Connect with us

Horvátország

DAGAD AZ INA-BOTRÁNY: A horvát ügyészség újabb két személy ellen indított eljárást

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

hep plenkovic ina hep gigapixel standard scale
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

A ügyészség két további személy ellen indított eljárást a gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt, ami az INA teljes menedzsmentjének a távozását hozta, ez a hattagú igazgatótanács összes tagjának a lecserélését jelenti. Horvát médiajelentések szerint a rendőrség most Stjepan Lekót vitte be, aki a csalási ügylet kiötlőjének, Damir Škugornak a helyettese volt. Škugort – és további négy társát – augusztus végén vették őrizetbe, mert több, mint egy milliárd kunával károsították meg a MOL és a horvát állam tulajdonában lévő INA kőolajipari vállalatot. Ma előállították Vlado Mandićot, az EVN Croatia Plin vállalat vezetőjét is, akinek a cége szintén érintett az évszázad csalásának nevezett ügyben.

A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a rendőrséggel közösen indított akcióban augusztus 27-én öt embert állított elő gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések gyanújával: Damir Škugort, annak édesapját, akit a horvát sajtó a „leggazdagabb horvát nyugdíjasként emleget”, valamint az OMS horvát vállalat két vezetőjét, Goran Husićot és Josip Šurjákot, továbbá Marija Ratkićot.

A vádak szerint az említett személyek valamivel több mint egymilliárd kunával, mai árfolyamon számolva 57 milliárd forinttal, károsították meg a horvát olajvállalatot, kihasználva a globális válságot, és a gáz árának folyamatos világpiaci növekedését.

Az ügyészség szerint a gyanúsítottak 19,46 euróért/MWh vették a gázt az INÁ-tól, és 210 euróért adták el, ami több mint tízszeres árnak számít.

Škugor és Husić továbbra is előzetes letartóztatásban van, a többiek szabadlábon védekeznek, beleértve a leggazdagabb nyugdíjast is. Škugort állítólag csak azért van előzetesben, hogy ne tudja befolyásolni a tanúkat.

Az ügyészség a most őrizetbe vett két személlyel szemben is vizsgálati fogság elrendelését kérte a bíróságtól.

Az előbb említett EVN Croatia Plin – amelynek vezetőjét most állították elő – egyike annak a négy nagy horvát gázszolgáltatónak, amelyeknek az INA gázt adott el a Plinara észak-szlavóniai olaj- és földgázvállalathoz hasonlóan. Mandić cége Dalmáciát látta el gázzal.

Az új esettel kapcsolatban az INA közleményt adott ki, amelyben azt írta: továbbra is szorgalmazzák a Škugor-üggyel kapcsolatos valamennyi tény megállapítását, de a nyomozás titkossága miatt nem tudnak nyilatkozni az ügy részleteiről.

Az INA 49,08 százaléka a MOL tulajdonában van, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a vállalatban. A cég 44,84 százaléka a horvát állam tulajdona.

A botrány kirobbanását követően a horvát kormány arra kötelezte az INÁ-t hogy a Horvátországban kitermelt összes gázt a horvát villanygazdaságnak (Hrvatska elektroprivreda, HEP) adja el a piaci ár alatt, a Poslovni dnevnik zágrábi gazdasági napilap azonban úgy értesült, hogy az Európai Bizottság szerint ez a rendelkezés sérti a szabadpiaci versenyt, ami az Európai Unió sarokköve.

Horvátország

SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

csipetke, gerenda, zöld
Babagerenda (Babina Greda) Horvátország egyik legnagyobb faluja, az onnan származó fehér lovak a "bijelci" nevet viselik (Forrás: YouTube)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a technológia jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.

Eszéki napilap Kínában

A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap kínai tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális horvát napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.

Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

csipetke zöld gerenda

Az APM Terminals és a helyi Energia Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)

Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.

Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.

A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy új közép-európai logisztikai csomóponttá és az Adria legfontosabb konténertermináljává váljon.

Öreganyám gerendája

A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

csipetke, gerenda

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)

A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.

A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.

Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.

Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.

Zöldek-e a zöldek?

Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.

Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.

Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.

Elég csak arra gondolni, hogy a francia-belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.

Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava