Lezárult a Gazprom és a boszniai Föderáció földgáz importjáért felelős Energoinvest képviselői közötti ármegállapító tárgyalás. Ennek eredményeként a lakossági és az ipari felhasználók számára 9,7%-al nőtt október 1-re visszamenőleg a gáz piaci ára. A lakossági fogyasztók számára a föderációs kormány és Szarajevó Kanton vezetése már júniusban támogatási rendszert dolgozott ki, most az ipari fogyasztók reménykedhetnek kormányzati segítségben. A Gazprom eltérő árazást alkalmaz a két entitás, vagyis a boszniai Szerb Köztársaság és a boszniai Föderáció esetében, a Föderációban az árat tovább növeli, hogy három állami cég épült rá a gázszolgáltatásra, és mindegyik leveszi a maga sápját a fogyasztók kárára.

Sokadszor emelnek az oroszok

A Gazprommal való tárgyalásért felelős Energoinvest cég október 11-én jelezte a bosnyák-horvát Föderáció kormányának, hogy az orosz fél 9,7%-al magasabb árat határozott meg az előző negyedéves értékhez képest, így indokolt az új ár mielőbbi meghatározása végfogyasztók részére. Ennek eredményeként született meg a Föderációban működő ipari fogyasztóknak irányadó köbméterenkénti 1,095 KM ár, amihez még az adóhivatal hozzá tette a 17% Áfa-t. Így mintegy 275,- forint összeget kell fizetnie a boszniai vállalkozásoknak 1 m3 földgáz után január 1-ig. Aztán meglátjuk mit lépnek az oroszok.

Annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovina rendelkezik hosszútávú gázszállítási szerződéssel, az árképzés legalább annyira bonyolult a fogyasztók számára, mint a magyar gyakorlatban.

Az egyébként hipertitkos boszniai hosszútávú dokumentumról annyi biztos a korábbi évek ármegállapítási gyakorlata alapján, hogy az ár igazodik egy meghatározott szorzó alapján a földgáz és a kőolaj tőzsdei árváltozásához. Emiatt fogadták a boszniai gazdasági szakértők komoly szkepszissela Putyinnal szoros viszonyra törekvő Milorad Dodik távozó szerb államelnökségi tag azon kijelentését nyár közepi moszkvai látogatását követően, hogy sikerült kedvező árat kialkudnia a Gazprom képviselőivel.

Érdemes megjegyezni, hogy Bosznia-Hercegovinában a fogyasztói ár megállapítása amiatt is ritka bonyolult, mert a szerb entitásnak és a bosnyák-horvát Föderációnak külön exportért felelős cége van, és más cégek működtetik a gázhálózatot a két országrészben.

Ebből fakadóan a lakossági és ipari fogyasztók eltérő árat fizetnek a gázért a két entitásban. Jellemző, hogy az orosz geopolitikai játéktérben betöltött szerepe miatt a boszniai Szerb Köztársaságban az ár körülbelül 15%-al alacsonyabb, mint a Föderációban.

A hazai barnaszénben bíznak

A 100%-ban orosz exporttól függő Bosznia-Hercegovinának azonban komoly áremelést kellett átvészelni január 1. óta. Az előző két negyedéves ármegállapító tárgyaláson megnyomták az oroszok a tollat, ami áprilisban 15%-os emelést, majd júniusban hidegzuhannyal felérő 23%-os további drágulást eredményezett. Ez azonban még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a nyugat- és közép-európai piacokon végbement áremelkedés.

A boszniai gazdaságot amiatt érinti kisebb mértékben a gázár európai megugrása, mert az elmaradott villamoserőmű rendszernek „köszönhetően” a belföldön bányászott barnaszénnel és lignittel lehetősége van a helyi villamosenergia szolgáltatóknak továbbra is olcsó áramot termelni. A most bejelentett 9,7%-os áremelkedés így elsődlegesen a földgázt alapanyagként felhasználó ipari üzemek számára jelent komoly megterhelést. A nagy villamosenergia igényű vállalkozások költségeiben ez nem jelentkezik közvetlenül.

A kormány támogatást ígér

A nem túl rózsás költségvetési helyzetben lévő Föderáció kormánya csütörtöki ülésén dönthet leghamarabb az ipari fogyasztók számára nyújtandó támogatásról. Nermin Džindić a Föderáció energetikai ügyekért felelős minisztere jelezte, hogy több támogatási modellt terjeszt be a kormányülésen, amelyek lehetővé tennék a 9,7%-os drágulás legalább részleges mérséklését.

Džindić a legtöbb ipari felhasználónak otthont adó Szarajevó Kanton vezetésével akar együttműködni, mégpedig abban a formában, hogy a tervezett gázár-támogatást az entitás és a kanton fele-felel arányban biztosítsa a költségvetési tartalékból.

A majd 10%-os áremelkedés azonban a lakossági gázszámlákon is érzékelhető lesz, amiről Džindić mélyen hallgatott, így feltételezhető, hogy a mostani támogatási körből a lakosság kimarad. Ez annyiban érthető, hogy júniusban csak a lakossági fogyasztók 10%-os szubvenciót kaptak.