DRÓN-ÜGY: A horvátoknak már akkor látniuk kellet a drónt, amikor a Balaton felett járt

Amíg az európai törzsfőnökök Brüsszelben táncolták körül a totemeket a tengerentúlról átruccanó Nagy Fehér Atya tiszteletére, kontinensünkön ki-ki tette a dolgát, s végül eléggé laza nap volt a csütörtök és péntek. A horvátok – igen helyesen -, továbbra sem tudnak napirendre térni afelett, hogy egy hattonnás hidegháborús ócskaság csapódott be a Szava-menti kollégium tőszomszédságában, és ismét csak igen helyesen a médiumok érdeklődése kezd elfordulni az „itt a bomba, hol a bomba” rágógumiról, és ennél lényegbevágóbb kérdésekre látszanak koncentrálni.

Nem szeretet kérdése

A felületes, mindenhol botrányt szimatoló/kreáló Index.hr hírportál, amelyet mi mélyen parázsló magyarellenessége miatt sem szeretünk éppen nagyon, de a tisztességes újságírás nem szeretet kérdése.

Tehát a zágrábi Index pénteken egy hosszú beszélgetést tett közzé Ivan Selak nyugalmazott ezredessel, volt jugoszláv, majd horvát harci pilótával, aki legjobb tudomása szerint igyekezett kiokosítani a közvéleményt a Tu-141 robotrepülőgéppel kapcsolatban.

Erre nyilván azért kerülhetett sor, mert az Index.hr függ a legkevésbé a kormánytól, és ha csak teheti borsot tör Plenković miniszterelnök és a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) orra alá. És niután jó volt az alany, az interjú is messze meghaladta az Index átlagos cikkeinek minőségét.

Így az ezredes úr mindjárt az elején tiszta vizet öntött a pohárba és elmondta, hogy:

• a) a Tu-141-es becsapódása igenis veszélyeztette a horvát polgárokat,
• b) a horvát katonai légtérfigyelő szolgálat nem a horvát határ feletti átlépésekor vette észre a majdnem MIG-21-es nagyságú gépet, hanem már legalább a Balaton környékén látnia kellett,
• c) mindenki kudarcot vallott ez esetben, a NATO, a románok, a magyarok és a horvátok is, és
• d) a fő felelősség a horvát hadsereget terheli, mert mindentől függetlenül riasztani kellett volna a NATO-t is, de a horvát légvédelmet is.

– Az, hogy a románok, a magyarok nem riasztották Torréjont, az egy dolog, a másik, hogy Torréjon, amely minden pillanatban látja mi történik a NATO déli szárnyának légterében szintén elaludt, de az hogy a horvát légtérfigyelők nem adtak ki riasztást, amikor észrevették a gyorsan közeledő, ismeretlen célpontot, az megbocsáthatatlan

– mondta Selak.

Lelőtte volna a drónt, mint a sicc

A nyugalmazott ezredes, a horvát légierő élő legendája, láthatóan nagy erőfeszítést fejtve ki, hogy megőrizze önuralmát, arra is felhívta figyelmet, hogy a védelmi miniszter amikor a MIG-21-eseket éjjeli repülésre alkalmatlanként tüntette fel, nemcsak saját bizonyítványát állította ki, de a horvát légierőét is, miután senki sem merte kiigazítani a miniszter elképesztő tévedését.

Az igaz, hogy a 60-as évek technikáját képviselő – időközben kissé korszerűsített – MIG-21-bis elsősorban a földi irányítástól függ az elfogásnál napszaktól függetlenül, viszont éjszaka is prímán elboldogul, sőt Selak tapasztalatai szerint a szovjet infravörös vezérlésű rakéták éjjel még biztosabban fogják be a célt, mint nappal.

– Hogy most ne szaporítsam a szót, a 2010-es években, már azt sem tudom, ki volt a miniszter akkoriban, én személyesen 4 kollégát képeztem ki a MIG-eken éjjeli repülésre. Megszerezték a képesítésüket az önálló éjszakai repülésre, és már éppen el akartuk kezdeni a kiképzést az éjszakai harci tevékenységekre, amikor a minisztérium leállította a programot, mert túl sokba került

– mesélte Ivan Selak, annak a véleményének adva hangot, hogy a MIG-21-es, ami riasztás után, máig is gyorsabban a levegőbe képes emelkedni, mint a modern nyugati gépek, amennyiben megfelelő vektort kap a földi irányítástól, úgy lelőtte volna a drónt, mint a sicc.

Selak azt is elmondta, hogy az ilyen és ekkora elszúrásoknál, csak sürgős leváltásokkal lehet „gatyába rázni a rendszert”, mert sajnos békeidőben sűrűn előfordul, hogy nem a legrátermettebb emberek kerülnek érzékeny és felelősségteljes posztokra, mert „más megítélések” játszanak közre.

Ennek a konkrét horvát példán úgy kellene festeni, hogy menesztik a védelmi minisztert a légierő és a légtérfigyelő parancsnokát, egy sereg alacsonyabb rendű tiszttel egyetemben, akik nem volta képesek ellátni a rájuk bízott feladatot. Selak szerint ez lenne a minimum, de ez sem érne semmit, ha nem követi sürgős, de átgondolt haderő-fejlesztés.

– Ez is világosan rámutatott arra, hogy nem szabad arra számítani, hogy majd a NATO megvéd bennünket

– mondta Selak, majd egy katolikus közhellyel még megtoldotta:

– Mindenkinek, így Horvátországnak is fejleszteni kell védelmi képességeit, hogy az adott pillanatban megvédhesse magát. Úgy is mondhatnánk, hogy segíts magadon és a NATO is megsegít.

Nettó hülyeség

A hosszú, majd félórás videóinterjú folyamán, Selak azt is elmagyarázta, miért elképzelhetetlen hülyeség a repülőbomba-teória, amit a miniszterelnök és a védelmi miniszter is körömszakadtáig védelmez.

A MIG-21-eseken 35 évet eltöltő horvát pilóta elmondta, hogy a FAB-100-as repülőbombát jól ismeri, mert a jugoszláv légierő rendelkezett velük.

– Ennek a pusztító hatását akkor tudjuk a legjobban elképzelni, ha tudjuk, hogy az ezt kivető repülőgépnek tilos a bomba hatókörében 300 méternél alacsonyabbra ereszkedni, mert a repeszdarabok megrongálhatják a gépet. A „szakértőknek” javasolom, hogy menjenek ki a gyakorlótérre és maguktól úgy 50-60 méterre robbantsanak fel 40 kiló robbanóanyagot. Persze, ezt csak akkor tegyék meg, ha előzőleg megírták a végrendeletüket

– fejezte be az ezredes a drón-üggyel kapcsolatos fejtegetését.