Az illegális albániai bevándorlók miatt hetekig tartó szóváltás folyt Edi Rama albán és Rishi Sunak brit miniszterelnök között, akik végül megállapodtak abban, hogy együttműködnek a probléma megoldásán. Erre Edi Rama most befejeződött két napos londoni látogatása alkalmával került sor. Becslések szerint az év eleje óta több mint 11 000 albán kelt át a La Manche-csatornán, amely elválasztja Franciaországot az Egyesült Királyságtól.

Néhány romlott alma

A kérdés feszültté tette az Egyesült Királyság és Albánia viszonyát; miközben Sunakra különösen nagy nyomást gyakorol a brit bulvársajtó, és ennek következtében sokan követelik tőle, hogy tegyen többet az illegális migráció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozása érdekében.

Albán kollégája, Edi Rama ugyanakkor bírálta egyes brit politikusok riasztó és gyakran lázító retorikáját. A BBC-nek nyilatkozva Rama megvádolta Suella Braverman brit belügyminisztert, hogy „gyalázatos” megjegyzéseket tett az albánokra, amivel mélypontra taszította a két ország közötti kapcsolatokat.

Braverman tavaly novemberben „sok albánt” azzal vádolt meg, hogy „visszaélnek Nagy-Britannia modern rabszolgatörvényeivel”, és „inváziónak” minősítette az albánok rekordokat döntő tavalyi bevándorlási hullámát.

Rama azt mondta, hogy a Braverman és más miniszterek által használt nyelvezet azt a benyomást keltette, hogy minden albán bűnöző, és hozzátette, hogy „néhány romlott alma”” nem határozza meg egy nemzet jellemét.

A higgadt modoráról ismert Sunak figyelmen kívül hagyta az albán kötekedési szándékot, és azokra a területekre összpontosított, amelyekben egyetértenek, a Twitteren pedig közzétett egy képet, amelyen Ramával együtt „mosolyparádét tartanak”, kiemelve, hogy közösen sürgetik a két ország közötti kapcsolatok kiszélesítését és elmélyítését.

Együttműködés az albán migráció visszaszorítására

Az albán miniszterelnök és kollégája ennek szellemében ígéretet tett arra, hogy az általuk képviselt két ország a továbbiakban együttműködik a Nagy-Britanniába irányuló albán migráció kérdésében.

A brit kormány közleménye szerint a két vezető üdvözölte az eddigi előrehaladást, december óta ugyanis körülbelül 800 illegális migráns tért vissza Albániába, és elégedetten nyilatkozott a szervezett bűnözés elleni fellépésről, valamint arról az új brit iránymutatásról, amely Albániát „biztonságos országnak” minősítette.

Ezzel párhuzamosan egy most kötött albán-brit megállapodás értelmében hazaküldik az Egyesült Királyságban fogvatartott összes albán bűnözőt, ha ennek nincsenek jogi akadályai.

Kiutasításra csak azok „jogosultak”, akiket legalább 12 hónapos börtönbüntetésre ítéltek, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az albánok tízszer nagyobb valószínűséggel kapnak szabadságvesztést a szigetországban, mint egy brit átlagember.

A brit kormány bejelentette, hogy a jövő hónap végéig közös munkacsoportot alakítanak, amely felméri az albániai börtönkapacitásokat annak érdekében, hogy mindenkit „hazapateroljanak”, akit csak lehet.

Tavaly év végén Angliában és Walesben 1336 albán volt börtönben, ők alkotják a legnagyobb külföldi börtönpopulációt Nagy-Britanniában.

Megállítanák a csónakázást a csatornán

A brit kormány már a parlament elé terjesztette a „„Stop the Boats”” törvényjavaslatot az illegális migráció visszaszorítására, amely sok esetben az albánokat is érinti, akik kishajókkal és csónakokkal kelnek át a csatornán.

Az új törvényjavaslat megkönnyítené a brit hatóságok számára az illegálisan érkező személyek őrizetbe vételét és kitoloncolását.

A brit miniszterelnök ezzel a kreatív megoldással utalt a franciákkal kötött megállapodásra (Forrás: Facebook, Rishi Sunak)

A migráció megállítása érdekében a brit miniszterelnök március első felében Párizsba utazott, és találkozott Emmanuel Macron francia államfővel, akivel megállapodott, hogy közösen lépnek fel a csatornán keresztük Nagy-Britannia felé tartó, és bevándorlási céllal történő hajókázásokkal szemben.

Sunak a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy sikerült egy nagy lépést tenniük előre abban, hogy „francia szövetségeseikkel és barátaikkal” együttműködjenek ebben a kérdésben.

Az Egyesült Királyság belügyminisztériuma közben közölte, hogy a „Stop the Boats” kampányt szabályozó jogi dokumentum tartalmaz egy új kitételt, amely alapján felgyorsítják az albánokkal, illetve az albán állampolgárokkal kapcsolatos ügyek feldolgozását.

A tárca szóvivője ugyanakkor elmondta, hogy a brit kormány nagyra értékeli az Egyesült Királyságban élő albán közösséget, és továbbra is üdvözli azt a sok albánt, akik legálisan utaznak az Egyesült Királyságba, és jelentősen hozzájárulnak a brit társadalom felvirágoztatásához.

A brit belügyminisztérium megjegyezte, hogy Albánia biztonságos ország, ezzel szemben azt tapasztalják, hogy sok albán állampolgár az életét kockáztatja azzal, hogy veszélyes és szükségtelen illegális utazásokat tesz az Egyesült Királyságba, ami jelentős terhet jelent a brit menekültügyi rendszerre.

Milan Radoičić, a koszovói Szerb Lista alelnöke, Slobodan Tešić szerbiai fegyverkereskedő és Zvonko Veselinović „koszovói szerb építőipari üzletember” szerepel azon a harminc nevet tartalmazó korrupciós listán, amelyet a londoni kormány tett közzé. A hivatalos indoklás szerint Nagy-Britannia 30 személyt és szervezetet célzott meg, akik, illetve amelyek elnyomják az alapvető szabadságjogokat szerte a világon. A brit kormány megjegyzi, hogy a szankciók demonstrálják az Egyesült Királyság elkötelezettségét a szabad társadalmak és mindenki emberi jogainak védelme mellett.

A listán orosz, iráni és moldovai nevek is szerepelnek, Moldovából például rajta van az izraeli száműzetésben élő Ilan Shor, akire Moszkvában hosszútávú partnerként tekintenek, és akit korábban már az amerikaiak is „megszankcionáltak”, akárcsak a szóban forgó szerbek egyikét és másikát is.

Ezáltal a szerbek is „kitettek magukért”, a maguk 10%-os részvételével előkelő helyet foglalnak el a listán, mindhárman „a korrupcióval gyanúsított személyek szekcióját erősítik”, amelyen Slobodan Tešićet az első helyen említik meg.

A brit kormányközlemény úgy fogalmaz, hogy Tešić „jelentős szerbiai székhelyű fegyverkereskedő”, aki céljainak elérése érdekében más országok legfőbb államügyészeinek megvesztegetésével is foglalatoskodik, amivel kapcsolatban azonban nem pontosítanak, tehát nem lehet tudni, hogy melyik országra gondoltak Londonban.

A szerbiai sajtó – természetesen nem a kormánypárti – nemrégiben arról írt, hogy Tešić két cége a Valir és a Zenitprom 2020 óta több mint 926 tonna szerb gyártmányú lőszert exportált az Egyesült Államokba, annak ellenére, hogy az amerikaiak 2017-ben és 2019-ben már „megszankcionálták” a szóban forgó szerbiai „üzletembert”. A BALK-on korábban beszámoltunk arról, hogy a Görögországban nemrég lezuhant ukrán gép is minden bizonnyal a Valir által „forgalmazott” fegyvereket szállította.

A Valir – ma is látható weboldala szerint – öt szerb hadiipari céggel működik együtt, de partneri kapcsolatban van a szerbiai védelmi minisztériummal is, ami szerb állami érintettséget feltételez.

A Valir partnerei

A listára felküzdötte magát Milan Radoičić is, akit építőipari üzletemberként, és a Szerb Lista alelnökeként emlegetnek Londonban, ahol úgy tartják, hogy Radoičić politikai befolyását arra használta fel, hogy jövedelmező szerződéseket ítéljen oda saját építőipari cégeinek.

Miután Radoičić a belgrádi kormányzat által patronált koszovói Szerb Lista második embere, a vele kapcsolatos vádakban a szerb kormány érintettsége is felmerülhet, amibe azonban a brit kormány nyilvánosan nem mélyedt bele.

Zvonko Veselinovićot szintén koszovói építőipari üzletemberként nevezik meg, aki London szerint közbeszerzési szerződéseket használt fel állami pénzeszközök jogtalan eltulajdonítására. A szerbiai ellenzék állítása szerint Veselinović cége Újvidék városától is kapott megbízást, amikor még a jelenlegi védelmi miniszter, Miloš Vučević volt a város polgármestere. Pristinai állítások szerint Veselinović kamionjaival tavaly kivette részét a koszovói szerb úttorlaszok felállításából is.

Radoičić és Veselinović „áldásos tevékenysége” nemrégiben szóba került a szerbiai parlamentben is a kormányalakítás kapcsán, amikor Borislav Novaković, a szerbiai Néppárt alelnöke ezzel a két személlyel hozta összefügésbe Miloš Vučević, volt újvidéki „Patyomkin-polgármestert” is, akit – mit ad Isten – védelmi miniszternek jelölt a Szerb Haladó Párt.

– szögezte a kérdést az akkor még megbízott miniszterelnökként tevékenykedő Ana Brnabićnak a Néppárt alelnöke, Borislav Novaković, aki megjegyezte, hogy Zvonko Veselinović cége, az Inkop a 10-es európai korridort építi, mindeközben pedig a szintén az ő tulajdonában lévő Granit peščar Újvidék főterét kövezi ki.

A Vučević kinevezése miatt méltatlankodó szerb ellenzéknek válaszolva Ana Brnabić szerb „bábminiszterelnök” úgy fogalmazott: büszke arra, hogy Miloš Vučević a kormányában van, merthogy Vučević kiváló polgármester volt, és kitűnő kollégája a Szerb Haladó Pártban.

– mondta Brnabić, aki ezzel semmit sem cáfolt, csak annyit állapított meg, hogy ellenzéki térfélen is vannak rosszfiúk, miközben ismételten, számtalanodik alkalommal védelmébe vette a koszovói Szerb Listát.

A fent elmondottakból tehát nem csak az derül ki, hogy a „csúnya brit kormány megszankcionált” három „ártatlan szerbet”, hanem az is, hogy ezeknek a szerbeknek alig leplezett, vagy éppen demonstrált kapcsolataik vannak a belgrádi vezetéssel, így átvitt értelemben akár arról is beszélhetünk, hogy a brit kormány félig-meddig a belgrádi vezetést is büntette. Az itt elmondottak ráadásul egészen más fényt vetnek arra is, ami Koszovóban történik.