Connect with us

Migráció

ERŐSÍTÉS: A migránsok fokozott jelenléte miatt faluőr-szolgálattal erősítik a polgárok biztonságérzetét Horgoson és Martonoson

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

migransok3
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Magyarkanizsa önkormányzata a migránsokat egy hónapja őrző-védő szolgálattal ellenőrzi a község területéhez tartozó Horgoson és Martonoson. A faluőrök 24 órában vannak jelen mindkét határmenti településen, ahol a migrációs nyomás a járványhelyzet ideje alatt sem mérséklődött. A migránsok itt próbálnak meg illegálisan átjutni a magyar-szerb határon. A hideg idő közeledtével a gondok pedig csak fokozódhatnak.

Lelki teher

A határon felállított kerítés miközben védi Magyarországot és az Európai Uniót, a határsáv szerbiai oldalán torlódást okozott.

Magyarkanizsa területén befogadó központ nincs, így itt elméletileg egyetlen egy migráns sem tartózkodhatna, ezzel szemben több százan vannak. Erdőkben, elhagyatott tanyákon, gyümölcsösökben.

Magyarkanizsa községben a migrációs nyomás leginkább Horgost és Martonost érinti, ezek a települések mentén húzódik a határvonal.

A folyamatot egyszerűen nem lehet megállítani, sem pedig lassítani. Ezért kényszerültünk arra, hogy egy őrző-védő szolgálattal próbáljuk meg mérsékelni a problémát – mondta Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere.

Fejsztámer Róbert:

A migrációs nyomás 2015 óta tart, ez idő alatt több százezer migráns fordult itt meg. Fizikai atrocitásra alig került sor, főleg vagyon elleni bűncselekményeket követtek el, házakba törtek be, tönkretették a gyümölcsösöket és a szántóföldi terményeket, de leginkább az ingatlanokban tettek kárt. Rendkívül ritkán fordult elő, hogy bírósági, vagy ügyészségi eljárásig jutottak el a migránsok által elkövetett bűncselekmények. A migránsok jelenléte így lelki terhet is ró a polgárokra. Ugyanakkor mindig felhívjuk a lakosok figyelmét, hogy tegyenek hivatalos feljelentést a rendőrségen, hogy legyen nyoma a migránsok tevékenységének. Mindezt annak érdekében, hogy az önkormányzatnak legyen argumentuma a belügyi szervek irányába, hogy miért kell megerősíteni a járőrszolgálatot.

Nincs elég rendőr

A polgárok megfogalmazásai alapján az elmúlt időszakban a migránsok létszáma már akkorára nőtt, hogy elviselhetetlenné tette a mindennapokat.

A faluban sötétedés után már senki sem mert az utcára menni. Esténként már a boltokba is félve jártak el a helyiek, mert azok zsúfolásig tele voltak migránsokkal. migransok a parkban 095354

Ebben a járványügyi helyzetben is védőmaszk nélkül mászkálnak a migránsok, akiknek különben sincsenek meg az alapvető higiéniai feltételeik. A polgárok, elérve a tűrőképességük végét, végső kétségbeesésükben az önkormányzathoz fordultak segítségért, nem pedig a rendőrséghez – magyarázta Fejsztámer.

Fejsztámer Róbert:

A község területén szolgálatot teljesítő rendőrök próbálják kordában tartani a migránsokat, de azt tudni kell, hogy Magyarkanizsa önkormányzatához 13 település tartozik, a rendőrség pedig csupán 70 százalékos létszámmal működik. A mindennapi munkájuk mellett kell a migránsokkal is foglalkozniuk, állami szintről pedig semmilyen aktivitás nincs a migránsok koordinálására. Itt, a határ menti részen nem kaptunk fokozott rendőri jelenlétet, és úgy kezelnek minket, mint egy közönséges önkormányzatot, amelynek nincs ilyen jellegű problémája. északi részén nincs elég rendőr, hogy az állományt fel tudják tölteni, és a fiatalok sem jelentkeznek a rendőri iskolába, ebből kifolyólag nincs kit alkalmazni a rendőrségnél. Erre természetesen az önkormányzat is többször felhívta a lakosság figyelmét, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség is próbált lobbizni annak érdekében, hogy minél többen jelentkezzenek rendőrnek, hiszen a részarányos foglalkoztatás jegyében a magyar fiatalok is munkába állhatnának rendőrként, de nem csak a magyar fiatalok, még a szerbek sem jelentkeznek. Nem csak rendőrnek nem, de hivatásos tűzoltónak sem, ott is hiány mutatkozik.

A polgármester szerint a szűnni nem akaró nyomást látva az önkormányzat végül úgy döntött, hogy fizetni fog egy hivatalos őrző-védő szolgálatot.

Fejsztámer Róbert:

Egy kompromisszumos megoldáshoz folyamodtunk és a törvényes rendelkezések figyelembe vételével egy hivatásos őrző-védő szolgálattal foglalkozó céget bíztunk meg, munkájukat pedig szorosan összekapcsoltuk a rendőri szervekkel. Így próbáltuk meg indirekt módon növelni a rendőrségi kapacitásokat és a rendőri jelenlétet ezeken a településeken. Ez biztonságérzetet és lelki nyugalmat adott az ott élőknek.

A gépjárművel történő járőrszolgálat napi 24 órában történik, ez 7-9 embert jelent annak függvényében, hogy az adott időszakban mennyire sűrű a migránsok jelenléte. Az utóbbi évek tapasztalatából már tudható, hogy mikor érkeznek a migránsok buszokkal, vagy taxikkal. Megvannak azok a napszakok, amikor a migránsok legtöbbet mozognak, mikor vásárolnak, és így nagyjából meghatározható, hogy mikor célszerű erősíteni a járőrözést.

Fejsztámer Róbert:

Az önkormányzat egy kamerarendszert is felszereltetett, de ez csupán egy utólagos elemzést tesz lehetővé. Megelőzés szempontjából kicsi a hatékonysága, ezért volt szükség erre a másik kezdeményezésre. Mindkettőt teljes egészében saját költségvetési eszközökből valósítja meg a magyarkanizsai önkormányzat. Ez egy hozzáadott teher a többi önkormányzathoz képest, hiszen máshol ez a plusz teher nem jelenik meg. Magyarkanizsa község költségvetését már öt éve folyamatosan terheli a migrációs nyomás, amely folyamatosan plusz kiadásokkal jár. A polgárok visszajelzése nagyon pozitív. Természetesen a VMSZ nagyobb ráhatására a belügyi szervek is aktivizálódtak, így a körzethez tartozó rendőri szervek razziát tartanak 2-3 hetente, és elszállítják innen a migránsokat. Viszont ez az állapot csupán pár napig tart, hiszen ezt követően taxikkal és buszokkal lassan visszaszivárognak, ezért folyamatosan szükség van arra a szolgálatra, amit az önkormányzat finanszíroz.

Martonosnál képtelenség átjutni Magyarországra

Folyamatosan próbálkoznak, de hiába, Martonosnál képtelenség átjutni Magyarországra. Sem az élő Tiszán, sem pedig a Holt-Tiszán, de a két víz közötti szárazföldön sem – mutatott rá Horváth Gergely, Martonos Helyi Közösség Tanácsának elnöke.

tuzgyujtas

Horváth Gergely:

Martonoson a rendőrség már többször összeszedte és elszállította a migránsokat, de az éj leple alatt újabbak érkeznek helyettük. Ez egy olyan szélmalomharc, aminek soha sincs vége. A taxisok rendszámtáblája legtöbb esetben zombori, de láttunk már versecit, nagybecskerekit, de hoztak ide migránsokat Szerbia más területein regisztrált autókkal is. Volt egy eset, amikor az embereknek már nagyon elege volt és kimentek tiltakozni az utcákra, akkor a migránsokat szállító taxisok nagy része szabadkai volt.

Martonoson rengeteg az üresen álló, elhagyatott ház, migránsokból pedig előfordult, hogy hozzávetőlegesen 200 is volt a falu határában. Volt, hogy üres házakba törtek be, és a szoba közepén gyújtottak tüzet.

Horváth Gergely:

Kértük a lakosokat, hogy az üresen álló házaikat jól zárják be, szögezzék be az ablakokat, de mivel nem minden üresen álló ház tulajdonosa él a faluban ezért ezt szinte lehetetlen volt kivitelezni. A régi Holt-Tisza árterületén pedig rengeteg hétvégi ház van, ezekbe is betörtek. Egy alkalommal szemtanúja voltam, amikor a rendőrök összeszedték őket, és a legtöbbnél találtak nagykést, macsetát, és tele voltak csavarhúzókkal és szúróeszközökkel. Soha sem tudhatja az ember hogy mi járhat a fejükben.

A taxisok kerülik a köztéri kamerákat

Az őrző-védő szolgálat Horgoson is próbálja terelgetni a migránsokat, hogy ne kószáljanak minden irányba, és a vásárlást, vagy a pénzváltást követően mihamarabb hagyják el a települést. A lakosság amennyiben problémát észlel, akkor értesíti a járőrszolgálatot, ők kimennek a helyszínre, és ha betörést követtek el, vagy behatoltak egy elhagyatott házba, akkor értesítik a rendőrséget – mondta Tóth Zoltán, Horgos Helyi Közösség Tanácsának elnöke.

Tóth Zoltán:

Az önkormányzat hathatós támogatásával a belügyminisztérium megerősített járőrözést tartott a településen az elmúlt hónapban, valamint a határőrség is járőrözik a faluban a közbiztonság növelése érdekében. A csendőrség pedig 2-3 naponta megjelenik itt 8-10 rabszállítóval, összeszedik és elszállítják a migránosokat. A probléma az, hogy ezek a menekültek 1-2 nap elteltével visszatérnek.[/su_quote]

A migránsok az éjszakákat a falu menti elhagyatott tanyákon töltik, de az üres házakba is behúzódtak, ezeket az ingatlanokat pedig teljesen tönkre teszik. Magyarországra éjszakánként próbálnak meg átjutni. Újabban létrákat vásárolnak a faluban, és azok segítségével próbálnak meg átmászni a kerítésen. Persze, sikertelenül, aki pedig átjut, azt vissza is küldik.

Tóth Zoltán:

Az őrző-védő szolgálat most egy kis nyugalmat hozott, most már nem történnek olyan mértékű betörések, mint amilyenekre egy hónappal ezelőtt volt példa. Érdekes, hogy amikor jönnek az újabb migránsok, azok már tudják, hogy hova kell menni, és hogy hol vannak azok a házak, amelyekbe be tudnak menni. A taxisok már címre viszik őket, mégpedig olyan útvonalon, hogy elkerüljék a településen lévő köztéri kamerákat.

A határzáron történő sikertelen próbálkozások és a folyamatos elszállítások remélhetőleg egy idő után elveszik a kedvüket, és ráunnak arra, hogy itt akarjanak bejutni az Európai Unióba – tette hozzá Tóth Zoltán, aki arra is rámutatott, hogy most a hideg idő közeledtével újabb gondok is jelentkeztek Horgoson. Mint mondta, a migránsok megbontják az üresen álló házak melléképületeinek tetőszerkezetét, a gyümölcsösökből pedig fákat vágnak ki, mert szükségük van tüzelőre.

Kézzel festett farmerek

Migráció

BALKÁNI KERÍTÉS, EURÓPAI NAGY FAL: Zöldre van a, zöldre van a szárnyas kapu festve

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Balkáni kerítést építene az osztrák kancellár, az uniós biztos szerint másra kell a pénz
A SVÉD ELNÖKSÉG NEM SVÉD ASZTAL: Balkáni kerítést építene az osztrák kancellár, a svéd uniós biztos szerint másra kell a pénz
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Egyre komolyabbá válnak a balkáni kerítéssel kapcsolatos elképzelések. Tegnap (csütörtökön, január 26-án) az Európai Unió belügyminisztereinek nem formális stockholmi találkozóján megvitatták Karl Nehammer osztrák kancellár javaslatát, hogy az EU mintegy két milliárd euróval támogassa a balkáni giga-szárnyaskapu, azaz magyarul: az előző mondatban már nevén nevezett kerítés építését. A kerítést előbb a bolgár-török határon húznák fel, később Macedónia, amelyet északinak mondanak, és lehet, hogy még Románia is sorra kerülne.

A kerítő kancellár

A zágrábi Jutarnji list tudósítása értelmében Nehammer azt mondta, hogy a kerítések hatékonyak.

A kerítések felhasználhatók az illegális bevándorlás irányítására, az ellenőrzések szigorítására, és az illegális határátlépések megelőzésére. De a kerítésnek rendelkeznie kell felügyelettel, személyzettel és műszaki felszereléssel is

Lesz-e balkáni kerítés, mit szól ehhez a svéd elnökség?

– mondta az osztrák kancellár, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy az Európai Unió külső határainak védelme európai kötelesség, és a külső határainkon fekvő országokat nem szabad magukra hagyni.

Az osztrákoknál ebben a témában teljesen új szelek fújnak, és a közbeszédből is eltűnt a legendás szárnyas kapu. Az osztrákok nemcsak hogy kerek perec kerítést emlegetnek, hanem még Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is meggátolták az illegális migrációra hivatkozva. De miért is?

A sógoroknál betelt a pohár

A pálfordulás nyilván gyakorlati okokra vezethető vissza. Az osztrákok azt állítják, hogy csak 2022-ben több mint 100 000 illegális bevándorlót tartóztattak le, akiknek 40 százaléka Bulgárián keresztül érkezett Törökország irányából.

Többnyire afganisztáni, szíriai, marokkói, egyiptomi és szomáliai migránsokról van szó.

Nehammer szerint a kerítés megváltoztathatja ezt a helyzetet. Azt is hangsúlyozta, hogy kerítésekre szükség van “olyan országok támogatása esetében, mint Bulgária, Románia, Szerbia és Magyarország”.

Az osztrák kancellár javaslatával lényegében támogatta bolgár elnököt, aki már ezt megelőzően 2 milliárd eurót kért az EU-tól a kerítés a Törökország felé létesített “balkáni kerítés” kibővítésére, “hogy valódi védelmet biztosítson az Európai Unió és annak polgárai számára”.

Ylva Johansson a balkáni kerítésekről

Ylva Johansson, uniós belügyi biztos (Screenshot)

Ezzel, úgy tűnik, ismét nagy vita nyílik/nyílott meg az Unión belül, mert ugyancsak csütörtökön Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos elutasította Nehammer kérését, hogy finanszírozza a bolgár-török határ mentén építendő kerítés további építését.

Szerinte az Európai Uniónak nincs pénze egy ilyen projektre.

Ha falakra és kerítésekre költjük a pénzt, akkor más dolgokra nem marad

– hangsúlyozta Ylva asszony, aki ezzel lényégében csak megismételte az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, hogy nem fogja anyagilag támogatni a falak és kerítések építését.

A balkáni kerítés mellett a lengyel kerítés az "európai nagy fal része lesz"

– Új határkerítés épült Lengyelországban. Lengyelország fehérorosz határa nagyon jól őrzött. A Fehéroroszország és Lengyelország közötti határ illegális átlépése nehezebb lesz, mint korábban – írta a képhez fűzött Twitter-bejegyzésében Stanisław Żaryn, a lengyel miniszterelnöki kancellária államtitkára. A balkáni kerítés mellett a lengyel kerítés is az “európai nagy fal része lesz”.

Az európai nagy fal

Az Európai Bizottságtól és az Európai Parlament többségi holdkórosaitól függetlenül, fokozatosan kezd formát ölteni a Baltikumtól az Égei-tengerig húzódó nagy európai falról vallott elképzelés.

A lengyelek és a baltiak a beloruszból “áttolt” migránsokat szeretnék akkurátusan felhúzott kerítésekkel kívül tartani, a szlovákok nem szeretnék ha feléjük fordulna a forgalom, a magyarok már régen megmondták, hogyan vélekednek a dolgokról és, valószínűleg a románok is valamit lépni fognak, ha be szeretnének bekerülni a schengeni térségbe.

A szerbek (ma már) nem ellenzik az ötletet, sőt, de legszívesebben más pénzéből húznák fel a műszaki határzárat. A macedónok már építkeznek egy ideje, akárcsak a görögök.

A görögországi kerítés – amelyet a héten meglátogatott az EU 26 országának küldöttsége, plusz Svájc és Nagy Britannia – Donald Trump texasi falának mintájára épül: az öt méter magas, acélidomokból kialakított fal, tetején pengés dróttal “habosítva”. Jelenleg 27 kilométer hosszúságban húzódik, de mint ezt a házigazda, Takisz Teodorikakosz görög belügyminiszter elmondta, 2023-ban még 140 kilométer hosszúságban számítják meghosszabbítani.

A Stockholmban ismét fellángoló vita, tulajdonképpen már 2021 óta folyik, amikor tizenkét uniós ország (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia) kérte Brüsszeltől a határzárak finanszírozását.

Az ukrajnai háború miatt rohamosan romló biztonsági helyzet lehet az apropó, hogy végül is rákényszeríti a brüsszeli bizottságot és a rózsaszín pónikon rohangászó EP-képviselőket a határvédelem hatékony megerősítésre.

Mert végeredményben csak egy túlméretezett szárnyas kapuról van szó, nem kerítésről. Tekintettel az Európai Unió költségvetésére, nem is olyan nagy összegről van szó, Ylva Johansson megnyugodhat, bőven marad pénz tankra, rakétára és egyéb hadfelszerelésre.

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Az olvasás folytatása

Migráció

SZÁZÁVAL MENEKÜLNEK: Most 30 csecsen akadt fenn a boszniai-horvát határon

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A csecsenek Bosznia-Hercegovina érintésével tartanak az EU-ba
A Bosznia-Hercegovinából Horvátországba átlépni nem tudó csecsenek egy csoportja (Forrás: Slobodna Dalmacija)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Svevlad Hoffman, a boszniai határőrség helyettes vezetője megerősítette, hogy az elmúlt két hét során többszáz csecsen nemzetiségű személy érkezett Szarajevóba nemzetközi légi járatokon. A migráció legújabb nyugat-balkáni hulláma Hoffman szerint komoly biztonsági kockázatot hordoz magában, mert a menekülthullámot kihasználva a csecsen, vagyis inkább az orosz vezetésnek lehetősége nyílhat a hozzá hű harcosok nyugat-európi országokba juttatására.

Oroszok után csecsenek jöttek

Tavaly decemberben számolt be a boszniai sajtó arról, hogy jelentősen megnőtt a nemzetközi légi járatokon Szarajevóba érkező csecsen nemzetiségű, orosz állampolgárok száma.

A jövevények amiatt nem keltettek nagy feltűnést Szarajevó környékén, mert boszniai tartózkodásuk jellemzően pár napig tart.

Semmiféle kapcsolatba nem kerülnek a helyi lakossággal, és igyekeznek minél gyorsabban átjutni Horvátországba, hogy onnan valamely nyugat-európai államba folytathassák útjukat, ami a schengeni belépést követően könnyebbé válhat számukra.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy jelentőden megnőtt az afgán és szír menekültek mellett a közép-afrikai országokból Boszniába érkezők száma.

Az unióba való trükkös bejutás nem újkeletű az orosz állampolgárok körében, mert az ukrajnai konfliktus kirobbanását követően a nyáron elrendelt mozgósítás után jelentős számban érkeztek katonaköteles korba eső orosz fiatalok Boszniába.

A nyugat-balkáni csodaország egyfelől a horvátországinál lényegesen enyhébb vízumszabályok, másrészt a hírhedten fejletlen határőrizeti rendszere miatt válik rendre a fegyveres konfliktusok elől menekülők tranzitországává.

A horvát-boszniai határon pár hete rendre megjelenő csecsen családokról annyit tudni, hogy isztambuli átszállással érkeznek nemzetközi légijáratok igénybevételével Szarajevóba a hazájukból.

A legtöbben rövid szarajevói tartózkodás után a boszniai migráció által leginkább sújtott Velika Kladušába utaznak, ahol legális vagy illegális módokon megkísérlik átlépni a január 1. óta schengeni külső határnak minősülő boszniai-horvát határszakaszt.

Ezúttal is Nyugat-Európa cél

A boszniai és a horvát hatóságok közös tapasztalata, hogy mindkét államban a csecsenek megkísérelnek menekült státuszt szerezni, hogy biztosítsák a tartózkodásuk jogalapját.

A boszniai hatóságoknál beadott kérelmekben a családfők rendre az orosz hadsereg által végrehajtott sorozásra hivatkoznak.

A kérelmekből az is megállapítható, hogy a legtöbben nem akarnak tartósan a nyugat-balkáni államokban maradni, hanem valamilyen nyugat-európai államban munkavállaóként élő rokonukhoz akarnak eljutni.

A boszniai hatóságoknál jelentkező csecsenek abban mindenképpen különböznek az afganisztáni és közel-keleti migránsoktól, hogy kivétel nélkül rendelkeznek Oroszországban kiállított személyazonosítást lehetővé tevő iratokkal.

A legtöbb esetben a család is elkíséri a katonai szolgálat elől menekülő családfőt, mert tartanak az ottani hatóságok megtorló intézkedéseitől.

Velika Kladuša lakossága szerint a csecsenek hamar elhagyják az érkezésüket követően a települést a közeli Maljevac határátkelő felé tartva, ahol harminc-negyven fős csoportokba verődve, gyalog kísérlik meg a határtálépést.

Bosnyák rendőrök ellenőrzik a csecsen menekülteket (Slobodna)

Bosnyák rendőrök ellenőrzik az új jövevényeket (Slobodna)

Ennek első mozzanataként a boszniai határőrség munkatársai igazoltatják őket, majd a beérkezett csoportról tájékoztatják a horvát oldalt.

A boszniai határőrség a csoportok beérkezésének rendszeressé válása miatt a határállomás mellé helyezett egy rendőrségi kisbuszt, ahol külön foglalkoznak a csecsenekkel.

A határt átlépni szándékozók emellett a jármű mellett várakoznak, amíg a horvát hatóságok jelzést adnak arra vonatkozóan, hogy a csoport átléphet a horvát oldalra.

A Csecsenföldtől a horvát határátkelőig tartó út költségét az érintettek fejenként 600,- euróra tették. A legtöbben Franciaországot és Belgiumot jelölték meg végleges úti célként.

Kadirov embereitől tartanak

A Slobodna Dalmacija nevű horvát lap információi szerint a boszniai hatóságok figyelmeztették a zágrábi belügyminisztériumot, hogy a menedékkérők között a jelenlegi csecsen vezetéshez hű személyek is lehetnek, akik a nyugat-európai diaszpórába akarnak beszivárogni.

Svevlad Hoffman a boszniai határrendészet helyettes vezetője megerősítette, hogy az elmúlt két hét során többszáz csecsen érkezett Bosznia-Hercegovinába.

Köztük több olyan gyanús személyt azonosítottak be, akik kapcsán valószínűsíthető volt, hogy a jelenlegi csecsen vezetés (értsd valójában Moszkva) utasítására akarnak a most kialakult migrációs hullámmal nyugat-európai csecsen diaszpóra közé vegyülni.

Hoffman a helyzetet mind Bosznia-, mind az Európai Unió biztonsága szempontjából veszélyesnek nevezte, mert kevés eszköz áll rendelkezésre a menekültstátuszért folyamodók múltjának ellenőrzésére.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Szerbia

FOGÁS: Franciaország által körözött terroristák a migránsok között Szabadkán

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Terroristák a migránsok között
A migránsoknál talált fegyver (Forrás: szerb belügyminisztérium)
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 1 perc

A szerb rendörök két, Franciaország által körözött terroristát kaptak el, amikor közelében razziát tartottak a migránsok egyik illegális táborában. Az egyik férfi az afganisztáni hadsereg tábornoka, a másik pedig egy mesterlövész, akik ellen Franciaország nemzetközi elfogatóparancsot adott ki terrorizmus és a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetése miatt.

A szerbiai belügyminisztérium közleménye szerint a Szabadka melletti radanováci erdőben végrehajtott akcióban 109 illegális migránst találtak egy illegális táborban, közülük 25 személy biztonsági szempontból is “érdekes”.

A hivatalos közleményben az olvasható, hogy a migránsok között két olyan személyt fedeztek fel, akiket a világ több rendőrsége is keres.

A belgrádi Informer azt írja, hogy az egyik személy Mer Hamza tábornok, akit Franciaország több, terrorizmussal kapcsolatos súlyos bűncselekmény elkövetése miatt adott ki elfogató parancsot.

A másik személy Hashimi Abdul Bashir, más néven Kapitány, aki az afgán hadsereg mesterlövésze, és a “313” csempészszervezet egyik vezető embere.

A szerb belügyminisztérium sajtószolgálata közölte, hogy az akció során a rendőrök átvizsgálták a környéket, és egy automata fegyert találtak két hozzá tartozó tárral és lőszerrel, valamint kisebb mennyiségű marihuána is előkerült.

A közlemény szerint az embercsempészet és az illegális migráció ellen küzdelmet folytató munkacsoport tagjai fokozott ellenőrzést hajtottak végre Horgos területén is, ahol 93 migránst találtak, akiket a befogadóállomásokra szállítanak.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: