Koszovó
ÍRD RÁ EGY DOLLÁRRA! Politikai üzenet az amerikai bankjegyeken
A papírpénzre sötét jövő vár a mostani a bank- és hitelkártyás világban: egyszerűen kimegy a divatból. Vagy pedig új funkciót tölt be, politikai üzeneteket továbbít. A szerbek minden eszközt felhasználnak arra, hogy Koszovó ügyében tudassák az álláspontjukat a világgal, főleg pedig az Egyesült Államokkal, amelyet Koszovó fő szponzoránakt tartanak.
Erre használják fel a külföldi bankjegyeket, amelyekre golyóstollal azt a rövid üzenetet írják, hogy “Kosovo je Srbija” vagy “Kosovo is Serbia”. A szlogen még a múlt századból származik, amivel a szerbek az albán függetlenségi törekvésekre válaszoltak. Szerzőként sokan Slobodan Milošević szerb vezetőt gyanúsítják, aki a Hágai Törvényszék előtt eresztette el azt a mondatot, hogy “Koszovó Szerbia része (Kosovo je Srbija), és Koszovó Szerbia része is marad.
Üzend meg dollárral!
Milošević kijelentése azonban színtiszta plágium, és az is marad, mert a szállóige már a kilenvenes években felröppent a Balkánon. Ezt az életérzést ma is sokan táplálják a szerbek közül, például Ivica Dačić szerbiai külügyminiszter, aki egy százdollárosra firkantotta rá a “Kosovo je Srbija” üzenetet, nem meglepő módon cirill betűkkel.
A politikai üzengetés legújabb formája a közösségi média támogatásával terjed. Az akciót kezdeméynező szerbek a Facebookon, a Twitteren és az Instagramon szólítják fel híveiket arra, hogy a külföldi bankjegyeken – például a dolláron – üzenjenek a világnak. A szerb külügyminiszter az egyik belgrádi napilapnak azt mondta: őt a szervezők kérték meg arra, hogy csatlakozzon az aláírási akcióhoz.
Lehet, hogy Dačić írna a forintra is
A szerb külügyminiszter megjegyezte, hogy most ugyan egy amerikai bankjegyen üzent, de ennek az akciónak nincs köze az Egyesült Államokhoz. Dačić azt mondta, hogy ezt bármely országnak a pénzére ráírná, amely Koszovóval kapcsolatban az ellenkezőjét állítja.
– Ez a mi politikánk, ez mindig elmondom, akkor miért ne írnám le” – nyilatkozta a szerb külügyminiszter a közösségi médiában terjedő szerb kezdeményezésre reagálva.
A szerbek akciója nem korlátozódik a dollárra, már arra is vannak fényképes bizonyítékok, hogy a Koszovóval kapcsolatos szerb álláspontot eurókon, hongkongi dollárokon és más külföldi bankjegyeken is hirdetik. Lehet, hogy Dačić a forintra is ráírná, hiszen Magyarország is elismerte Koszovó függetlenségét.
Szerbia
Szerb védelmi miniszter: ha Vučić elrendeli, akkor a szerb hadsereg bemegy Koszovóba
A szerb elnök eleget tett az amerikai külügyminiszter kérésének, és visszavonta a szerb hadsereget a koszovói határról. Ezzel kapcsolatban Aleksandar Vučić a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a szerb katonaság nem lépi át Koszovó adminisztratív vonalait, miután a határ szó a szerb terminológiában ismeretlen fogalom Koszovó vonatkozásában. Ugyanakkor az is világos, hogy a háború vagy béke kérdése egyetlen embertől függ, miután a szerb védelmi miniszter hétfőn (október 2-án) kijelentette, hogy ha Vučić elnök elrendeli, a hadsereg bemegy Koszovóba. Miután a szerb elnök a hadsereg főparancsnoka, ez akár elő is fordulhat, bár Vučić egyelőre a legradikálisabb nyilatkozataiban is kizárta ezt a lehetőséget, így verbálisan mindenképpen a béke híve.
Profi és sikeres behatolás!
Miloš Vučević védelmi miniszter belgrádi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy ha a szerb fegyveres erők parancsot kapnak Vučić elnöktől, hogy belépjenek Koszovóba, ezt hatékonyan, profi módon és sikeresen meg fogják tenni.
A védelmi miniszter itt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Koszovó Szerbia része, és a szerb hadsereg ennek szellemében hajtaná végre a parancsot.
Vučević arról is beszélt, hogy mielőtt ez megtörténne, a hadműveletet előre bejelentenék a KFOR parancsnokságának, miután nagyon jó az együttműködés a szerb hadsereg és a nemzetközi békeerők között.
Kapcsolódó cikk
Ugyanez a Vučević néhány nappal ezelőtt a szerbiai állami televízió (RTS) stúdiójában még kiábrándultságát fejezte ki a KFOR-ral kapcsolatban, amely akkori nyilatkozata szerint félreállt a banjskai események során, és megengedte a “jól felsorakozott albán rendőröknek”, hogy vadásszanak a szerbekre.
A szerb védelmi miniszter most úgy fogalmazott, hogy a Szerbia és a KFOR közötti együttműködés a kölcsönös tiszteleten alapul, és megfelelő keretek között zajlik, szerinte ezek tagadhatatlan tények!
Vučević megjegyezte: Szerbia fontosnak tartja, hogy a KFOR minél jelentősebb szerepet játsszon Koszovóban (és Metóhiában), különösen azokon a területeken, ahol nagy számban élnek szerbek, és a szerb hadsereg is úgy véli, hogy a KFOR jelenléte javítaná a szerb nép helyzetét és biztonságát az északi területeken.
Felesleges aggodalmak
Milan Mojsilović szerb vezérkari főnök ugyanezen a sajtóértekezleten utalt azokra az amerikai megnyilatkozásokra, amelyek aggasztónak tartják a szerb hadsereg tevékenységét a koszovói közigazgatási vonal (nem határátkelők) közelében.
Mojsilović ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a hadsereg a főparancsnok (Vučić) utasításával összhangban a teljes harckészültség bevezetése nem történt meg, csak az egységek fokozott jelenlétét és bevonását rendelték el a szárazföldi biztonsági övezetben és az adminisztratív (közigazgatási) vonal mentén.
A vezérkari főnök ezzel megerősítette a szerb elnök egy héttel ezelőtt tett nyilatkozatát, miszerint fokozták a rendszeres napi tevékenységet, ami hatékonyabb kiképzést, hadműveletet, katonai mozgást és több lőgyakorlatot jelent.
A védelmi miniszter és a vezérkari főnök együtt tartott sajtótájékoztatót (Forrás: Nova, Tanjug)
Mojsilović most szintén úgy fogalmazott, hogy a biztonsági válság kirobbanása után a szerb hadsereg fokozta jelenlétét a szárazföldi biztonsági övezetben – bár az nem világos, hogy ebbe beleértette-e az öt kilométeres ütköző zónát is – így a banjskai lövöldözés másnapján 8350 szerb katona sorakozott fel a szárazföldi biztonsági övezet az adminisztratív vonal biztosítására.
A vezérkari főnök szavai szerint ez jóval kevesebb annál, mint amennyi katonát a teljes harckészültség alkalmával korábban mozgósítottak, akkor a szerb hadsereg létszáma a koszovói határnál elérte a tizennégyezret.
Ehhez még hozzátette, hogy 37 éves katonai múlttal a háta mögött úgy véli, hogy ekkora haderő sem elegendő egy olyan komplikált feladat végrehajtására, mint a Koszovóba történő behatolás.
Mojsilović sértőnek minősítette és elutasította azokat a vádakat is, hogy a banjskai támadást végrehajtó “terroristákat” a Babmezőkön (Pasuljanske livade) lévő gyakorlótéren képezték ki.
A szerb vezérkari főnök arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a katonai nyilvántartások szerint Milan Radoičić nem vett részt a Babmezőkön történő kiképzésen, ahol egyébként a tartalékosok felkészítése folyik a honvédelmi törvény szempontjait szem előtt tartva.
Mojsilović megjegyezte, hogy miután Radoičić egyetlen kiképzésen sem vett részt a Babmezőkön, így egyetlen golyót, és egy gránátot sem lőtt ki, bár a korábbi években néhány alkalommal valóban kapott behívót, de nem reagált rájuk.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság