A Gazpromnyefty szerint a működés stabilitása biztosított

A Gazpromnyeft hivatalos nyilatkozatban reagált arra, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szankciós listára helyezte a vállalatot és annak tulajdonát. A cég álláspontja szerint az intézkedések megalapozatlanok, illegitimek, és ellentétesek a szabad verseny alapelveivel.

A közlemény szerint a Gazpromnyeft az elmúlt két évben folyamatosan és következetesen készült a szankciók által okozható negatív forgatókönyvekre, miután már 2022-től kezdve egyoldalú külföldi szankciók alá került, ezért sok hasonló korlátozást már figyelembe vett az operatív folyamatai során.

A működés stabilitása biztosított

Az orosz cég közölte, hogy a szankciók ellenére folytatják a tevékenységüket, és fenntartják „üzleti folyamataik stabilitását”.

Ennek a közlésnek az értelmezéséhez szótárra lenne szükség, arra ugyanis nem derült fény, hogy ragaszkodnak-e a szerbiai olajcég, a NIS megtartásához, vagy meghajolnak az amerikai szankciók előtt, ami kapitulációt jelentene részülről.

A vállalat közölte még, hogy a „technológiai szuverenitást elősegítő projektek révén” biztosítja az operatív folyamatok és az ellátási láncok stabilitását, valamint a piacok és a fogyasztók megbízható kiszolgálását.

– A Gazpromnyeft álláspontja szerint a szankciós listára történő felvétel megalapozatlan, illegitim, és sérti a szabad verseny elveit

– áll a közleményben, amiből egyelőre azt lehet kiolvasni, hogy az oroszok nemigen akarnak megválni a szerb cégtől.

A Roszatom, amelynek vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov, és több helyettese is felkerült az Egyesült Államok új „feketelistájára”, szintén közleményt adott ki. A vállalat szerint a vezetőséget célzó személyes szankciók nélkülöznek mindenféle jogalapot és törvénytelen intézkedéseknek számítanak.

Mi került szankciók alá?

A Szputnyik orosz hírportál jelentése szerint Lihacsovon kívül szankciók alá került a Gazpromnyeft igazgatója, Alekszandr Djukov, valamint az orosz olajkitermelésben és finomításban kulcsszerepet játszó vállalatok, továbbá a moszkvai és az omszki finomító.

Kapcsolódó cikk

Az USA csak bevezette a szankciókat a szerbiai NIS ellen

A Gazpromnyeft Marine Bunker tengeri tartálya és annak 10 hajója is felkerült a listára, akárcsak az orosz és a külföldi leányvállalatok, köztük a szerbiai NIS, valamint a luxemburgi, a kazahsztáni, a tadzsikisztáni és a két kirgizisztáni egység.

A Gazpromnyeft Marine Bunker hajóflottája, amely a szankciók célkeresztjébe került, az orosz olajexport egyik kulcseleme. Az amerikai intézkedések ezzel tovább fokozzák a nyomást az orosz energiavállalatokra, beleértve a külföldi kapcsolataikat is, mint amilyen például a szerbiai NIS.

A szankciók hatásai komoly kihívás elé állítják az érintett vállalatokat, miközben az orosz fél továbbra is fenntartja, hogy ezek az intézkedések illegitimek és sértik a nemzetközi jog alapelveit.

Egyesek nyomot hagynak, mások piszkot

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője élesen bírálta az Egyesült Államok újabb Oroszország elleni szankcióit. Nyilatkozatában azt mondta, hogy Joe Biden amerikai elnök hivatali ideje végéhez közeledve „piszkot hagy maga után”.

– Egyesek nyomot hagynak a történelemben, míg másoknak csak arra van lehetőségük, hogy piszkot hagyjanak maguk után

– fogalmazott Zaharova az orosz médiának adott nyilatkozatában.

Az orosz külügyi szóvivő szerint az amerikai szankciók egyértelműen politikai indíttatásúak, és azt a célt szolgálják, hogy gyengítsék Oroszország gazdasági pozícióit.

– Ezek az intézkedések a szabad piac és a tisztességes verseny elveivel is szembemennek

– tette hozzá az orosz szóvivő.

A szankciók célja az amerikai kormányzat nyilatkozatai szerint továbbra is az, hogy csökkentsék Oroszország bevételeit, és ellehetetlenítsék az orosz energiaszektor globális tevékenységét.