MÉRLEGELÉS: Hány kiló a szerb elnök?

 
Azért került a címbe a mérlegelés szó, mert magam is mérlegeltem, hogy egy komoly magazinban, mint a BALK, szabad-e, érdemes-e szóba hozni olyan dolgot, mint a kinézet, vagy mint az alkat. Ez meg sem fordult volna a fejemben, ha egyik-másik politikus nem küzdene időnként nárcisztikus hajlamokkal.

A politikus egyik és másik súlya

A politikusok is hús-vér emberek, nekik azonban nem egy, ha két súlyuk van.

Az egyik – amiről illik és kell is beszélni – a politikai súly, amit négyévente szokás mérni lepecsételt dobozokkal. A politikai súly lemehet akár nullára is, viszont nem mehet fel száz fölé.

A másik súlynál ez éppen fordítva igaz, nem mehet le nullára, viszont felmehet akár száz fölé is.

Ez az, amit a természet adott az embereknek, így a politikusoknak is, hogy a korrekciós tényezők segítségével, mint például – mivel Szerbiáról van szó – a burek, a pljeszkavica és mi egyéb, addig növeljék, amíg le nem teperik őket a túlsúlyból eredő betegségek.

Miért kerül ez szóba?

A testsúlyról illetlenség beszélni, hacsak nem maguk a politikusok hozzák szóba egy felemelő pillanatban, mint például a nemzeti hála kifejezése.

Ezért most semmi mást nem teszek, mint idézem Aleksandar Vučić szerb elnököt.

– Ettől a pillanattól már azt mondhatom, hogy a szerb nép a cseh népet nem csak baráti, hanem testvéri népnek is tekinti. Olyan embernek ismernek, aki nem udvarol senkinek sem, aki egy nehéz ember, mindenféle értelemben, és nem csak azért, mert több mint 120 kiló vagyok, hanem mert a karakterem is nehéz…

– mondta a szerb elnök Prágában, ahol vendéglátója, Miloš Zeman cseh államfő éppen a fenti kijelentés elhangzása előtt követte meg a szerb nemzetet az 1999-es NATO-bombázásokért.