Pszeudoreform Romániában – lenni, nem csak látszani!

Nem elég reformernek látszani, annak is kell lenni! Az egykori szocialista vezető, Lendvai Ildikó axiómájának inverz igazáról volt kénytelen megbizonyosodni a román miniszterelnök, Ilie Bolojan. A négypárti kormánykoalíció mélyreható reformokat ígért beiktatásakor, és igyekezett is őrizni a látszatot: számos olyan lakosságot érintő megszorítást léptetett életbe, amelyet sokáig el lehetett adni a kormányközeli médiában reformként. Csakhogy a reformigyekezet megbicsaklott éppen azokon a területeken, ahol a legszükségesebbnek mutatkozott. Például a közigazgatásban.

Hatvanas évek közigazgatása: nem hatékony, de sokba kerül

Az 1965-ben, a Ceaușescu-korszak hajnalán megrajzolt közigazgatási-területi egységek, a megyerendszer, a kis számú lakossággal rendelkező községek, az elnéptelenedő mezővárosok ma már nem az állampolgárok igényeihez igazodó helyi döntések meghozatalának lehetőségét kínálják, hanem inkább az integrált gazdasági és infrastrukturális fejlődés kerékkötői. Amelyek fenntartása ráadásul hatalmas közpénz ráfordítást igényel.

Kapcsolódó cikk

A tiltakozások évada Romániában – reform vagy államcsőd?

Erről néhány napja Ilie Bolojan miniszterelnök beszélt a Viktória-palotában tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy számos önkormányzat nem tudja fedezni személyzeti költségeit, és léte teljes mértékben az állami költségvetéstől függ.

– A helyi közigazgatásban több mint 150 ezer ember dolgozik, s a fizetésük biztosítása jelentős kiadási tételt feltételez. Ha nem kontrolláljuk az állam személyzeti kiadásait, akkor kockáztatjuk, hogy az összes többletbevételünk ezekre a személyzeti kiadásokra fog elmenni, megfosztjuk magunkat a szüksége beruházások finanszírozásától.

– Hat hónap alatt 7 milliárd lej személyzeti kiadásunk volt. A reform feltétlenül szükséges! – mondta Ilie Bolojan miniszterelnök.

Reform könyvelői módszerekkel

A miniszterelnök által koordinált kormányzati elemzés szerint az adminisztratív reform több mint 13 ezer alkalmazott elbocsátásához vezethet a helyi önkormányzatokban. Az ország közigazgatási-területi egységeinek felénél minden tizedik munkahely megszűnhet, és a városházák fele is kénytelen lenne létszámot csökkenteni.

Ilie Bolojan miniszterelnök utasította a prefektúrákat, hogy ellenőrizzék a helyi önkormányzatok és a megyei tanácsok által a saját személyzetükről szolgáltatott adatokat.

– A helyi közigazgatás reformja a helyes adatokon fog alapulni – jelentette be a miniszterelnök.

Ha egyáltalán lesz reform!

A kormánykoalíciót alkotó történelmi pártok ugyanis ellenzik a személyzet csökkentését a helyi önkormányzatokban. A Szociáldemokrata Párt ellenőrzi ugyanis a romániai önkormányzatok nyolcvan százalékát párttagjai által, és noha az utolsó választások ezt a meggyőződést kikezdték, továbbra is úgy véli, hogy a helyi önkormányzatok révén maximalizálhatja esélyeit az országos választásokon.

Kisstílű turpiság

A polgármesterek és megyei tanácsok elnökei pártpreferenciáik alapján válogatott munkatársaik munkahelyét védve, eredetileg helytelen adatokat jelentettek a kormányfőnek. 25 százalékos létszámcsökkentést vállaltak volna, ám hamar kiderült a turpiság: ennyivel nagyobb is a létszámkeret, ha a kormányfő elfogadja ajánlatukat, gyakorlatilag mindenki marad a helyén.

Ilie Bolojan felbőszült, és ismét kijelentette, hogy a reform elkerülhetetlen, mivel sok helyi önkormányzat saját bevételeiből még a személyzeti költségeit sem tudja fedezni, és szinte teljes egészében állami finanszírozásból tartja fenn magát.

A változások lassan mennek, de egy internetes bejegyzés szerint a románok azt szeretnék, ha Románia elnöke és miniszterelnöke, Nicușor Dan és Ilie Bolojan 120 nap alatt helyreállítaná és felépítené azt, amit mások 12 700 nap alatt leromboltak! (Forrás: X platform)

– A helyi közigazgatás tekintetében a reform feltétlenül szükséges. Sok helyen a városházák nem tudják fedezni személyzeti költségeiket saját bevételeikből, ezért ezeket az állami költségvetésből biztosítják. Ha egy városháza még a fizetéseket sem tudja fedezni, az azt jelenti, hogy a dolgozóiért létezik, nem pedig a polgáraiért – mondta a kormányfő.

Mégis meghátrált, és elfogadta, hogy két lehetőség van: vagy csökkentik a kiadásokat és a személyzetet, miközben megőrzik a jelenlegi közigazgatási struktúrát, vagy középtávon átszervezik a területet, és megszüntetik azokat a közigazgatási egységeket, amelyek már nem életképesek pénzügyileg.

Ez a középtáv azonban évekbe, évtizedekbe telhet, így a pszeudoreform egyetlen vesztesei az egyszerű állampolgárok lesznek, akik kénytelenek több adót és illetéket fizetni, többet dolgozni kevesebb pénzért.

Tiltakoznak az állami alkalmazottak

Hétfőn több ezer állami alkalmazott tiltakozott a kormány és a kormányfő személyzetkarcsúsítási terve és könyvelői módszerei ellen.

A szakszervezetek azt sérelmezik, hogy nem lehet egységesen kirúgni embereket onnan is, ahol munkájukra szükség van. Ezen felbátorodva a tüntetők pedig azt skandálták: mindnyájunkra szükség van.

Meglepetésre a tüntetéshez csatlakoztak a kormányalkalmazottak is, akik félnek, hogy hasonló sorsra juthatnak, mint amilyen sorsot szántak a helyi önkormányzati alkalmazottaknak.

A tüntetés napjára pedig kiderült, hogy a helyi önkormányzatok az idén felduzzasztották a személyzeti állományukat.

A kormány egyelőre elhalasztotta a létszámcsökkentést, bizonyítva, hogy nem reformer, csak annak kíván látszani a nemzetközi hitelminősítő intézmények előtt.

– Ha a kormányzati intézkedések nyomán 50 ezer embert veszünk fel és 15 ezret bocsátunk el, akkor a reformnak tényleg nincs értelme – fakadt ki Radu Carp professzor, gazdasági elemző.