Vučić nem akar hisztérikus döntéseket hozni a kiutasítások ügyében

A szerb elnök Ursula von der Leyent és António Costát megvédte, a kettős mércét viszont bírálta

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Aleksandar Vučić szerb elnök szerint Belgrád nem „hisztérikus reakciókkal” válaszol a Bosznia-Hercegovinából kiutasított szerb diplomaták ügyére, hanem fokozatos és racionális lépéseket tesz.

A szerb elnök ugyanakkor jelezte, hogy lesznek reciprocitási intézkedések, miközben élesen bírálta Szarajevót és a térség több szereplőjét a Ratko Mladić temetése miatt kialakult diplomáciai konfliktus kapcsán.

A reciprocitás nem marad el

Vučić a szerb állami televízió (RTS) esti hírműsorában beszélt arról, hogy Szerbia nem kíván azonnali, indulati döntéseket hozni a boszniai külügyminiszter, Elmedin Konaković intézkedéseire válaszul.

Konaković két szerb diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek, és 48 órát adott nekik Bosznia-Hercegovina elhagyására. A boszniai külügyminiszter bejelentette, hogy minimálisra kívánja csökkenteni a kapcsolatokat Szerbiával, és visszahívná a belgrádi boszniai nagykövetség azon munkatársait, akik fölött rendelkezik.

Vučić erre reagálva azt mondta, Szerbia nem akar „a hisztérikus támadások logikájába” belemenni, de a diplomaták kiutasítása esetében azzal is számolni kell, hogy a másik fél hasonló lépéseket tesz.

– Nem fogunk semmilyen módon hisztérikus reakciókkal válaszolni. Racionális döntéseket hozunk. Természetesen lesznek reciprocitási intézkedések, de lassan és megfontoltan – mondta.

Bosznia-Hercegovina belgrádi nagykövetének kiutasítására semmiképpen sem kell számítani, a szerb elnök tegnap esti televíziós szereplésében erről is beszélt.

„Azt hiszik, hogy mi naivak vagyunk, és kiutasítjuk azokat a diplomatákat, akiket a Szerb Köztársaság jelölt, azok helyett, akiket Szarajevó küldött Belgrádba” – nyilatkozta a szerb elnök, aki jelezte, hogy Szerbia nem kíván elhamarkodott intézkedéseket hozni.

A szerb elnök hangsúlyozta, hogy Belgrádnak a szerbiai bosnyák közösségre is tekintettel kell lennie.

Vučić szerint több mint 200 ezer bosnyák él Szerbiában, akiknek azt üzente: teljes jogú és egyenrangú állampolgárok, és semmilyen körülmények között nem érezhetik magukat veszélyben.

Vučić: Mladić temetése megmutatta, mennyien gyűlölik Szerbiát

A szerb elnök szerint Ratko Mladić temetése ürügyet adott a régió számos szereplőjének arra, hogy kimutassa Szerbiával szembeni ellenszenvét.

„Nincs pontosan mit Szerbia szemére vetniük, azon kívül, hogy mindenütt az én szellememet látják” – fogalmazott Vučić.

Azt mondta, elégedett azzal, hogy Mladić temetése incidensek nélkül zajlott le, és megerősítette, hogy a szerb állam teljes logisztikai támogatást biztosított a rendezvényhez.

A szerb elnök becslése szerint összesen 120-150 ezer ember fordulhatott meg a temetéshez kapcsolódó rendezvényeken, ezt az adatot ugyan saját becsléseként ismertette, bár ez az Informer televízió becslése, amely folyamatosan közvetítte a temetést.

A szerb elnök ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az országos frekvenciával rendelkező adókon nem volt közvetítés, viszont az általa kis adónak nevezett Informer a legnézettebb adó volt, ami összhangban az említett televízió értékelésével.

Bírálta az európai reakciókat, de von der Leyent és Costát megvédte

Vučić beszélt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének és António Costának, az Európai Tanács elnökének reakciójáról is.

Azt mondta, egyikükről sincs rossz véleménye, mert szerinte mindketten korrekt módon viszonyultak Szerbiához.

Ugyanakkor vitatta azt a logikát, amely szerint problematikus, hogy kik jelentek meg Mladić temetésén, illetve hogy egyes résztvevők hősként tekintettek rá.

Vučić példaként Horvátországot említette, felidézve Slobodan Praljak ügyét, akivel kapcsolatban a horvát politikai vezetők is bírálták a hágai ítéleteket.

A szerb elnök szerint kettős mércét alkalmaznak, amikor egyes országok elutasíthatónak tartják a saját oldalukhoz kötődő hágai ítéleteket, miközben Szerbiát elmarasztalják Mladić megítélése miatt.

Vučić Rasim Delić egykori boszniai hadseregparancsnok temetését is felhozta ellenpéldaként, azt állítva, hogy Szarajevóban olyan politikusok is részt vettek a megemlékezéseken, akik most élesen bírálják Szerbiát.

„Ők kötöttek katonai szövetségeket, nem mi”

A diplomáciai konfliktusból Vučić gyorsan áttért a regionális biztonságpolitikai helyzetre is.

A szerb elnök Horvátország, Koszovó és Albánia katonai együttműködésére utalva azt mondta, hogy nem Szerbia volt az, amely katonai szövetségeket kezdett építeni a térségben.

„És most azt mondják, hogy Szerbia fegyverkezik? Talán ölbe tett kézzel kellene néznünk, ahogy átgázolnak rajtunk és agressziót hajtanak végre az országunk ellen?” – fogalmazott.

Vučić szerint katonai támadásra nem kerül sor Szerbia ellen, mert az ország katonailag és gazdaságilag erősebb lett.

Bejelentette, hogy szeptember 13-án a Pešter-fennsíkon a nyilvánosság is láthatja majd a Szerb Hadsereg fejlesztéseinek eredményeit.

Azt is mondta, hogy Szerbia tovább erősíti hadseregét, és állítása szerint egy éven belül nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták gyártására is képes lehet.

Ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy ő nem akar második félidőt, mert Szerbia számára leginkább a béke és a stabilitás felel meg, és ezért nem válaszolnak hisztérikusan a fejleményekre, miközben azonban párhuzamot vont Szerbia és Oroszország között.

A szerb elnök hangsúlyozta, hogy nincs könnyű helyzetben, amikor a 27-ek előtt (Európai Unió) magyaráznia kell Szerbia döntéseit, miközben azok most Oroszországot támadják Ukrajna miatt, ugyanakkor korábban Szerbiától vettek el területeket Koszovó támogatásával.