SZÁMMISZTIKA: Az orosz külügyminiszter zágrábi látogatása a 16-os szám jegyében zajlik

A cikk meghallgatása

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter horvátországi látogatása valahogy a 16-os szám jegyében zajlik. A látogatásra december 16-án került sor, orosz külügyminiszter már 16 éve nem járt Zágrábban, Plenković miniszterelnök pedig a koronavírus fertőzés miatt elrendelt 16 napos izoláció után jelent meg ismét élőben a nyilvánosság előtt. Ezzel kapcsolatban biztos lehetne valamilyen ügyes összeesküvés-elméletet kreálni – billgéjc, szabadkőművesek, marslakók -, ám ezt hagyjuk a számmisztikához értőkre.

Vissza a diplomáciához

Lavrov zágrábi látogatásához az új orosz nagykövetség megnyitása szolgáltatta az apropót.

Ez első pillantásra jelentéktelennek tűnik, ám a horvát-orosz kapcsolatok egyik egész idáig megoldatlan kérdése volt a Horvátország moszkvai, illetve az Oroszország zágrábi nagykövetségének otthont adó két épület körül kialakult dilemmák eloszlatása.

A két állam még valahol 1993-ban megegyezett abban, hogy kölcsönösen megfelelő ingatlant bocsátanak egymás rendelkezésre. Ezzel egy ideig nem volt semmi gond, ám időközben a körülmények megváltoztak és a költségek az égbe szöktek.

Az új, most aláírt szerződés ezt a helyzetet orvosolja, és ennek következtében Horvátország évi 167.000 eurót takarít meg.

A horvát külügyben folytatott tárgyalások folyamán szóba került az orosz kulturális és tudományos központ megnyitása is a horvát fővárosban. A horvát fél ígéretet tett arra, hogy biztosítja a jogi kereteket ennek működéséhez.

A térség problémái

Az orosz külügyminiszter Plenković miniszterelnökkel elsősorban a Bosznia- Hercegovinában tapasztalható helyzetről tárgyalt, illetve a daytoni egyezmény Washington és Brüsszel által belengetett revíziójáról.

Mint ezt bosznia-hercegovinai látogatása idején nem egyszer elismételte, Lavrov szerint az orosz külpolitika szemszögéből Dayton revíziója elfogadhatatlan.

Ezzel szemben viszont, a bosznia-hercegovinai választási törvénnyel kapcsolatban engedékenynek mutatkozott. A találkozó után röviden így nyilatkozott az újságíróknak:

– Ebben a kérdésben egyetértünk Horvátországgal.

Emlékeztetőül, a horvát fél a bosznia-hercegovinai választási törvény megváltoztatásával kapcsolatban Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel is tárgyalt.

A zágrábi vezetés akkor az Egyesült Államok támogatását kérte annak érdekében, hogy többé ne lehessen kijátszani a választási törvényt úgy, hogy a horvátok a bosnyák többség áldozatává váljanak, ezért arra lenne szükség, hogy közvetlenül választhassák meg képviselőiket a bosnyák-horvát föderáció szerveibe.

Mibe kerül?

A horvát kommentátorok Lavrov látogatását megelőzően annak a félelmüknek adtak hangot, hogy az orosz támogatásnak ára lesz.

Oroszország ugyanis természetszerűleg kifogásolja Bosznia- Hercegovina esetleges NATO tagságát. Ezt magán Bosznia- Hercegovinán belül, Milorad Dodik, illetve a Szerb Köztársaság is ellenzi, szemben a bosnyák-horvát Föderációval.

Zágrábnak NATO tagként, meg úgy általában, érdeke lenne a szomszédos állam csatlakozása az észak-atlanti szövetséghez, de nem zárható ki egy olyan kellemetlen fejlemény, hogy a hercegovinai horvátok kiegyeznek az oroszokkal, és beállnak a szerb elutasítás mögé, a választási törvény számukra kedvező megváltoztatása fejében.

Jól értesült körök szerint közelebbről meg nem határozott energetikai kérdések is szóba kerültek a horvát kormányfővel folyó tárgyalások folyamán, de szó volt Koszovó nemzetközi elismerésének kérdéséről is.

Lavrov zágrábi látogatása során találkozott Zoran Milanović köztársasági elnökkel is.