A NAGY PLAZMAGYŰJTÉS: Szerbia kampányt indított a vérplazmával történő gyógyítás megkezdése érdekében

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerb miniszterelnök április 6-án jelentette be, hogy Szerbia a “plazmaterápia” bevezetését tervezi. Akkor azt mondta, hogy ezt körülbelül tíz nap múlva indítják be, mert lesz elegendő felgyógyult személy, akitől vért vehetnek. Ana Brnabić a múlt pénteken jelezte, hogy elindul a „nemzeti plazmaprogram”. A Balkánon egyébként nem csak Szerbia gondolkodik a vérplazma felhasználásában a koronavírus ellen, hanem Horvátország és Macedónia is.

A nagy plazmagyűjtés

Ana Brnabić szerb miniszterelnök szerint a gyógyult személyek vérplazmájának begyűjtése a COVID-19 betegség elleni küzdelem következő szakasza.

– Nagy örömömre szolgál, hogy beindítjuk a vérplazmával történő gyógyítás nagy nemzeti kampányát, és ezzel lassan belépünk a járvány elleni küzdelem következő szakaszába

– jelentette ki a szerb miniszterelnök, aki felhívást intézett a betegségből kigyógyult személyekhez.

– Arra kérem a koronavírus-betegségből felgyógyult személyeket, hogy jelentkezzenek, mert közösen életeket menthetünk meg.

A szerb miniszterelnök egy kis „mozgalmi stílust” is belevitt a „nagy nemzeti plazmagyűjtés” bejelentésébe.

– Őrizzük meg a felelősséget, a szolidaritást, a fegyelmet, és mindannyian közösen lépjünk be a harc következő szakaszába. Ezzel az egészségügyi rendszerünk új arcát mutatja meg. Véleményem szerint egyáltalán nem maradtunk le a fejlettebb országoktól. Ez a terápia egyes országokban még gyerekcipőben jár, mi viszont már beindítottuk a programot

– lelkesítette a népet a szerb miniszterelnök.

A Vajdaságban is gyűjtenek

A szerb egészségügy „új arcára” Sanja Radović Škodrić, a szerbiai egészségbiztosítási alap igazgatója irányított még több fényt.

– Nagyon rövid idő alatt biztosítani tudtuk a felszerelést, elvégeztük a szükséges felújításokat, és ezzel párhuzamosan összehangoltuk a protokolt más országokkal.

Az igazgató asszony szerint már értesítették a betegséget túlélt potenciális donorokat, és közülük szinte mindenki, aki megfelel a kritériumoknak, készen áll a véradásra.

Létesül egy plazmagyűjtőközpont a Vajdaságban is, bár ott nem terjedt el a betegség olyan mértékben, mint Belgrádban, vagy Szerbia déli részén.

– Egyelőre mindent a belgrádi vértranzsfúziós intézet végez, ahol már fogadtuk is az első donort. A második központ Újvidéken lesz, de idővel tovább bővítjük a kapacitásokat.

Korábban már szó volt arról, hogy Szerbia „plazmabank” létrehozására készül, amihez viszont tömeges tesztelésre van szükség vérminta alapján.

Ana Brnabić az említett április 6-i tévéműsorban jelezte, hogy egy laboratórium létrehozását tervezik, amely a vérben lévő antitestek kimutatásán dolgozna.

Klorokinnal is gyógyítanak

Ugyancsak pénteken jelentették be, hogy a zimonyi Galenika gyógyszergyárban megkezdték egy klorokin alapú gyógyszer előállítását.

– A gyógyszer hazai előállításával biztosítjuk a szükséges mennyiséget, és ezzel felkészülünk az őszi időszakra is

– nyilatkozta ezzel kapcsolatban Sanja Radović Škodrić, a szerbiai egészségbiztosítási alap igazgatója.

Škodrić elejtett félmondata arra utal, hogy a vezető szerb orvosok szerint a koronavírus a „nyári szünet” után akár vissza is térhet a Föld északi féltekére.

A klorokint a malária ellen, egyes változatait pedig egy-két autoimmun betegség tüneteinek enyhítésére használják.

Szerbiában eddig mintegy 372 ezer klorokin tartalmú tablettát állítottak elő, amelyeket várhatóan már kedden bevetnek a koronavírus tüneteinek enyhítésére.