El lehet-e jutni vonattal Albániába, vagy ez a „fából vaskarika” kategóriába tartozik. Miután Albánia – amelynek partjait két tenger mossa – lassan felkerül a magyar és nemcsak a magyar nyaralók térképére, ez a kérdés jogosan merül fel, miközben a balkáni országban is folynak az építkezések, amelyekkel a turistákat szeretnék becsalogatni: elég például a komoly arab befektetéssel épülő „Durrës Yacht & Marina” projektre gondolni. Ehhez kapcsolódhat a Durrës és Budapest közötti vasúti kapcsolt megteremtése, ami persze nem ma lesz, de a türelmesebbek kivárhatják.

Újjá kell építeni

Az albánok hamarosan vonattal utazhatnak Durrësből és Tiranából Belgrádba vagy Budapestre, és ez fordítva is igaz lehet, ám a Balkánon a „hamarosan” időhatározót érdemes úgy értelmezni, hogy ettől kezdve bármikor, de lehet, hogy soha.

Vonattal nem lehet körbejárni Albániát (Forrás: Albán Vasutak)

Albániában ehhez fel kell újítani a Durrës és Tirana közötti szakaszt, valamint a Rinas repülőtérre vezető vonalat, ezen a téren azonban most még csak az első lépéseknél tartanak.

A beruházás nem csak a tenger és a turisták miatt fontos, a vasútépítés ugyanis olyan területekre terjed ki, amelyeken Albánia lakosságának csaknem a fele él, és jelentős gazdasági érdekek is kötődhetnek hozzá.

Az albán kikötővárost a fővárossal összekötő vonal 1947-ben épült, és nem csak az a probléma, hogy nem kompatibilis az uniós szabványokkal, hanem az is, hogy az eltelt hosszú idő „amortizálta és igencsak megrongálta” a vasútvonal számos elemét.

Leonard Jani, az Albán Vasúti Főigazgatóság tanácsadója példaként a limuthi híd 2004-es összeomlását hozta fel, ahol szerencsére személyi sérülés nem történt.

– mondta a vasúti szakember, aki közel 50 éve dolgozik a HSH-nál (Hekurudha Shqiptare – Albán Vasutak).

Szerinte a Durrës és Tirana közötti vonal nem változik, maradnak ugyanazok a megállók, viszont minden állomás újjáépül a mai kor igényeit kielégítő várótermekkel és kapcsolódó helyiségekkel.

– mondta a vasúti tanácsadó, hozzátéve, hogy a megbízott görög cég által kidolgozott projekt alapján a Durrës-Tirana közötti menetidő az eddigi 65-70 percről a nem is olyan távoli jövőben 22-25 percre rövidül, ennyi idő alatt lehet majd vonattal leérni a tengerre.

A vonalon közlekedő szerelvények tervezett sebessége 120 km/h lesz, de a valóságban aligha haladják meg a 80 km/órás átlagot.

Lesz kerítés és felsővezeték is

A pálya területének nagy részét dróthálókkal és korlátokkal „szigetelik el” a lakóközpontoktól, Albániában ez eddig nem volt gyakorlat a vasutak mentén.

A vasúti elektromos felsővezeték építésének 2024. végi befejezése ezen a szakaszon csak a kezdete a vasúti villamoshálózat megteremtésének.

Tiranai vasútállomás (Forrás: Wikipédia)

Az áruszállításra összpontosítva Leonard Jani elmondta, hogy a Durrës-Tirana vasútvonalon található Sukthi állomás kapcsolódik a helyi üzemanyagkikötőhöz és az újonnan épülő Porto Romano teherkikötőhöz.

Az újjáépülő vasúthálózat kikötői csatlakozása az Albániába importált üzemanyagok, valamint a különféle áruk szállítását és elosztását is elősegíti, de szerepet játszhat a nemzetközi fuvarozásban is.

Leonard Jani a HSH stratégiájára utalva elmondta, hogy a Durrës-Tirana vonal után tervezik a vasút felújítását a montenegrói határig, ami által az albán vasutak csatlakoznának a nyugat-balkáni hálózathoz.

Montenegrói oldalon létezik vasút az albán határig, így az albánok rácsatlakozhatnak a Belgrád-Bar vonalra, amely a montenegrói tengerparttal köti össze a szerb fővárost, és miután épül a Budapest-Belgrád vasútvonallal, már csak idő kérdése, hogy a magyar turisták mikor utazhatnak vonattal az albán tengerpartra.

Csak győzzük kivárni!

Vučić és Orbán biliárdozott egyet, az utóbbi szívott egy kis friss levegőt Belgrádban. Erről számolt be a szerb kormányközeli Informer, amelynek a főszerkesztője a napokban telesírta a szerb baráti médiát amiatt, hogy heteken belül börtönbe vonul, de ez most nem tartozik ide.

Két mondat a biliárdról

A szerb elnök és a magyar miniszterelnök biliárdozásáról annyi derült ki, hogy egyiket Orbán, a másikat pedig Vučić nyerte, jóbarátok között így az „igazságos”, mondhatnák, akik pikírtkedni szeretnének.

– írta az elnöki Instagramon Vučić. A bejegyzés majdnem ugyanannyi szívecskét kapott, mint a NATO-légicsapások kezdetének 24. évfordulója alkalmából tartott zombori nagygyűlésről készült két fotó.

Valószínűleg a nagygyűlés hatása alatt lehetett az az „oktondi csápoló”, aki megjegyezte, hogy „bravó Orbánnak, Magyarország az egyetlen uniós ország, amely nem bombázott minket”, és ezt 22 ember kedvelte is. Így terjed Magyarország jóhíre Szerbiában!

– tette hozzá még Vučić az Instagramon a fent már említett egy mondathoz.

Orbán a közösségi médiában

Eközben a magyar miniszterelnök a Facebookon csak három szót csatolt a biliárdos fényképhez, miszerint „magyar-szerb rangadót” vívott, miután Brüsszel után felkereste Belgrádot, hogy találkozzon Vučićtyal.

Orbán a Twitteren már némileg bőbeszédűbb volt.

– írta a magyar miniszterelnök a madárkás portálon, amire egy Levente nevű fickó megjegyezte, hogy Belgrádban sok minden van, de a friss levegő sajnos nem tartozik ezek közé.