Connect with us

Migráció

SZEMFÉNYVESZTÉS: A migránsok továbbra is január elsején születnek, és mentesek a bűnözői hajlamoktól

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

amdih hakim
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

A Szerbia déli részén lévő preševói befogadó központban körülbelül ezer migráns tartózkodik, akik itt pihenhetik ki a fáradalmakat, és szükség esetén orvosi ellátásban is részesülnek. Tisztálkodásra is van mód, és napi három alkalommal biztosított számukra az étkezés. Az ebéd azonban nem a központban készül, hanem kívülről érkezik, a szerb hadsereg legközelebbi konyhájáról. Vagyis a szerb katonák főznek a migránsokra.

A helyes út

A Macedónia felől illegálisan érkező migránsok első útja általában a preševói befogadó központba vezet, miután Miratovac környékén illegálisan belépnek az országba.

Slobodan Savović, a szerbiai menekültügyi hivatal dél-szerbiai koordinátora szerint vagy a taxisok viszik oda őket, vagy az internetes programok segítségével maguk találják meg „a helyes utat”.

Ez valójában nem túl komplikált feladat, mert Miratovacból két út vezet Preševóba, amelyek közül a kevésbé forgalmas a befogadó központ közvetlen közelében éri el a várost.

Ha véletlenül a másik utat választanák, akkor sincs nagy baj, mert akkor legfeljebb ötszáz-hatszáz métert kell kifelé haladniuk a városból, hogy rátaláljanak a befogadó központra, amely a vasútállomás mögött van.

A világ legnagyobb buszállomása

A városon áthaladva senki sem tartóztatja fel őket, Preševóban ugyanis a migránsok megszokott látványnak számítanak.

Ragmi Mustafa, a dél-szerbiai Albánok Demokratikus Pártjának vezetője úgy nyilatkozott a BALK-nak, hogy egyetlen preševói albánnak sem kell elmagyarázni, mint jelent a menekültsors, hiszen ezt a miloševići időkben, vagyis a kilencvenes években maguk is megtapasztalták.

A 2015-ös migránsválság kezdetén a helyi albánok a migránsokat a saját otthonaikba is befogadták, amíg nem nyílt meg a preševói központ.

A befogadó központ létesítését követően egy ideig Preševo volt „a világ legnagyobb buszállomása”, ahonnan a szerb állam szervezetten szállította a migránsokat észak felé.

Az albán szakadár vezető szerint a szerb buszvállalatok nem jótékonykodtak, és megvetették a jegyet a migránsokkal, hogy a magyar határhoz vigyék őket.

Egy jegy 50 és 100 euró között volt

– emlékezett vissza a 2015-ös időkre Ragmi Mustafa, aki akkortájt Preševo polgármestere volt.

A helyzet azóta annyiban változott, hogy megcsappant a migránsok száma, így azok már a rendszeres járatokkal is elhagyhatják a várost, akár autóbusszal, akár vonattal, természetesen csak akkor, ha vesznek jegyet.

Január elseje

Ezt viszont könnyen megtehetik, ha van igazolványuk, amelyet a preševói befogadó központban állítanak ki nekik.

Fényképes igazolványról van szó, amelyen a fotó kívül minden adat hitelessége megkérdőjelezhető.

Erre utal az is, hogy minden migráns január elsején született, aminek a valószínűsége erősen konvergál a nullához, a központban ugyanis mintegy ezer migráns van.

januar elseje 01 01 01

A szerbiai menekültügyi hatóságok is tisztában vannak azzal, hogy a migránsok fals adatokat adnak meg, de abban bíznak, hogy az igazolványok kiadásával „a kontroll érzése” kelthető fel, ami bizonyos esetekben visszatartó erőnek bizonyulhat.

És az igazolványok kiadásával a migránsok „megszámlálhatóvá” válnak.

Bűnözői hajlam

A szerb illetékesek szeretik azt mondani, hogy a migránsok jóval kevesebb bűncselekményt követnek el, mint a helyi lakosság, amiből arra lehet következtetni, hogy a helyiekben inkább megvan a bűnözői hajlam, mint a jövevényekben.

Ez azonban nem igaz, hiszen éppolyan szemfényvesztésről van szó, mint a január elsejei születések esetében, Szerbiában ugyanis nem szankcionálják az üres házakba történő betöréseket, de még nem is jegyzőkönyvezik az ilyen eseteket.

Ehhez hasonlóan a bolti és nemcsak bolti lopások esetében sem történik feljelentés.

Ennek következtében nem meglepő, hogy gyönyörű statisztikák készülnek, a helyiek: a szerbek, a magyarok és a többiek pedig egyformán szégyellhetik magukat, mert a számok azt mutatják, hogy alábbvaló hajlamokkal rendelkeznek, mint a migránsok.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Horvátország

Egy grúziai embercsempész kis híján elgázolta az őt megállítani akaró horvát rendőrt

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Grúziai sofőr
A horvát rendőrök előállították a grúziai sofőrt (Forrás: Nova TV, screenshot)
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

A horvát rendőrség közzétette annak a csütörtöki incidensnek a részleteit, amely során egy migránsokat szállító grúziai embercsempész majdnem elgázolt egy rendőrt a Horvátország és Bosznia-Hercegovina határán lévő Metković közelében. A horvát rendőr elugrott a közeledő jármű elől, és ezzel kerülte el, hogy a kerekek alá kerüljön. A sofőr ellen hivatalos személlyel szemben ellövetett emberölési kísérlet miatt indulhat eljárás. Egy zágrábi civil szervezet az esettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a törökországi és szíriai földrengéseket követően megnövekedhet a térségből érkező migránsok száma, miután az embercsempész Szíriából és Törökországból érkezett migránsokat szállított.

Magyar rendszámú kombit vezetett

A nyomozást végző Dubrovnik-Neretva Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya és a metkovići határrendészeti kirendeltség közölte, hogy egy magyar rendszámú kombi sofőrje nem állt meg a rendőr jelzésére, hanem belelépett a gázba, és a járművel neki akart hajtani az őt megállásra felszólító rendőrnek.

A rendőr elugrott a jármű elől, majd elővette a pisztolyát, amellyel rálőtt a távolodó járműre.

A szolgálatban lévő rendőr két lövést adott le a jármű bal első kerekére, hogy megakadályozza az elkövető távozását. Az incidens során szerencsére senki sem sérült meg, sem a rendőr, sem az elkövető, de sértetlenek maradtak a migránsok is

– jelentette ki Zoran Tikvica, a Dubrovnik-Neretva Redőrség vezetője a zágrábi Nova tévének nyilatkozva.

A migránsokat szállító jármű a lövések ellenére folytatta az útját, és csak két kilométerrel később állt meg. A sofőr kiugrott a kombiból, és beszaladt az erdőbe, ahol hat órás keresés után találták meg.

A rendőrségi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a járművet egy 43 éves grúziai állampolgár vezette, aki hét szíriai és török állampolgárságú migránst szállított.

Itt jegyzendő meg, hogy a grúziai és a török állampolgároknak nincs szükségük vízumra ahhoz, hogy belépjenek Bosznia-Hercegovinába, ezért a törökök gyakran használják a bosznia-hercegovinai útvonalat, hogy bejussanak az Európai Unióba.

Ugyanez vonatkozik az Orosz Föderáció állampolgáraira is, az utóbbi időben ezért szaporodtak meg a boszniai-horvát határon a csecsenek és az oroszok, akik sok esetben a katonai behívó elől menekülve szeretnének bejutnia Horvátországba, ahol menedéket kérnek.

Brüsszel január 30-án szólította fel Bosznia-Hercegovinát, hogy tagjelölt országként hangolja össze vízumpolitikáját az Európai Unióval, miután tavaly december 15-én megkapta az említett státuszt.

Ennek a hosszabb kitérőnek az a lényege, hogy mind a török migránsok, mind a grúziai embercsempészek könnyedén bejuthattak Bosznia-Hercegovinába, viszont a horvát határt átlépve fennakadtak a „rendőrségi hálón”.

A „felvezető autó”

A horvát rendőrök a fent említett magyar rendszámú kombin kívül, de még annak feltartoztatását megelőzően, a Metkovićhoz közeli Čarapine fizetőkapunál egy lengyel rendszámú személyautót is megállítottak, amelyben három grúziai állampolgár tartózkodott.

Grúzia

A Čarapine fizetőkapu (Screenshot)

A nyomozás megállapította, hogy ők voltak a magyar rendszámú kombi előfutárai, esetleg „felvezetői”, akiknek az volt a dolguk, hogy a migránsokat szállító járművezetőt információkkal lássák el a horvátországi rendőrök mozgásáról az Nyugat-Európába vezető útvonalon.

A grúziai embercsempészek közül a legkomolyabb büntetésre a migránsokat szállító kombi vezetője számíthat, mert őt „súlyos gyilkossági kísérlet elkövetésével vádolják szolgálatot teljesítő hivatali személlyel szemben, a többiek megússzák a tiltott határátlépés és a tiltott horvátországi tartózkodás bűncselekményének elkövetése miatt történő meggyanúsítással.

A hét török és szíriai állampolgárt, akikről kiderült, hogy illegálisan lépték át a horvát államhatárt, kitoloncolják, vagyis visszafogadási eljárás keretében visszaküldik őket abba az országba, amelyből illegálisan beléptek Horvátországba, azaz Bosznia-Hercegovinába.

Vagyis adnak nekik még egy lehetőséget, hogy újra próbálkozzanak egy másik embercsempész banda segítségével, amely ügyesebb lesz, mint amilyenek a grúziaiak voltak.

A földrengést követően több migráns érkezhet

A migránsokat segítő Are You Syrious zágrábi civil szervezet arra figyelmeztet, hogy a szíriai és törökországi földrengések követően megnövekedhet a térségből Európa felé tartó migránsok száma, erre utaló jelek állítólag már tapasztalhatók a török határon.

Az Európai Unió most is hozhatna olyan döntést, mint Ukrajna esetében, és ennek alapján ideiglenes védelmet nyújthatna azoknak a személyeknek, akik a földrengések miatt hagyják el Törökországot

– jelentette ki Marko Ćušić, az Are You Syrious munkatársa, aki hangsúlyozta, hogy a földrengések, a természetei csapások, vagy például az éhínség elől menekülök nem élveznek semmiféle nemzetközi védelmet, ezért az illegális migránsok számát növelik, és könnyen válnak az embercsempészek áldozatává.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Migráció

Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, és annak művészeti élete

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A királyság bélyegzője
A királyság bélyegzői (Forrás: N1)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Szerbia és Magyarország határán működött Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, amelynek uralkodója egy marokkói férfi, bizonyos Mohammed Tetouani volt. Ez a királyság saját címerrel és pecséttel is rendelkezett, ráadásul saját „udvari művészei” is voltak, akik a királyukat dicsérték, és éltették. Erről a belgrádi N1 televízió készítette egy hosszú dokumentumfilmet, amelyet hétfőn este mutattak be annak örömére, hogy a film riporterét a Vajdasági Független Újságírók Szövetsége díjazta. Ez a cikk nem tartalmazza a filmben bemutatott makkhetesi és zombori eseményeket, azokról a BALK olvasói már korábban értesülhettek. Itt inkább arra törekedtünk, hogy azokat a háttértevékenységeket tárjuk fel, amelyeket az embercsempészek folytatnak.

Mohammed Tetouani Horgosi Királysága

Szerbia területén az utóbbi időben több csempészhálózat is működött, illetve működik ma is, amelyek közül az egyik annyira megerősödött, hogy Vajdaság területén létrehozta a maga „királyságát”, és azt az egyik vezető embercsempészről neveztek el Mohammed Tetouani Horgosi Királyságának.

Momammed – aki az egyik vajdasági csempészbanda vezetője volt – a Marokkó északi részén fekvő mediterrán kikötőből, Tetouan városából származik – és Horgos mellett hozta létre a maga „harabáját”, vagyis csempésztáborát, amelyet a szerbiai rendőrség 2022 novemberében számolt fel.

Ez a „haraba” több mint két éven át a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezett menekültek ezreinek volt ideiglenes otthona, amíg azok arra vártak, hogy az embercsempészek átvigyék őket a magyar-szerb határon, amely mindössze „pár lépésre” volt az úgynevezett Horgosi ​​Királyságtól.

Hallottam a harabáról. Azt mondták, hogy egy jó hely, ahol meg lehet szállni, de amikor odamentem, láttam, hogy ez nem igaz, olyan, mint egy dzsungel

– nyilatkozta a belgrádi N1-es televíziónak egy bizonyos Magbul, aki Szíriából érkezett.

A „hamis állam hamis útleveleket” is állított ki, amelyekre a migránsoknak Európába érve lehet szükségük, miután Tetouani bandája bejutta őket az „ígéret földjére”.

A harabában az emberek, amikor kifizetik a 3000 eurós összeget, eltölthetnek egy-két, vagy esetleg három napot, amíg a főnökök mindent előkészítenek, és kiküldik az embereket (a migránsokat) a határra
Csak néhány videó a YouTube-ról, amelyek Mohammed Tetouani Horgosi Királyságáról szólnak

Csak néhány videó a YouTube-ról, amelyek Mohammed Tetouani Horgosi Királyságáról szólnak (Screenshot)

– tette hozzá Magbul, aki megjegyezte, hogy akinek nincs pénze, annak esélyei sincs arra, hogy haladjon előre, merthogy ez egyedül nagyon nehéz.

A helyzetismerők szerint a „királyságban” élt egy személy, aki arról gondoskodott, hogy az embereknek legyen elegendő élelmük és vízük, minden rendben menjen, és ne legyenek konfliktusok.

Egy szíriai migráns elmondta a dokumentumfil készítőinek, hogy „a főnököknek voltak beosztottjaik”, – olyan 18-20 éves fiatalok, akik a hivatalos táborokba is bejáratosak voltak.

Igen. Ott is vannak embereik, hivatalos személyek, vagy éppen mások. Mindenhol. Szerbiában mindenhol vannak embereik

– mondta egy meg nem nevezett migráns, aki arról is beszélt, hogy a „főnökök” a magyar rendőrökkel is kapcsolatban lehettek.

A főnököknek vannak kapcsolataik, nem tudom, hogy pontosan kikkel, de lehet, hogy a magyar rendőrökhöz is van kapcsolatuk, nem tudom pontosan. De meg vannak a módszereik. Minden patronnak (főnöknek) megvan a módszere, hogy mikén jusson át a határon

– tette még hozzá a migráns, aki szerint ezeket a módszereket a főnökök a tökélyre fejlesztették.

Mit tudunk Mohammed Tetouaniról?

Eltekintve attól, hogy marokkói származású, keveset, vagyis majdhogynem semmit – nem tudjuk, hogy Mohammed Tetouani hogy néz ki, és hogy valóban ez-e az igazi neve. De országának igazi pecsétje van/volt, igazi királyi címerrel.

Telefonszáma könnyen elérhető, az elküldött üzenetre viszont automatikus válasz érkezik, főleg ha szerbül ír neki a buzgó riporter.

Köszönjük az érdeklődést. Jelenleg nem vagyunk elérhetőek, de a lehető leghamarabb válaszolunk

– jött az automatikusan generált üzenet, igazi válasz azonban soha nem érkezett.

A közösségi oldalakon viszont találhatók olyan videók, amelyekkel egyes migránsok/menekültek köszönetet mondanak Tetouani országának, például így:

Azok, akik meg akarnak érkezni, akik Tetouaniban vannak, azok épségben megérkeznek. Köszönöm.

Vagy így:

Mohammed Tetouani országának, Yusefnek, Shinuinak és Bilalnek, Isten óvjon meg benneteket a szenvedéstől és a gyötrelemtől, minden tisztelet mindenkinek.
A királyság vidám alattvalói az alábbi videóból

A királyság vidám alattvalói az alábbi videóból (Screenshot)

Egy harmadik videó szerint a marokkóiak a „világ királyai”, így persze nem csoda, hogy Tetouaniát is ők uralják.

Azonban a több tucat profilon lévő több száz videó sem volt elegendő a szerb rendőrségnek ahhoz, hogy a „Horgosi ​​Királyságra” felfigyeljen. Ahhoz lövéseknek kellett eldördülniük, mert mint minden király, Mohammed Tetouani sem szereti, ha a területét, vagyis modern politikai kifejezéssel élve, „területi integritását” veszélyeztetik.

Hirtelen történt valami, amit nem értettünk, mert olyan emberek támadtak ránk, akiket nem ismertünk, ránk támadtak, kalasnyikovokkal, és pisztolyokkal lőttek ránk

– mesélte egy marokkói migráns, aki ezzel megerősítette, hogy egy darab földért indult a háború, merthogy a rivális csempésztábor mindössze néhány kilométerre volt Mohammed harabájától.

Az ezt követő razziában a szerb rendőri erők csak Horgos területéről 600 embert „szállítottak el”, és ezáltal Mohammed harabáját kiürítették.

A Vajdaságban nem a horgosi volt az egyetlen „királyság”, amelyen keresztül migránsok százai, vagy inkább ezrei haladtak át, és taposták le egymás sarkát az Európa felé vezető úton.

Bánátban, Ókeresztúr (Srpski Krstur) környékén, a Gyála és Tiszasziget közötti átkelő közelében szintén volt egy hasonló haraba, kommuna vagy nevezzük akárminek, amelyet szintén a marokkóiak hoztak létre, mert mint már fenn kiderült, ők a világ királyai.

A Horgosi Királyság művészeti élete

Mohammed Tetouani Horgosi Királyságában szépen fejlődött a kulturális élet, aminek az egész világ a szemtanúja lehetett, és lehet még ma is.

A YouTube-n most is látható az a videó, amelyet Mohammed Tetouani Horgosi Királyságában forgatott Dadlee tunéziai és Lady Miro algériai rapper, mindössze 50 méterre a magyar határtól.

A történet azzal indul, hogy Dadlee a telefonján nézi még odahaza, hogy valaki hogyan mássza meg a magyar kerítést, és ennek láttán kedve támad ahhoz, hogy maga is útra keljen.

Lady Miro és Daddle megénekelte Tetouaniát, forrás: YouTube. Az indításhoz kattints a videóra!

Közben Lady Miro is megérkezik Tetouaniába, útja során egy fekete pólót visel, amelyen az a szerb felirat volt olvasható, hogy „üdvözöljétek az anyátokat”, miközben a dalban név szerint is megemlítésre kerül a tetouani birodalom.

Még mondja valaki, hogy a magyar kerítésnek semmiféle hatása nem volt az arab művészetre!

A videóból az is kiderült, hogy a Horgosi Királyságban jutott bőven pénz a kultúrára, és fegyver is akadt szép számmal, miközben a migránsok csöppet sem szomorúak amiatt, hogy útra keltek.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3

Végül előkerültek a létrák is, amelyekkel a dalos kedvű migránsemberek megrohamozzák a magyar kerítést.

Királyság

Lady Miro egy másik dalát ezzel a Szabadkán készült fotóval reklámozza az egyik zenei csatornán (Forrás: Spotify)

A videó akár propagandaanyagnak is tekinthető, amellyel a „horgosi birodalom” népszerűsítette magát. Hasonló „társadalmi hirdetésekkel” tele vannak a közösségi csatornák, ami azt jelzi, hogy az embercsempészek egy kis művészettel és „oktatófilmek” garmadával „tolják meg” az üzletet.

A népszerűsítésnek ez a módja arra utal, hogy a Szerbiában, illetve a Vajdaságban embercsempészettel foglalkozó bandák határokon átnyúló szervezetek, amelyek a Balkántól távol veszik rá későbbi áldozataikat – mondjuk egy videóval, mint Dadlee-t -, hogy minél többen keljenek útra, így aztán jól lenyúlhatják őket, amikor Tetouaniába, vagy egy hasonló, általuk ellenőrzött átmeneti táborba érkeznek.




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: