A cikk meghallgatása

Görögország a napokban enyhítette a határbelépésre vonatkozó járványügyi intézkedéseket, és lehetővé tette a beutazást az Európai Unióból, a schengeni térségből, az Egyesült Királyságból, az Egyesült Arab Emírségekből, Szerbiából és Izraelből. Ezzel párhuzamosan az albán operatív törzs két hetes karantént rendelt el a Görögországból és Észak- Macedóniából érkezők számára. Nem véletlenül, hanem politikai szándéktól vezérelve.

Bajtársi gesztus

A görögök tehát beengedik a baráti szerbeket, akik autóval Bulgárián keresztül érhetik el Görögországot, de most Izrael még nagyobb barátnak számít.

Görögország már egy hónappal ezelőtt külön kedvezményeket biztosított Izraelnek, de vajon ez a “gesztus” nem annak szól-e, hogy szoros katonai-védelmi kapcsolatok vannak kialakulóban a két ország között?

Mint korábban már megírtuk, Izrael és Görögország az eddigi legnagyobb védelmi megállapodás kötötte meg 1,65 milliárd USD dollár értékben, amely magában foglalja egy nemzetközi repülésoktatási központ létrehozását és üzemeltetését a görög légierő számára.

Politikai fertőzöttek

Miközben Görögország nyit egyes országok felé – ami Albániára a kedvező pandémiás mutatók ellenére sem vonatkozik – addig az albániai “operatív törzs,” vagyis a Szakértői Technikai Bizottság hétfői ülésén két hetes karantént rendelt el a Görögországból és Észak- Macedóniából érkezők számára.

Zoran Zaev észak-macedóniai miniszterelnök a napokban felszólította az albán állampolgársággal rendelkező macedónokat, hogy szavazzanak kollégája, Edi Rama Albán Szocialista Pártjára az április 25-én tartandó albániai választásokon, de a fentiek alapján erre aligha lesz lehetőségük, az albán miniszterelnök ugyanis semmit sem bíz a véletlenre.

Az indíték egyértelmű: Edi Rama ezzel ugyanis kizárta a macedóniai albánokat és a Görögországban dolgozó albániai vendégmunkásokat a parlamenti választásokon való részvételből. Számára az utóbbiak jelentenek nagyobb veszélyt.

Albánia egyike azoknak az országoknak, amely a legnagyobb a diaszpórával rendelkezik az ország lakossághoz képest. Jelenleg az albánok 34%-a él külföldön, körülbelül 1,64 millió ember, közülük mintegy 1,3 millióan rendelkeznek szavazati joggal, de csak akkor szavazhatnak, ha hazamennek.

Az intézkedésre Görögország úgy reagált, hogy ez nem orvosszakmai döntés volt, hanem a haláltusáját vívó tiranai kormány utolsó politikai trükkje.

Az albániai görög kisebbség sajtónyilatkozatban közölte, hogy Rama lépése “antidemokratikus cselekedet” annak megakadályozása, hogy április 25-én a Görögországban élő albán állampolgárok ne élhessenek szavazati jogukkal.

Nyílt titok, hogy Rama a Görögországban dolgozó élő albánokat olyan tényezőnek tekinti, amely csak kárára lehet a vasárnapi parlamenti választásokon, hiszen aligha szavaznának rá azok az albánok, akik Görögországba kényszerülnek munkát keresni és vállalni.

Edi Rama albán miniszterelnöknek tehát kiváló apropó az aktuális pandémia, avagy így lesz egy náthás Albánból “politikai fertőzött”.