Domagoj Knežević, a Horvát Történeti Intézet kutatója és a horvát külügyminiszter tanácsadója a Večernji listnek adott interjújában kommentálta a bosznia-hercegovinai parlamenti választásokat, illetve Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség főmegbízottjának lépését, aki az úgynevezett bonni felhatalmazásokkal élve vasárnap „röptében” módosította a választási törvényt. A módosítások a bosznia-hercegovinai Föderáció parlamentjében idéznek elő változásokat, ahol szabályozzák Népek Házának, vagyis a felsőháznak a működését, valamint befolyásolják a döntések meghozatalának módját. Knežević szerint a változások a horvátok javát szolgálják, és mint a cikk végén láthatjuk, ezzel egyet ért a horvát miniszterelnök is.

Erős nemzetközi szereplők

Az illusztris külpolitikai tanácsadó szerint a boszniai választási törvény módosítása egy kis lépés abba az irányba, hogy helyreállítsák azt, amit valaha a horvátok Párizsban, majd végül az Egyesült Államokban, a washingtoni megállapodással elfogadtak. Megjegyzendő, hogy Alija Izetbegović egykori boszniai és Franjo Tuđman volt horvát elnök 1994. márciusában egyebek között azt írta alá, hogy megakadályozzák az egyik etnikai csoport dominanciáját a másik felett, lényegében erre történik itt utalás.

Knežević most úgy véli, hogy Schmidt lépése nagy diplomáciai győzelem Horvátország számára, mert véleménye szerint, végre sikerült meggyőzni az erős nemzetközi szereplőket arról, hogy erre szükség volt Bosznia-Hercegovina jövője és stabilitása szempontjából.

– mondta Knežević, aki úgy vélte, hogy mindez jó döntés volt Christian Schmidt részéről a feszült bosznia-hercegovinai helyzet enyhítése szempontjából. Az erős nemzetközi szereplők meggyőzésére és a horvát diplomáciai sikerre vonatkozó koncepció viszont azt jelzi, hogy az aláírás nem a boszniai főmegbízott önálló döntése volt, csak azt tette, amit mondtak neki.

A külpolitikai tanácsadó véleménye szerint a módosítások nélkül a horvátokat ismét leszavazták volna a Népek Házában, ahogy ez eddig is történt, és ez a helyzet további radikalizálódott vezetett volna.

Knežević szerint szerint a döntés bizonyíték arra, hogy a nemzetközi tényezők megértették, mennyire is veszélyes a jelenlegi helyzet, és hogy teljes politikai káosz fenyegetett volna Bosznia-Hercegovinában, ha Schmidt, azaz a Jó Ember ezt nem teszi meg.

Mindent a bosnyákok irányítottak

– mondta Knežević, horvát külügyi tanácsadó, aki egyúttal a horvát képviselők stratégiailag helyes döntésének nevezte, hogy együtt indulnak a választásokon.

Ezt szerinte az eredmények is igazoljáki, Borjana Krišto, a Horvát Demokratikus Közösség boszniai fiókintézetének (HDZ BiH) képviseletében a Horvát Nemzeti Tanács (HNS) közös jelöltjeként ugyanis több szavazatot kapott ezen a választáson, mint amennyit a horvát pártok valamennyi képviselője együttvéve a korábbi választásokon.

Knežević a bosznia-hercegovinai elnökség újonnan megválasztott bosnyák tagjának, Denis Bečirovićnak (SDP) az első kijelentéseit jónak értékelte, és úgy látta, hogy ezek jóval kiegyensúlyozottabbak a Bakir Izetbegović Demokratikus Akciópártjához tartozó személyek korábbi állásfoglalásaihoz képest, ami csökkentheti az eszkaláció veszélyét.

A horvát külügyi tanácsadó szavaira jól rímel Andrej Plenković horvát miniszterelnök kijelentése, aki a Horvát Demokrata Közösség elnökségének bővített ülését követően úgy nyilatkozott, hogy Schmidt döntésével a horvátok csak nyerhetnek, a főmegbízott szándéka ugyanis az volt, hogy a Föderáció működjön.

A HDZ vezetésének ülésén ugyan főleg a boszniai választásokkal foglalkoztak, de terítékre került az INA kérdése is. Plenković annak a várakozásának adott hangot, hogy az új összetételű igazgatótanács nekilát a munkának, és elősegíti az irányítási modell módosításáról szóló tárgyalásokat, miután a horvát miniszterelnök véleménye szerint ez a modell okozta a horvát olajcég körül kialakult csalási botrányt.

Lassan áll össze a hivatalos végeredmény a bosznia-hercegovinai államelnökség tagjai illetően, miután a választási bizottság nem túl gyakran frissíti a honlapját. A szerbek és a bosnyákok esetében végsősoron már mindent eldőlt, a horvát táborban ugyanakkor igazi „szavazatszámlálási hullámvasútra” ültették a nagyközönséget, azaz a választókat, miután hol ezt, hol azt hozták ki győztesként.

A tegnapi napon lezajlott bosznia-hercegovinai választás hivatalos eredményei mostanra érték el az 50%-os feldolgozottsági küszöböt. Mostanra eldőlt az államelnökségi pozíciók sorsa, bár ebben addig nem lehetünk teljesen biztosak, amíg nem nyilvánítják az állást hivatalos végeredménynek. De lehet, hogy még aztán sem.

A tegnapi napon éjfél előtt már mindhárom államelnökségi tagi helyért folytatott harcban bejelentkezett egy győztes az őt megillető székért. A horvát nemzetet képviselő tag esetében a horvát-horvát párharc a hajnali órákban megfordult, és Borjana Krišto (HNS jelöltje) átvette 52%-al a vezetést Željko Komšićtyal szemben, aki 50%-os feldolgozottságnál még a szavazatok 70%-t tudhatta magáénak.

A Krišto mögött felsorakozott horvát nemzeti pártok tagjainak öröme nem tarthatott sokáig, mert a délelőtt folyamán közzétett adatok alapján, 85%-os feldolgozottságnál Komšić visszavette a vezetést, jelenleg a szavazatok 54%-a őt, míg 46%-a Krištot illeti. A választási szakértők szerint mostanra kijelenthető másodszor is, hogy Komšić újrázik az államelnökségben.

A korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy már tegnap este eldőlt a bosnyák jelöltek között a küzdelem. A legújabb adatok szerint a három jelölt támogatottsága érdemben nem változott, így 85%-os feldolgozottságnál a szocialista Denis Bečirović vezet 57%-al, míg a bosnyák nacionalista Bakir Izetbegović 38%, Mirsad Hadžikadić pedig 5%-ot szerzett.

A szerb államelnökségi tag posztját elnyerő személy kiléte is viszonylag gyorsan eldőlt. A boszniai Szerb Köztársaság eddigi elnöke, Željka Cvijanović fölényesen győzte le valamennyi kihívóját. A 85%-os feldolgozottság mellett a Milorad Dodik közeli munkatársának és árnyékának tekinthető Cvijanović 52%-ot, szerb demokrata Mirko Šarović pedig 35%-ot szerzett, a többiek a futottak még kategóriába tartoznak.

Mindezek alapján – kellő óvatossággal – kijelenthető, hogy a következő ciklusban a Cvijanović – Komšić – Bečirović trió alkotja a boszniai államelnökséget, az óvatosságra nem elég felhívni a figyelmet, miután ez a színtiszta Balkán.

A jobbközép nemzeti pártok dominálnak

Majd 62%-os feldolgozottság mellett a bosnyák-horvát Föderációban pártlistás szavazatok a következőképp találtak gazdára. Az első helyen az államelnökségből kibukott Bakir Izetbegović bosnyák Demokratikus Akciópártja (SDA) vezet 25%-kal, második helyen a Horvát Demokratikus Közösség bosznia-hercegovinai alszervezete áll 19 százalékkal, a harmadik a szociáldemokrata párt 12%-kal, a negyedik Željko Komšić Demokratikus Frontja 9%-kal, a többiek egy-két kivétellel a 3%-os küszöb körül szédelegnek.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az eredmények, még nem tükrözik a föderációs parlament erősviszonyait, mert oda egyéni jelöltek is bejutnak a listás szavazatok mellett.

Az országos parlament képviselő házába pedig a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozása is delegál képviselőket, így ezekből a százalékokból csak a föderációs pártok közti erőviszonyokra lehet következtetni. Annyi mindenesetre kijelenthető, hogy a 3%-os bejutási küszöb miatt továbbra is több mint 10 párt lesz a Föderáció képviselőházában, és nagy eséllyel több párti koalíciós kormány jön létre, ha egyáltalán létrejön. Nem véletlenül van két hónapjuk a végleges választási eredményt követően a koalíciós kormány megalakítására.

A boszniai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésébe is jónéhány párt jut be, közülük a legtöbbet Milorad Dodik független szociáldemokratái (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) barkácsoltak össze, mintegy 42%-ot, a Šarović-féle szerb demokratáknak 19% jutott, a Demokratikus Fejlődés Pártja – amelyben Jelena Trivić alelnök (Partija Demokratskog Progresa, PDP) ugyanakkor 11%-ot kapott, a többiek nem tudtak 5% fölé emelkedni.

A boszniai szerb nemzetgyűlés sem az egyszerűség elvén épül fel, de egyszerűbben épül fel, de a mandátumok kiosztása szempontjából mégsem olyan komplikált, mint az előbb említett föderációs parlament.

A fenti eredmények ebben az esetben is csak az erőviszonyok leképzésére elégségesek, merthogy a 83 képviselői hely közül csak 20 dől el listáról, kompenzációs mandátum formájában, míg 63 helyet az egyéni jelöltek között osztanak ki, így egyelőre az Isten a megmondhatója, hogy milyen lesz a végső összetétel. De ebben az esetben még ő is tanácstalan lenne.

Ha vélelmezzük, hogy az összes leadott szavazatszámával azonosan oszlik meg az egyéni mandátumok száma, akkora a Dodik vezette SNSD önálló kormányt nem tudna alakítani, azonban a jelenlegi kormányában részt vevő koalíciós partnereivel 55%-ot érne el.

Ezzel szemben a baloldali pártok összesített eredménye 35%, ami a legnagyobb jóindulattal növelhető legfeljebb 38%-ra, ez azonban csak puszta spekuláció az egyéni mandátumok sorsának ismerete nélkül, illetve annak tudatában, hogy a szavazatszámlálás terén éjszakánként furcsa fordulatok szoktak történni.