HORVÁT EURÓ 2024: Horvátország felvételét kéri az európai árfolyam-mechanizmusba

Zágráb az euróra hajt! Horvátország a következő napokban kérni fogja felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba. Ezt Zdravko Marić horvát pénzügyminiszter jelentette ki az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülését követően.

Marić levelét megírta

A tárcavezető kiemelte: a kormánynak még formálisan is fel kell hatalmaznia a pénzügyminisztert és Borisom Vujčić jegybankelnököt, hogy aláírja és elküldje a szándéknyilatkozatot.

– A levélben kinyilvánítjuk szándékunkat az európai árfolyam-mechanizmushoz (ERM II) csatlakozásra. Ugyanakkor a dokumentum tartalmazni fogja azokat az intézkedéseket is, amelyeket a következő egy évben vezetünk be.

Marić újságíróknak nyilatkozva utalt arra, hogy 19 rendelkezésről van szó hat területen.

A legfontosabbként említette a horvát statisztikai hivatal szolgáltatásainak javítását és tevékenységének bővítését, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását, valamint a üzleti környezet javítását.

A kuna 2024-ben vonul be a történelembe

Az ERM-hez csatlakozás az utolsó lépés az euró bevezetéséhez – hangsúlyozta Marić, majd hozzátette:

-minden országnak legalább két évig részt kell vennie az ERM-ben, mielőtt átállhat az euróra.

Zágráb legkésőbb 2024-re tervezi az euró bevezetését, addigra az ország megfelelhet valamennyi maastrichti kritériumnak.

A maastrichti kritériumok

Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga.

További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát.

Ezenkívül a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

– Horvátországban 2018-ban az infláció 1,6 százalékos volt.

Az ország 0,2 százalékos GDP-arányos államháztartási többlettel zárta a tavalyi évet. Az államadóság a GDP 74,6 százalékára csökkent tavaly. (MTI/BALK)