A cikk meghallgatása

A lassan a szerb héják közé sorolható szerb miniszterelnök attól tart, hogy fegyveres összecsapások alakulnak ki Koszovóban, ahol a szerbek és az albánok néznek farkasszemet egymással. Ana Brnabić a szerbiai állami televízió hétfő (december 19-i) reggeli műsorában úgy fogalmazott, hogy mélyen csalódott a nemzetközi közösségben, és attól tart, hogy a helyzet még inkább elmérgesedik Koszovóban. Az interjú alaphangját a műsorvezető azzal adta meg, hogy most (a szerb kalendárium szerint) Szent Miklós napja van, hideg van, a koszovói szerbek pedig a barikádokon töltik az időt.

Békeharcos, aki háborút vizionál

A pátoszos felvezetőre tromfolva a szerb miniszterelnök megjegyezte, hogy a szerb biztonsági szolgálatok becslése szerint a helyzet az összecsapások és a fegyveres konfliktus szélére sodródott a koszovói szerb területeken.

– Ezek a koszovói és metóhiai szolgálatok értékelései, és mindazoké, akik figyelik, hogy mi folyik ott

– fejtette ki a szerb kormányfő, aki saját állítása szerint az iránt szokott érdeklődni a nyugati illetékeseknél, hogy miként tudják rávenni Albin Kurti (koszovói miniszterelnököt), hogy ne folytassa az olyan incidensek előidézését, amelyek miatt a koszovói szerbek eltorlaszolták az utakat, hogy azzal hívják fel a figyelmet saját helyzetükre.

Brnabić nem először beszél arról, hogy szerinte Brüsszel és Washington csak akkor hallja meg a koszovói szerbek szavát, ha azok úttorlaszokat emelnek, de akkor sem azt hallják ki ebből, amit kellene.

A szerb kormányfő szerint a koszovói szerbek azért építettek barikádokat a Koszovó és Szerbia közötti átkelőkön (szerb részről nem szokás határt emlegetni, mert azzal szentesítenék Koszovó függetlenségét), mert azt akarják elérni, hogy a pristinai kormány tiszteletben tartsa az alapvető emberi jogaikat.

Brnabić álláspontja szerint a Koszovó északi részén élő szerbeknek hasonló volt a céljuk azzal is, hogy november elején kiléptek az állami intézményekből, amivel akkor azt szerették volna elérni, hogy a koszovói fél tartsa be a közel tíz évvel ezelőtt aláírt brüsszeli megállapodásban foglaltakat.

A szerb miniszterelnök véleménye szerint a nemzetközi közösség reakciója nem mindig érthető, hiszen mindkét felet a feszültség csillapítására kéri, miközben Belgrád semmilyen provokációt nem hajt végre, ilyen lépéseket szerinte csak Pristina tesz.

Brnabić attól tart, hogy fegyveres összecsapásokra kerül sor, miután a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó haderő, a KFOR szögesdrótot húzott ki a jarinjei ellenőrzőpontnál, és a koszovói különleges erők “állig felfegyverzett tagjai” napok óta Észak- Koszovóban tartózkodnak.

– Mi mindent megteszünk, hogy megőrizzük a békét és a stabilitás valamilyen formáját, de sajnos nem látjuk, hogy bármiféle stabilitás létezne a koszovói szerbek számára

– fogalmazott a szerb kormányfő, növelve azoknak a szerb politikusoknak a számát, akik folyamatosan Szerbia békeszándékáról beszélnek, miközben a helyzet eszkalálásával vádolják a pristinai/koszovói vezetést.

Brüsszelre mutogatott

A szerb miniszterelnök azt várja a nemzetközi közösségtől, mindenekelőtt Brüsszeltől, de Washingtontól is, hogy gyakoroljon nyomást Albin Kurti koszovói miniszterelnökre, és – miként azt a diplomaták ígérték -, követelje Pristinától, hogy hajtsa végre a brüsszeli megállapodásban foglaltakat, mindenekelőtt azt, hogy hozza létre a koszovói szerb önkormányzatok közösségét (Zajednica Srpskih Opština, ZSO).

Brnabić arra hívta fel a figyelmet, hogy Belgrád továbbra is tárgyal a nemzetközi közösséggel, elsősorban Brüsszellel, és hozzátette, hogy ezek a tárgyalások minden nap folynak, ezzel kapcsolatban megemlítette a szerb elnök szerepét, akinek a magasztalásáról sosem szokott megfeledkezni.

– Vučić elnök napi kapcsolatban áll a koszovói és metóhiai szerbekkel, akik szörnyű helyzetben vannak, és én teljesen megértem, hogy elegük van mindenből, és már nem bíznak a nemzetközi közösség képviselőiben

– nyilatkozta Brnabić, aki szerint a koszovói szerbek mást sem akarnak, mint a brüsszeli megállapodást végrehajtását, de ezt már mintha az előbb is “elmantrázta” volna.

– Valóban olyan sokat kérünk az Európai Uniótól, amely aláírta a megállapodást, és garantálta annak végrehajtását, hogy tíz év után kényszerítse rá Pristinát annak végrehajtására?

– tette fel a szerb miniszterelnök a belgrádi hivatalosan az utóbbi időben gyakran ismételgetett kérdést, természetesen itt sem nevezte néven Koszovót, merthogy annak létét szerb részről nem ismerik el.