeszti a csatlakozási tárgyalásokat Montenegróval, annak ellenére, hogy az ország sokáig éltanulónak számított Brüsszelből nézve a nyugat-balkáni régióban.

De mit ad Isten, a World Highways szakportál beszámolója szerint 2022 októberében ugyanez a cég kapta meg a boszniai szerb hatóságoktól a Belgrád felé vezető autópálya Vukosavlje és Brčko közötti szakaszának megépítését, ami a Szerb Köztársaságot Belgráddal összekötő autópálya része lesz. A 33 kilométeres szakaszra vonatkozó üzlet értéke 332,34 millió euró.

Viadukt másfél éves késésben

A boszniai híradásokba most bekerült Počitelj melletti szakaszon egy majd 1000 méter hosszú és 100 méter magas viaduktot terveztek a meglehetősen ingadozó vízhozamú Neretva fölé.

Épülget az autópálya legnagyobb kihívása (Forrás: Hering d.d.)

A hercegovinai táj arculatától idegen vasbeton monstrum megépítésére kiírt tendert az azeri Azvirt Limited Liability Company és két másik kínai cég, a Sinohydro Corporation Limited és a Powerchina Roadbridge Group nyerte el.

A 12 km hosszú útszakasz és a viadukt építésére 30 hónapos határidőt írtak elő a szerződésben. Ez 2022 márciusában lejárt, azonban a Föderáció autópálya felügyelete egyoldalúan 175 nappal meghosszabbította a 300 napos építési határidőt.

A boszniai viszonyokat ismerő kivitelezők vélhetően ez után sem aggódtak a szerződésben meghatározott késedelmi kötbér miatt, mert azt nem szokás érvényesíteni a Balkán centrumában.

A helyzet abszurd jellegét jól mutatja, hogy a majd hat hónappal meghosszabbított határidő lejártát követően a kivitelezők kezdeményezték újabb határidő kitűzését. A megrendelő kérdésére a 2023. augusztus 1-jei átadást minősítették reálisnak, vagyis másfél év késést hoztak össze.

Bekeményítettek Brüsszel miatt

A nyugat-balkáni viszonyokat ismerő olvasók könnyedén juthatnak arra a következtetésre, hogy a 18 hónapos késés szinte fel sem tűnik a régióban, sőt önmagában az is egy kisebb csoda, hogy az építkezés eddig eljutott.

Dodik nyugt és kelet felé fejleszt, a bosnyákok pedig délnek haladnak – JELMAGYARÁZAT: zöld – már megépült, piros – éppen épülő, lila – biztosított a finanszírozás (Forrás: Avaz)

Ezek azok a prekoncepciók, amiknek a kordában tartása érdekében komoly lépéseket tesz az uniós bürokrácia. Az EU Bizottság figyelő szeme a tagjelölti státusz 2022. decemberi megadása miatt egyre nagyobb mértékben fókuszál a boszniai folyamatokra, különösen azokra, amelyeket ő maga finanszíroz.

Tudniillik, a fent említett autópálya szakaszt 80 millió eurónyi EBRD hitelből és 5 millió euró összegű EU támogatásból finanszírozzák. A támogatási összeg odaítéléséről 2021 novemberében született bizottsági döntés, miután az EBRD hitelkeret megfogyatkozott, és a projekt veszélybe került.

Az említett crnagorác példából okulva a brüsszeli bürokrácia elébe ment az „ingyen pénz” Szarajevóba küldésével annak, hogy az egyébként is kínai-orosz befolyásnak kitett nyugat-balkáni régióban még egy meglehetősen zavaros belpolitikai viszonyokkal küzdő állam kerüljön függő helyzetbe a kínaiakkal szemben.

Az uniós segítő gesztust a számonkérés követte, így a boszniai Föderáció kormánya jelezte az autópálya üzemeltető cégnek, hogy eltérően a korábbi évek gyakorlatától, nyújtsa be késedelem miatt a számlát a kínai-azeri-kínai kivitelezőknek.

Az így visszakövetelt összeg 3,3 millió euróra rúg. A követelés érvényesítése nagy hírt kapott a boszniai sajtóban, amihez kötődően az autópálya üzemeltető kiadott egy rövid, de velős közleményt, miszerint a jövőben az összes szerződéses megállapodást betartatják a kivitelezőkkel, így a késedelmük esetén a kötbért behajtják rajtuk.

Alig érnek össze

A boszniai autópálya hálózat fejlesztésére rányomja a bélyegét, hogy a boszniai Szerb Köztársaság és a horvát-bosnyák Föderáció, mint a két államalkotó entitás külön autópálya üzemeltető céggel bír.

A fejlesztési irányok ugyanúgy nem szolgálják a nemzeti egység megteremtését az etnikai és vallási feszültségektől terhelt országban, mint a földgáz vezeték rendszer vagy a vasúti pálya, amelyek szintén entitási kezelésben állnak, és a fejlesztésük olyan irányba zajlik, hogy minél kisebb legyen köztük az összekapcsolódás.

Ennek az eredménye, hogy ma a két entitási vasúti hálózat nem is ér össze, míg a Szerbia felől Boszniába belépő földgáz vezeték a szerb entitáson való áthaladását követően csak egy ponton csatlakozik a Föderáció vezetékrendszeréhez.

Mind a Föderáció, mind pedig a Szerb Köztársaság vezetése a korábbi években elfogadott fejlesztési koncepciókban a két entitás közti összekapcsolódás minimális szinten tartásának elvét vitte tovább.

Ennek az eredménye, hogy a Srbija Gaz és a Gazprom támogatásával zajló gázvezeték építés Banja Luka és Bijeljina között, kelet-nyugati irányban csak a szerb entitás területét érinti, míg a Föderáció gázipari cége Mostartól délre kíván rácsatlakozni a horvát gázhálózatra.

Az autópálya fejlesztés kapcsán is ugyanez a tendencia figyelhető meg. A Milorad Dodik vezette szerb entitás Banja Lukából Prijedor érintésével nyugatra, a horvát határ felé, illetve Brčkon keresztül Belgrád irányába bővíti az autópálya hálózatát, míg a Föderációban az elsődleges cél a Szarajevó és Mostar közti autópálya szakasz megépítése déli irányba.

---

---