Connect with us

Horvátország

VÁRHATÓ VOLT: Az orosz külügyminiszter lemondta horvátországi látogatását, Szerbiában viszont két napig marad

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

lavrov nem zagrab
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A belgrádi Novosti négy nappal ezelőtt megszellőztette, hogy Szergej Lavrov lemondta horvátországi látogatását, ám akkor hivatalosan nem reagált senki az értesülésre. A szerb napilap/hírportál akkor azt is közölte, hogy Lavrov két naposra tervezi belgrádi látogatását, amit azzal kommentált: mindebből kiderül, hogy a világ legnagyobb állama mit tekint prioritásnak, és mennyire fontosak neki a baráti kapcsolatok Szerbiával és annak vezetésével.

Horvátország 0 – 2

Ennyi napot tartózkodik az orosz külügyminiszter balkáni körútja során az említett két országban.

Ebből az következik, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter valóban lemondta október 27-ére tervezett zágrábi látogatását, hivatalosan „epidemiológiai okok” miatt.

A jelek szerint a horvátországi COVID-19 különösen potens, különbözik a világot sújtó járvány egyéb vírustörzseitől, mert az orosz külügyminiszter balkáni körútja folyamán csak Zágrábot kerüli el, de látogatást tesz Görögországban, Bosznia- Hercegovinában és Szerbiában, október 26-a és 29-e között.

Bár Lavrov látogatását maga Andrej Nyesztyerenko, új horvátországi orosz nagykövet jelentette be megközelítőleg két héttel ezelőtt, amiből sokan a meglehetősen fagyos horvát-orosz viszony esetleges újjáélesztését vélték kiolvasni, sőt Putyin esetleges látogatását is belelátták, de az egészből nem lett semmi.

Pedig kerek 15 éve nem járt orosz külügyminiszter Horvátországban, Lavrov pedig idén már másodszor mondta le horvátországi látogatását.

A zágrábi Jutarnji list napilap orosz forrásokra hivatkozva tudni vélte, hogy Lavrov azt követően mondta le látogatást, miután kiderült, hogy Andrej Plenković miniszterelnök nem tudja, vagy nem akarja fogadni.



Booking.com

Káros kezdeményezés(?)

Bár a négymilliós Horvátország súlya a nemzetközi politikában nem túlzottan nagy, a Balkánon mégiscsak tényezőként kell számolni vele.

Jó kapcsolatokat ápol Koszovóval, Albániával, Észak- Macedóniával, az ottani horvátok által befolyása van Bosznia- Hercegovinára, a Szerbia-barát erők hatalomra kerülése előtt pedig szívélyes viszonyban volt Montenegróval is, és végső fokon komoly nehézségeket okozhat Szerbiának az EU-s csatlakozás folyamatában.

Orosz szemszögből nem lényegtelen, hogy Horvátország egyértelműen nyugati irányultságú és NATO-tag, és az előrejelzések szerint január 1-én üzemelni kezdő horvát LNG-terminál miatt felkerül a világ energiatérképére is.

Nemrég tartották a Három Tenger Kezdeményezés virtuális csúcstalálkozóját, amelyet megelőzően Zoran Milanović horvát elnök úgy nyilatkozott, hogy ez Horvátország számára egy „szükségtelen és potenciálisan káros kezdeményezés, amely miatt szembe kerül Oroszországgal és Németországgal”.

Nem meglepő, hogy az orosz sajtó nagy teret szentelt Milanović nyilatkozatának, és az sem meglepő, hogy a virtuális csúcson nem a horvát elnök, hanem a horvát kormányfő vett részt, holott korábban mindig a volt horvát államfő, Kolinda Grabar- Kitarović „lubickolt a három tengerben.

Milanović egyszerűen nem akart résztvenni a találkozón, így a külügyminsizterre testálta át a feladatot, de végül Plenković ugrott be helyette.

A horvát miniszterelnök ráadásul bejelentette, hogy a horvát kormány 20 millió euróval járul hozzá az Európát a gázbeszerzés terén kettészelő kezdeményezés által létrehozott közös alaphoz.

Ekkora már egyre inkább súlyosbodott a politikai színezetű „epidemiológiai helyzet”, és Lavrov a zágrábi látogatás helyett egy nappal meghosszabbította belgrádi tartózkodását.

A horvát kormány cáfol

Marko Milić, a horvát kormány szóvivője erélyesen cáfolta, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter politikai okok miatt mondta le zágrábi látogatását.

Ennek oka szerinte az volt, hogy a zágrábi orosz nagykövetség munkatársai megfertőződtek a koronavírussal, és így nem tudtak megfelelő módon részt venni a találkozók megszervezésében.

Ugyanakkor cáfolta a Jutarnji list orosz forrásokból származó információit is, hogy Plenković miniszterelnök nem akarta, vagy nem tudta fogadni Lavrovot.

– A miniszterelnökkel való keddi találkozót 11 óra 45 percre időzítették

– hozta a nyilvánosság tudtára a kormányszóvivő.

Ugyanakkor a kormány közleménye szerint a horvát miniszterelnöki hivatal és a külügyminisztérium megkezdte az egyeztetést azzal kapcsolatban, hogy új időpontot találjanak Szergej Lavrov horvátországi látogatásának.

Harmadszorra talán csak sikerül összehozni, de ezek után nehezen hihető, hogy az időpont idén lesz.

Horvátország

SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

csipetke, gerenda, zöld
Babagerenda (Babina Greda) Horvátország egyik legnagyobb faluja, az onnan származó fehér lovak a "bijelci" nevet viselik (Forrás: YouTube)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a technológia jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.

Eszéki napilap Kínában

A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap kínai tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális horvát napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.

Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

csipetke zöld gerenda

Az APM Terminals és a helyi Energia Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)

Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.

Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.

A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy Fiume új közép-európai logisztikai csomóponttá és az Adria legfontosabb konténertermináljává váljon.

Öreganyám gerendája

A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

csipetke, gerenda

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)

A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.

A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.

Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.

Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.

Zöldek-e a zöldek?

Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.

Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.

Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.

Elég csak arra gondolni, hogy a -belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.

Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava