ÚJ TÁRSADALMI RÉTEG: Két évtizeddel ezelőtti törvényeket alkalmaznak azokra, akik az interneten keresztül dolgoznak

Sürgős találkozót kért nemrégiben az Interneten Dolgozók Egyesülete a szerb kormánytól. A külföldre dolgozó szerbiai állampolgárok elsősorban az adóellenőrzések és a végrehajtási eljárások elnapolását sürgetik mindaddig, amíg nem rendezik a státuszukat. Szavaik szerint fenntarthatatlan az a jogi szabályozás, amely alapján az interneten külföldre dolgozó emberek kötelezettségeit megállapítják. Szerintük a nem adekvát adópolitika miatt idejét múlt törvények betartására kötelezik a szabadúszókat, miközben nem szavatolják alapvető jogaikat. Az Ana Brnabić miniszterelnökhöz, Siniša Mali pénzügyminiszterhez és az adóhivatalt vezető Dragana Markovićhoz írott levelükben a jogalap nélküli adóbehajtások megszüntetését kérik.

Most derült ki, hogy a szabadúszóknak is adózniuk kell

A bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor október elején a szerbiai adóhivatal nyilvánosságra hozta, hogy a külföldre dolgozó emberek nagy része nem fizeti az adókat és a járulékokat, a hivatal ugyanis jelentős eltérést állapított meg a külföldről érkező pénzmennyiség után járó és az adóbevallások alapján befizetett összegek között.

A szerbiai adóhivatal szerint elsősorban a különféle szoftverfejlesztők, fordítók, nyelvoktatók és grafikai dizájnszolgáltatók mulasztanak, de nem jobb a helyzet a youtuberek, az influenszerek, az internetes fogadóirodák és az Airbnbvel foglalkozók esetében sem.

Az illetékesek közölték: pontosan tudják, hogy kinek érkezik pénz külföldről, és ezért folyamatosan ellenőrizik ezeket az embereket.

Ugyanakkor felszólították az érintetteket, hogy az adóellenőrzés előtt önszántukból tegyenek eleget törvényes kötelezettségeiknek, hogy ne indítsanak ellenük szabálysértési eljárást.

A biztos csak a halál és az adó

Az adóhivatali felszólításokra először az ügyvédek kapták fel a fejüket: felmerült ugyanis a kérdés, hogy milyen jogi következményekre számíthatnak az évek során “eladósodó sorba” került freelancerek?

Az érvényben levő törvények alapján Szerbiában az dolgozhat külföldi megbízónak, aki erről érvényes munkaszerződéssel rendelkezik.

A szabadúszók ráadásul a külföldről származó jövedelem beérkezését követő 30 napon belül kötelesek adózni, és befizetni a járulékokat, aki viszont a külföldről származó jövedeleméről nem tesz bevallást, az adócsalást követ el.

Miomir Stojković ügyvéd kiemelte, hogy a mulasztást az összeg nagyságától függően szabálysértésként, de akár bűncselekményként is kezelheti az illetékes hatóság.

– Az ilyen cselekményekért kiróható legkisebb pénzbírság a befolyt jövedelem 30 százaléka, jogi személy esetén a büntetés nem lehet kisebb 500 ezer dinárnál (1,5 millió forint), a vállalkozók pedig legalább 100 ezer dinár (300 ezer forint) büntetésre számíthatnak

– ismertette az előírásokat a jogász.

Az adóhivatal ugyanakkor közölte, hogy az adóbevallás elmulasztásáért akár 150 ezer dináros (450 ezer forint) büntetést is kiróhatnak az érintettekre. Ha valaki ezt követően sem fizeti ki az adót, akkor annak akár 50 százalékos kamatot is felszámolhatnak a tartozására.

A felgyülemlő gondok tettekre késztették a külföldről származó jövedelemmel rendelkezőket, és így megalakult az Interneten Dolgozók Egyesülete, amely az első ilyen jellegű szervezet Szerbiában.

Az adóhatóság ugyanakkor november elején kipostázta a kivetett adót a külföldre dolgozó szerbiai szabadúszóknak.

Nincs jogalap?

Az előbb említett érdekképviselet a kormányhoz intézet levelében azzal védekezik, hogy az elmúlt években a freelancerek közül sokan érdeklődtek kötelezettségeik és jogaik iránt, ám az adóhivatal munkatársai hiányos tájékoztatást adtak, vagy éppenséggel semmilyen információval nem szolgáltak.

Az interneten dolgozók egyesületének tagjai emlékeztettek arra, hogy a 2001-ben érvénybe lépett vonatkozó törvény nem tartalmaz olyan adófizetői kategóriát, amelybe az interneten dolgozók beleillenek, és nem rendelkezik a külföldről származó jövedelemről sem, így hát nincs jogalap.

A gondokat csak tetézi, hogy az adóhivatal eddig nem végzett ellenőrzéseket az interneten dolgozók körében, így az ezzel kapcsolatos értesítések és figyelmeztetések is elmaradtak.

– Az adóhivatal épp a koronavírus-járvány idején döntött úgy, hogy a gazdaságilag legnehezebb helyzetben szerez érvényt a két évtizedekkel ezelőtt meghozott, teljesíthetetlen szabályoknak

– írta a külföldre dolgozó szerb állampolgárok szervezete, amely arra emlékeztet, hogy a hivatal az elmúlt öt évre visszamenőleg kirótta a külföldi jövedelem után járó adókat és járulékokat, amelyeket 40 százalékos késedelmi pótlékkal is megterhelt.

Így a szabadúszónak több tízezer eurót kellene azonnal kifizetniük, miközben a havi jövedelmük 80 ezer dinár (240 ezer forint) körül alakult az elmúlt években.

Az új társadalmi réteg

Az interneten dolgozók egyesülete arra figyelmeztet, hogy nemcsak a kötelezettségek teljesítésével vannak bajok, miután az adóért cserében az érintettek nehezen tudják érvényesíteni a jogaikat: nem részesülnek semmiféle szociális juttatásban, így nincs joguk betegszabadságra vagy szülési szabadságra sem.

A panaszosok hozzátették, hogy az interneten dolgozókra nem vonatkoztatják a minimálbért sem, a bankok pedig nem kezelik őket jövedelemmel rendelkező személyeknek, és ennek következtében semmilyen kölcsönre vagy támogatásra nem számíthatnak.

Az érvényben lévő szerbiai törvények képviseleti szerv megalakítására sem biztosítanak számukra jogalapot, tehát szakszervezetet sem hozhatnak létre, ezért kénytelenek voltak civil szervezetként bejegyeztetni magukat – sorolták a problémákat az Interneten Dolgozók Egyesületének jogászai.

Büntetik az ország iránti hűséget

Az egyesület képviselői rámutattak, hogy Szerbiában manapság már több mint százezren dolgoznak az interneten keresztül.

Az utóbbi években kialakult közösséget a legkülönbözőbb korosztályú, végzettségű és képesítésű emberek alkotják, akiket az ország évekig munkanélküliként kezelt.

– Ezek azok a személyek, akik az itthon maradás mellett döntöttek abban az időben, amikor Szerbiát évente 40 ezren hagyták el a jobb megélhetés reményében, és megtalálták a módját, hogy a szülőföldjükön alapítsanak családot, szerezzenek jövedelmet, és a hazai gazdaságot erősítsék

– hangsúlyozták a szervezet képviselői.

A szerbiai Interneten Dolgozók Egyesülete szerint a problémák az idejét múlt törvényekből származnak, de felelősek az állami szervek is, amelyek nem ismerték fel időben, hogy egy új társadalmi réteg alakult ki.