Koszovó
NYUGODT, DE FESZÜLT: Megkezdődött a barikádok eltávolítása Koszovó északi részén

Koszovó északi részén megkezdődött a barikádok eltávolítása az összes útról. A barikádokat tegnap állították a szerbek a rendszámmal és a személyi okmányokkal kapcsolatos pristinai döntések végrehajtásának mára tervezett megkezdése előtt, a koszovói kormány azonban amerikai közbenjárásra az éjszaka egy hónappal elhalasztotta az intézkedések bevezetését.
Békésen telt el az éjszaka Észak-Koszovóban, de a helyzet továbbra is feszült.
Korábban a blokádok miatt a Jarinje és a Brnjak határátkelőket lezárták, és helyszíni beszámolók szerint még gyalog sem lehetett átkelni rajtuk. Koszovó és Szerbia között délelőtt csak Merdarenál lehetett átlépni a határt.
A merdarei átkelőnél a Pristina által elfogadott intézkedéseknek megfelelően nyilatkozati íveket adtak ki mindazoknak, akik szerbiai személyi igazolvánnyal érkeztek Koszovóba.
A szerb sajtó egyébként következetesen közigazgatási átkelőknek nevezi a Koszovó és Szerbia közötti határátkelőket, miután Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, így szerintük határátkelők sem léteznek.
A szerb kormánypárti Novosti az amerikai közbenjárással kapcsolatban egyenesen úgy fogalmaz, hogy a pristinai vezetés az Egyesült Államok utasítására halasztotta el a döntés végrehajtását.
A koszovói szerb településeken, Kosovska Mitrovicában, vagyis Mitrovica északi részén, mivel a déli részt albánok lakják, Leposavićban, Zubina Potokban és Zvečanban délelőtt plakátok és óriásplakátok jelentek meg, amelyek azt hirdetik, hogy „Ez a ZSO”, vagyis hogy a terület a „Szerb Községek Közösségéhez” tartozik.
Ez a közösség a koszovói szerbek „önigazgatási” testülete lenne Koszovóban, amelynek létrehozását a kilenc évvel ezelőtt aláírt brüsszeli szerződés tenné lehetővé, ezt azonban a koszovói vezetés egyértelműen elutasítja, amit azzal indokol, hogy nem engedi meg Koszovó „bosznializálódását”, vagyis hogy Koszovóból újabb Bosznia legyen.
A jelek arra utalnak, hogy a szerbek ezúttal is igyekeznek politikai célokra felhasználni a felfordulást, mint ezt minden hasonló esetben tették eddig is.

Koszovó
Üzembe helyezik a gjakovai repülőteret a koszovói hadsereg számára

A koszovói hatóságok bejelentették, hogy befejezték az Albániával szomszédos Gjakova (szerbül Đakovica) községben található gjakovai repülőtér és a Babaj i Bokës település körüli földek kisajátítási eljárását. Armend Mehaj koszovói védelmi és Liburn Aliu környezetvédelmi, területrendezési és infrastrukturális miniszter közölte, hogy ezeknek a földeknek a kisajátítása és a koszovói kormány tulajdonába történő adása lehetővé teszi a koszovói hadsereg számára a stratégiai projektek végrehajtásának megkezdését.
Az amerikaiakkal közösen
Armend Mehaj úgy nyilatkozott, hogy a gjakovai repülőteret védelmi céllal helyezik üzembe, miközben Babaj i Bokës a Koszovói Biztonsági Erők (Kosovo Security Force, KSF) hadműveleti területévé válik, ahol a NATO-szabványoknak megfelelő taktikai lőtereket építenek ki

A Kosovo Security Force logója
A védelmi miniszter azt is közölte, hogy a gjakovai repülőtéren különféle hadműveleti célú létesítmények építését is tervezik a koszovói hadsereg számára.
Ezek a projektek megvalósítása szerinte a hadsereg szerepét betöltő Koszovói Biztonsági Erők (KSF) kiképzési kapacitásának növelését szolgálja.
Mehaj azt sem titkolta, hogy ezek az infrastrukturális beruházások Koszovó stratégiai partnereivel, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal együttműködve valósulnak meg.
– magyarázta a koszovói védelmi miniszter.
Az 1999-ben a Kis-Jugoszlávia ellen végrehajtott légicsapások során a NATO négyszer is bombázta Gjakova környékét, a Human Rights Watch egyik jelentése szerint a szerbek elől menekülő albán civileket is megszórta piszkos bombákkal, mert szerb katonai menetoszlopnak nézte a koszovói albán menekültek menetét. Csak az egyik ilyen légicsapás során legalább 70 civil vesztette életét.
A gjakovai repülőtér újjáépítése
A gjakovai repülőteret az 1998/99-es szerb-koszovói háború után a NATO koszovói missziója, a KFOR, illetve az olasz békefenntartók építették újjá, és 2013-ig a NATO-misszió katonai tevékenységének támogatását szolgálta.
Ugyanezen év decemberében az akkori olasz és koszovói kormány között aláírt megállapodást követően a Gjakova repülőteret minden működési eszközzel átadták Koszovónak.
Hat évvel később a koszovói kormány döntésével összhangban a védelmi minisztérium a Koszovói Biztonsági Erők szolgálatába állította.

A djakovai reptér elhelyezkedése
A repülőtér Gjakova városától mintegy 5 kilométerre északra található. Viszonylag sík területen, körülbelül 400 méterrel a tengerszint felett, a Koszovói Polgári Légiközlekedési Hatóság 2016-ban auditálta.
A repülőtérnek mobil légiforgalmiirányító tornya van, amelyet felszereltek a zavartalan működést biztosító kommunikációs rendszerekkel. A repülőgépek üzemanyaggal történő feltöltéséhez szükséges eszközök is rendelkezésre állnak.
A repülőtér egyetlen kifutópályával rendelkezik, párhuzamos gurulóúttal. A kifutópálya 1.799 méter hosszú és 30 méter széles.
A gjakovai repülőteret a második világháború után alakították ki és helyezték üzembe mezőgazdasági célokra, a 90-es években azonban a működése megszűnt egészen addig, amíg a KFOR nem vette át.
Gjakova egyébként az albán határ közvetlen közelében fekszik, és mivel Albánia NATO-tagállam, a koszovói védelmi fejlesztések kihatnak Albánia védelmi struktúrájára is.
Egyesült Államok
BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
-
Oroszország4 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Montenegró6 nap telt el azóta
Nincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Bosznia2 nap telt el azóta
Módosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között