SZEMFÉNYVESZTÉS: A migránsok továbbra is január elsején születnek, és mentesek a bűnözői hajlamoktól

A Szerbia déli részén lévő preševói befogadó központban körülbelül ezer migráns tartózkodik, akik itt pihenhetik ki a fáradalmakat, és szükség esetén orvosi ellátásban is részesülnek. Tisztálkodásra is van mód, és napi három alkalommal biztosított számukra az étkezés. Az ebéd azonban nem a központban készül, hanem kívülről érkezik, a szerb hadsereg legközelebbi konyhájáról. Vagyis a szerb katonák főznek a migránsokra.

A helyes út

A Macedónia felől illegálisan érkező migránsok első útja általában a preševói befogadó központba vezet, miután Miratovac környékén illegálisan belépnek az országba.

Slobodan Savović, a szerbiai menekültügyi hivatal dél-szerbiai koordinátora szerint vagy a taxisok viszik oda őket, vagy az internetes programok segítségével maguk találják meg “a helyes utat”.

Ez valójában nem túl komplikált feladat, mert Miratovacból két út vezet Preševóba, amelyek közül a kevésbé forgalmas a befogadó központ közvetlen közelében éri el a várost.

Ha véletlenül a másik utat választanák, akkor sincs nagy baj, mert akkor legfeljebb ötszáz-hatszáz métert kell kifelé haladniuk a városból, hogy rátaláljanak a befogadó központra, amely a vasútállomás mögött van.

A világ legnagyobb buszállomása

A városon áthaladva senki sem tartóztatja fel őket, Preševóban ugyanis a migránsok megszokott látványnak számítanak.

Ragmi Mustafa, a dél-szerbiai Albánok Demokratikus Pártjának vezetője úgy nyilatkozott a BALK-nak, hogy egyetlen preševói albánnak sem kell elmagyarázni, mint jelent a menekültsors, hiszen ezt a miloševići időkben, vagyis a kilencvenes években maguk is megtapasztalták.

A 2015-ös migránsválság kezdetén a helyi albánok a migránsokat a saját otthonaikba is befogadták, amíg nem nyílt meg a preševói központ.

A befogadó központ létesítését követően egy ideig Preševo volt “a világ legnagyobb buszállomása”, ahonnan a szerb állam szervezetten szállította a migránsokat észak felé.

Az albán szakadár vezető szerint a szerb buszvállalatok nem jótékonykodtak, és megvetették a jegyet a migránsokkal, hogy a magyar határhoz vigyék őket.

– Egy jegy 50 és 100 euró között volt

– emlékezett vissza a 2015-ös időkre Ragmi Mustafa, aki akkortájt Preševo polgármestere volt.

A helyzet azóta annyiban változott, hogy megcsappant a migránsok száma, így azok már a rendszeres járatokkal is elhagyhatják a várost, akár autóbusszal, akár vonattal, természetesen csak akkor, ha vesznek jegyet.

Január elseje

Ezt viszont könnyen megtehetik, ha van igazolványuk, amelyet a preševói befogadó központban állítanak ki nekik.

Fényképes igazolványról van szó, amelyen a fotó kívül minden adat hitelessége megkérdőjelezhető.

Erre utal az is, hogy minden migráns január elsején született, aminek a valószínűsége erősen konvergál a nullához, a központban ugyanis mintegy ezer migráns van.

A szerbiai menekültügyi hatóságok is tisztában vannak azzal, hogy a migránsok fals adatokat adnak meg, de abban bíznak, hogy az igazolványok kiadásával “a kontroll érzése” kelthető fel, ami bizonyos esetekben visszatartó erőnek bizonyulhat.

És az igazolványok kiadásával a migránsok “megszámlálhatóvá” válnak.

Bűnözői hajlam

A szerb illetékesek szeretik azt mondani, hogy a migránsok jóval kevesebb bűncselekményt követnek el, mint a helyi lakosság, amiből arra lehet következtetni, hogy a helyiekben inkább megvan a bűnözői hajlam, mint a jövevényekben.

Ez azonban nem igaz, hiszen éppolyan szemfényvesztésről van szó, mint a január elsejei születések esetében, Szerbiában ugyanis nem szankcionálják az üres házakba történő betöréseket, de még nem is jegyzőkönyvezik az ilyen eseteket.

Ehhez hasonlóan a bolti és nemcsak bolti lopások esetében sem történik feljelentés.

Ennek következtében nem meglepő, hogy gyönyörű statisztikák készülnek, a helyiek: a szerbek, a magyarok és a többiek pedig egyformán szégyellhetik magukat, mert a számok azt mutatják, hogy alábbvaló hajlamokkal rendelkeznek, mint a migránsok.