Egyesült Államok
ÚJABB PROVOKÁCIÓ? Montenegró vakcinákat adományozott a “koszovói katonáknak”
Szerbia két alkalommal adományozott vakcinákat Montenegrónak még az “oltási szezon” kezdetén. Először négyezer Szputnyik V vakcinát, amelynek első felét február közepén Ana Brnabić szerb miniszterelnök szállította le Podgoricába, és adta át Zdravko Krivokapićnak, az azóta Belgrádban már többszörösen kiátkozott montenegrói miniszerelnöknek. Szerbia április végén újabb tízezer AstraZeneca vakcinát küldött Podgoricába.
Montenegró segít
Az RTK koszovói “állami televízió” jelentése szerint most Montenegró volt az adományozó, a Koszovói Biztonsági Erők (KSF) pedig a kedvezményezett.
Koszovó az Egyesült Államok erőteljes támogatásával ezt a fegyveres alakultot fejleszti fel hadsereggé. A KSF nemrégiben részt vett a Defender Europe 21 NATO-hadgyakorlaton is.
A 400 (négyszáz) vakcina adományozás hírét Armend Mehaj koszovói védelmi miniszter jelentette be. Mehaj szerint Montenegró COVID elleni oltásokat ajánlott fel a Koszovói Biztonsági Erőknek.
– Ez az adomány és más kétoldalú tevékenység annak a szoros együttműködésnek az eredménye, amelyet montenegrói kollégámmal, Olivera Injac védelmi miniszterrel folytattunk az utóbbi időben. Kétoldalú együttműködésünket a jövőben abba az irányba tereljük, hogy szomszédos országokként hozzájárulhassunk a békéhez, a biztonsághoz és a stabilitáshoz a régióban és azon túl is
– mondta Mehaj.
A montenegrói védelmi miniszter május közepén folytatott on-line megbeszélést pristiani kollégájával, és ezt követően kijelentette, hogy Montenegró erősíteni kívánja védelmi kapcsolatait Koszovóval.
Olivera Injac ezzel összefüggésben kifejezte meggyőződését, hogy Montenegró tapasztalata a NATO-tagság megszerzése felé vezető úton felbecsülhetetlen értékű lesz Koszovó számára, a két ország ugyanis ugyanazokat a külpolitikai célokat követi.
Amerika még inkább segít
Az RTK arról is beszámolt, hogy a Fehér Ház kidolgozta a szegényebb országok számára szánt 80 millió vakcina elosztási tervét.
A terv szerint 60 millió adag vakcinát a globális COVAX-rendszeren keresztül juttatnak el a rászorulóknak, 20 milliót pedig a konkrét partnereknek, mihelyt a célországok készen állnak a vakcina befogadására, és rendeződnek a felmerülő adminisztrációs és logisztikai problémák, amely késleltetik a leszállítást.
Ezekből a vakcinákból két balkáni ország közvetlenül – tehát nem a COVAX-rendszeren keresztül – részesül, az egyik Bosznia- Hercegovina, a másik pedig Koszovó.
A Közép- Európai térség országai közül Ukrajna, Grúzia és Moldova is közvetlenül juthat hozzá a Pfizer, Moderna és Johnson&Johnson vakcinákhoz.
Egyesült Államok
Szerbia csapatokat vonultat fel a koszovói határ mentén, az USA aggódik
Az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy Szerbia nagyszabású katonai mozgásokat hajt végre a koszovói határ mentén. Erről a Fehér Ház szóvivője nyilatkozott, aki felszólította Belgrádot, hogy állítsa le ezeket a hadmozdulatokat, mert ezt amerikai részről “nagyon destabilizálónak” tartják. Közben az amerikai külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel a Koszovóval fennálló feszültségek enyhítésére irányuló azonnali intézkedések fontosságáról.
Szerb katonai erők a határ mentén
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a szerb hadsereg mozgását a koszovói határ irányába, és felszólítja Belgrádot, hogy állítsa le a műveleteket, és aktívan vegyen részt a Banjska melletti támadás körülményeinek feltárásában.
– Nyilvánvalóan azt szeretnénk, hogy a szerb hatóságok részt vegyenek a vizsgálatban.
– mondta Kirby, aki szerint a támadás mértéke, a járművek száma, valamint a felhasznált lőszerek és fegyverek fajtái meglehetősen magas szintű szofisztikációt, erőforrásokat és kiképzést jelez.
A szóvivő szerint a puszta lépték az aggasztó, mert a körülmények nem arra utalnak, mintha néhány srác hirtelen csak úgy döntött volna, hogy ilyesmit tesz.
A szóvivő azt is közölte, hogy aktívan vizsgálják Szerbia esetleges részvételét a szeptember 24-i banjskai támadásban.
Kirby „nagyon destabilizáló fejleménynek” nevezte a szerb hadsereg jelenlétét a koszovói határ mentén, ami az elmúlt egy hétben vált egyre kifejezettebbé.
– Figyelemmel kísérjük a szerb hadsereg nagyszabású mozgását a koszovói határ mentén, ami magában foglalja a fejlett tüzérség, harckocsik és gépesített gyalogsági egységek példátlan felvonultatását. Ezt nagyon destabilizáló fejleménynek tartjuk
– mondta a Fehér Ház szóvivője, akinek a szavai szerint amerikai részről mindezt azért hozták nyilvánosságra, hogy így támogassák meg a zárt ajtók mögött folyó megbeszéléseket, miután a szerb csapatmozgások puszta léptéke, mérete és a szerb katonák jelenléte önmagában destabilizáló tényező, és aggasztja az embereket, köztük az amerikaiakat is.
Az Amerika Hangja szerb nyelvű hírportálja szerint a washingtoni szóvivő azonban rámutatott, hogy nem rendelkezik részletes információval arról, hogy mi a határon történő csapatfelhalmozás célja.
A katonai mozgás körülbelül egy héttel ezelőtt kezdődhetett, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök New Yorkban tartózkodott az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán, és cáfolta, azokat a híreket, hogy ismételten harci készültségbe helyezte a szerb hadsereget, miután már akkor katonai mozgásokról érkeztek hírek a koszovói határ közelében lévő Raška térségéből.
Vučić akkor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nincs ugyan harci készültség, megerősítették viszont a rendszeres napi tevékenységet, ami több gyakorlást, hadműveletet, katonai mozgást és több lövészetet jelent.
A BALK akkor mindebből azt a következtetést vonta le, hogy nem csak a szerb diplomáciában van nagyüzem a Biztonsági Tanács Koszovóval kapcsolatos rendkívüli ülésének összehívására, hanem ezzel párhuzamosan katonai téren is van mozgolódás.
Diplomáciai nyomás
Kirby megerősítette, hogy Anthony Blinken külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel, hogy kifejezze az Egyesült Államok aggodalmát a fejleményekkel kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy azonnali deeszkalációra és a párbeszédhez történő visszatérésre van szükség.
Az amerikai külügyminisztérium pénteken jelentette be, hogy Anthony Blinken külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel a Koszovóval fennálló feszültségek enyhítésére irányuló azonnali intézkedések fontosságáról a szeptember 24-én történt erőszakot és egy koszovói (albán) rendőr halálát követően.
A State Department közlése szerint Blinken hangsúlyozta, hogy a banjskai támadás elkövetőinek, akik jelenleg Szerbiában vannak, viselniük kell a felelősséget a tetteikért.
Az amerikai külügyminiszter támogatta a KFOR és az EULEX ezen eseményre reagáló intézkedéseit, és rámutatott arra, hogy az incidensek, mint például azok, amelyek a Banjska kolostor közelében történtek, elfogadhatatlan kihívást jelentenek a KFOR és a nemzetközi közösség számára, és egyúttal üdvözölte a KFOR fokozott jelenlétét, valamint az Észak-atlanti Tanács döntését, miszerint további erőket küld a térségbe.
Blinken a beszélgetés során megismételte, hogy Szerbiának sürgős deeszkalációra kell törekednie, és maradéktalanul végre kell hajtania a normalizációról szóló megállapodásból eredő kötelezettségeit az EU közvetítésével folytatott párbeszéd keretében.
Nem volt könnyű beszélgetés
A szerb elnök a Blinkennel folytatott telefonos beszélgetéssel kapcsolatban újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az eszmecsere nem volt könnyű, de egyetértettek abban, hogy “deeszkalációra” van szükség, és hogy jelentős mértékben növelni kell a KFOR szerepét, amit Szerbia bármikor támogat, és ezzel kapcsolatban azt szeretné, hogy a KFOR jelenléte esetleg kizárólagos legyen az északi szerb területeken.
Vučić a szerb igazságról is beszélt az amerikai külügyminiszternek (Forrás: Screenshot)
Vučić cáfolta azokat a “hamis információkat”, hogy a legnagyobb készültségbe helyezték a szerbiai erőket, mert ezzel kapcsolatban semmit sem írt alá, és ez nem is felel meg a valóságnak, ugyanis fele annyi erővel sem rendelkeznek a határnál, mint két vagy három hónappal ezelőtt.
A szerb államfő megjegyezte, hogy a történtek természetét illetően nem volt egyetértés közte és az amerikai külügyminiszter között, főleg ami Koszovó szuverenitását illeti, mivel Szerbia ezzel nem ért egyet.
Vučić szerint az amerikai külügyminiszter beszélt azokról az esetleges intézkedésekről, amelyeket akkor hajtanak végre, ha Szerbia nem a megfelelő módon viselkedik, amire ő a következőket válaszolta:
– Az Egyesült Államok nagy ország, egy szuperhatalom, és azt teszik, amit jónak látnak, én ezt abszolút ellenzem, és azt gondolom, hogy ez nagyon rossz
– jelentette ki a szerb elnök, aki a “rossz” jelző használatának pontos okát nem fejtette ki, viszont elmondta, hogy vannak dolgok, amihez szerb részről tartaniuk kell magukat: ezek között mindenek előtt az igazságot említette.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is