NÖVEKEDÉS VAGY HANYATLÁS? A privát cégeknek nincs pénzük a megemelt minimálbérre, avagy a halálos csapás

 
Danica Popović, a belgrádi Közgazdasági Kar professzora az új szerbiai napilapnak, a Novának úgy nyilatkozott, hogy a magáncégeknek nincs pénzük a 300 eurós (35 ezer dináros) megemelt minimálbérre, ezért az emelést követően elbocsátások kezdődhetnek. A szerb elnök nemrégiben jelentette be, hogy a jövő év elejéig a szerbiai átlagbér eléri a 610 eurót, a szavatolt minimálbér pedig még az év vége előtt meghaladja a 35 ezer dinárt (105 ezer forint).

– Semmi sem lesz a gazdasági növekedésből. A Covid-19 miatt visszaesés volt tapasztalható, mint bármelyik más országban, a várható növekedés pedig legfeljebb a hanyatlás mértékét csökkenti

– jelentette ki a professzor asszony az elnöki bejelentését kommentálva.

– Te itt csak úgy lehetsz sikeres, ha csatlakozol a Szerb Haladó Párthoz, és hozzájutsz a közbeszerzési pénzekhez, amelyekből mondjuk még 17 évig újítanak fel egy utcát

– tette hozzá Danica Popović, aki szerint a külföldi vállalatokkal az a probléma, hogy közvetlenül (Aleksandar) Vučićval működnek együtt, és így megkerülik az őket zavaró törvényeket.

Fanyalgás vagy valóság?

A Szerbiai Munkáltatók Szövetségének elnöke sem örül az elnöki bejelentésnek, mert szerinte az „halálos csapás” lehet a gazdaság nagy részét kitevő kis- és középvállalkozókra, ha az év végéig nem növekszik a forgalom, és nem javulnak a működési feltételek.

Nebojša Atanacković a belgrádi Beta hírügynökségnek azt mondta, hogy a szövetség már kijelölte képviselőit, akik várhatóan augusztus első felében kezdik meg a tárgyalásokat a jövő évi minimálbér mintegy 10%-os emeléséről.

A munkáltatók szövetségének vezetője szerint könnyű ígérgetni, az állami szektor ugyanis egyszerűen kiveszi a szükséges pénzt a költségvetésből, miközben a teher a vállalkozókra hárul, akiknek fel kell tölteniük a költségvetést, és ki kell fizetniük a megemelt béreket a saját dolgozóiknak, miközben más költségek is emelkednek.

– Minden külföldről érkező alapanyag drágább, növekednek a közüzemi díjak és az illetékek, miközben nagyobb az infláció, mint azt hivatalosan bevallják

– mondta Atanacković, aki hozzátette, hogy a minimálbér tíz százalékos emeléséért cserében a munkáltatók megfelelő kompenzációt várnak, például a megadóztatásra nem kerülő alap nagyságának növelését.